Görögországban ritkán unatkoznak a búvárrégészek.

Az egykori Korintosz városának közelében bukkantak rá a római kori kikötő maradványaira. Az első századból fennmaradt kikötői építmények annak az időszaknak a tanúi, amikor a rómaiak a saját képükre formálták Korintoszt. A rendkívül jó állapotban megörződött romok tekintélyes, öt tonnás kövekből állnak.

Időszámításunk előtt 148-ban a rómaiak legyőzték a görögöket, és leromobolták Korintoszt. Egy évszázad múlva építettek csak újjá a várost, amikor Julius Caesar felismerte a hely stratégiai jelentőségét. Magáról nevezte el: Colonia Laus Iulia Corinthiensis lett az új neve. 

A Koppenhágai Egyetem kutatói a helyi búvárrégészekkel együtt dolgozva tárják fel az ókori építmények maradványait Lechaion előtt, ami Korintosz fő kikötője volt. 2017-ben jutottak el az első római kori falakhoz. A két és fél hektáros területen levő romok az első században épült létesítményekből származnak. Igen komoly építkezésbe foghattak annak idején a rómaiak, mert egy 45 méter hosszú, 18 méter széles és 4 méter magas mólót emeltek. Egy másik, négy hektáros területen pedig hatodik századi kikötőre bukkantak. További izgalmas leleteket is vizsgálnak, mert úgy vélik talán megtalálták a világítótorony épületének alapjait.

Ahogy egy forgalmas kikötőben nem meglepő, sok tárgyi lelet is előkerült. Fából, csontból készült eszközök, töredéket, magok is remekül megörződtek az üledékben. A régészeket lenyűgözte, amikor két évezrede a mélyben nyugvó cölöpökre bukkantak. A jó állapotú maradványokból még DNS-mintát is tudtak venni, aminek elemzése sokat elárul az egykori viszonyokról.

A közös dán-görög projekt még 2013-ban indult, Dr Bjorn Loven és Dr Dimitris Kourkoumelis vezetésével. Több alap is támogatja a munkát, ami elég sokáig el fog tartani, a lelőhely kiterjedése miatt. A görög vizekben annyi régészeti lelet rejtőzik még mindig a számtalan sziget közelében, hogy az ilyesfajta nemzetközi együttműködésre szükség van, enélkül ugyans a helyiek nem boldogulnának.