Megosztás Facebookon Küldés Messengeren További lehetőségek
Cikk megosztása:







A napokban belefutottam egy fotóba, ami régi emlékeket idézett. Egy tigrismuréna volt rajta, ilyen jószágot láttam pár alkalommal a Kanári-szigeteken- valószínűleg a legkevésbé bizalomgerjesztő tengeri állatok közé tartozik.

A murénákban eleve van valami ijesztő. A kígyószerű, izmos testű állatok tátogása, meredt szeme a legtöbb búvár szemében nem túl vonzó. Az tuti, hogy jóval kevesebben akarnak murénával barátkozni, mint mondjuk delfinnel vagy bohóchallal. (Utóbbi főleg érdekes, mert a területét roppant agresszívan védő kis bohóchal bátran megcsipkedni a búvárokat.) 

A tigrismuréna pedig még rémisztőbb, mint a többi. Mintázata feltűnő, sárgás-barnás csíkos, de nem ez tűnik fel elsőre. A tátott szájban rengeteg fog van több sorban, amelyek pont úgy festenek, mint a törött üvegcserepek. Ugyan ki vágyik közelebbi ismeretségre egy állattal, aminek ilyen csábos a mosolya?

Pedig az a helyzet, hogy a tigrismuréna, a többi murénához hasonlóan, nem támad emberre. Fel lehet bosszantani, illetve láttam már felvételt olyanról, hogy a kézből etetett muréna összetévesztette valaki ujját a felé nyújtott csemegével, de erről nem az állat tehet- így alakult. Aki nem akar bizalmaskodni, azt nem éri baj. 

Néha a tigrismuréna "összebútorozik" más fajba tartozó murénával. Ezen a videón is ott pislog a háttérben egy sokkal inkább közönségesnek számító példány.

A tigrismurénát gyakran lehet a víz alatt látni a Kanári-szigeteken, így én, aki sokat merültem arra, többször is találkoztam velük. Bevallom, hiába tudtam, hogy nem bánt senkit, azért megtartottam az illő távolságot. Szerintem nem meglepő...

Megosztás Facebookon Küldés Messengeren További lehetőségek
Cikk megosztása: