Floridában komoly változás várható: betiltanák a légzőkészülékkel merülő búvárok szigonyos vadászatát.

A világ szinte minden országában szabályozzák a halászat különböző formáit. Vannak kifejezetten károsnak tartott eljárások, mint a vonóhálók, amikbe válogatás nélkül kerülnek kicsi és nagy élőlények, és amelyeket a tenger fenekén végighúzva letarolnak mindent. A szigonyos vadászatot kedvtelési és kereskedelmi céllal is űzik, így a legtöbb helyen különféle szabályokhoz kell igazodni a búvároknak.

Azt kell mondjam, a soha nem vadászó hobbibúvárok jelentős többsége úgy van vele, az egyetlen levegővel, szabadtüdővel lebukó vadászok számítanak úgy-amennyire sportszerűnek, aki viszont palackkal merül, az már biztosan nem az. A világ sok-sok helyén nem is szabad légzőkészülékes búvárnak vadászni, maximum a szabadtüdős vadászat engedélyezett.

Az Egyesült Államok az egyik kivétel, mert itt teljesen szokványosnak számít, hogy a búvárok palackkal merülnek, és hosszú időn át a mélyben tartózkodva lövöldöznek. Az egyik csatorna műsorán még egy olyan sorozatot is láthatunk, ami azon búvárok munkáját mutatja be, akik éttermek számára lőnek ki friss halat.

A módszer támogatói szerint hiába sportszerűtlen, ez mégiscsak környezetbarát formája a halászatnak, mert nincs felesleges, visszadobott mellékes fogás, hiszen a búvárok csak arra lőnek, amit ki is visznek hogy megegyék vagy eladhassák. Mások viszont úgy vélik, egy ügyes vadász egyetlen merülés alatt rendesen meg tudja tizedelni adott helyen a nagyobb halakat, ami hosszú távon igenis kárt okoz. Mivel én nem merülök olyan helyeken, ahol rendszeresen megfordulnak a vadászok, fogalmam sincs, mit okoz. Ám ez a videó jó képet ad arról, hogy is zajlik a munka, amikor légzőkészülékes merülés közben szigonyoznak, és a felvétel végén az is látható, fél tucatnyi hatalmas halat is ki tudnak lőni pár perc alatt.

A nagyon komolyan hangzó RMA N-59 jelű tervezet azt tiltaná, hogy légzőkészülékes búvárok vadásszanak Florida keleti partvidékén. Az a nem kevés ember, akinek ez a hobbija vagy a munkája, természetesen felháborodott, míg akik szabadtüdőznek, azok vállat vonnak, hiszen számukra eddig is annak volt sportértéke, ha valaki vett egy nagy levegőt, becserkészte a zsákmányt, kilőtte majd fel is vitte. 

Eszemben sincs álszentnek lenni, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy halászat volt, van és lesz. És ahhoz sem kell nagy ész, hogy egy-egy terület szabályozása nem elég, át kell tekinteni mindent ha meg akarjuk óvni a tengerek élővilágát. Floridában is így tesznek, tehát a langusztaszezonban is új korlátozások lépnének életbe, emellett teljesen védett zónákat is kijelölnének, ahol se halászni, se horgonyozni nem lehet majd. Így együtt már azért el lehetne érni eredményeket, mielőtt minden nagy hal eltűnik az állam vizeiből.

Valamit biztosan tenni kell, mert a Florida közelében levő korallzátonyok komoly nyomás alatt vannak: a sűrűn lakott partvidékek szennyezése mellett sokan szállnak tengerre kedvtelési célból, búvárok, vitorlások és horgászok. Emellett ott van a kereskedelmi hajózás, a halászat is. Közben állítólag az állam lakóinak kevesebb mint a fele tud arról, hogy a Keystől északra is nagy kiterjedésű korallzátonyok vannak! Nem is tudják, milyen értékeket rejt a tenger, amit meg kellene védeni.

A világ számos pontján sikerült már okos menedzseléssel javítani a helyzeten, de ehhez az kell, hogy minden érintett belássa, a korlátozásoknak megvan a maga haszna és értéke. Nyilvánvalóan vannak olyanok, akiknek sérülnek az érdekeik, de ha eltűnnek a nagyobb halak, akkor hiába lenne szabad vadászni palackkal vagy anélkül, senki nem fog tudni lőni semmit. Szóval hosszú távon a tiltás még azoknak is érdeke, akik ma még bosszankodnak. Aztán ha sikerül értelmesen szabályozni a halászatot, a védett zónák kérdését, akkor talán meghatározott keretek között akár megint lehet majd lövöldözni a palackkal merülőknek is. De még jobb lenne, ha addigra rászoknának arra, hogy szigony helyett fényképezőgéppel "vadásszanak", ami legalább akkora kihívás, ám egyetlen hal sem esik áldozatául.