Big Blue Búvár Blog

Egy floridai búvár épp egyedül volt a víz alatt, amikor azt érezte, mintha valaki figyelné. Megfordult, és akkor látta meg az őt követő nagy fehér cápát. A férfi próbált a tenger fenekére lapulni, és szigonypuskáját maga elé tartva akarta távol tartani a ragadozót. Felmerült benne, hogy használni is lehetne a fegyvert, de aztán belegondolt, egy közel egy tonnás cápának minimális sérülést tudna okozni, viszont ha felingerli... Végül sikerült elég távol kerülni a nagy fehértől, és a búvár a felszínre tudott úszni. A hajóban két barátja várta, és egyikük drámai zenei kísérettel össze is vágott egy kis filmet a GoPro felvételeiből.

A szerencsésen megmenekült búvár, Jimmy Roseman és két társa megbeszélték a történeteket- aztán pár mérfölddel távolabbra hajóztak, és újból lemerültek, folytatták a szigonyos vadászatot.

Mert bizony a szigony nem csak dísznek volt ott. Ismét, sokadjára történik olyan, hogy a víz alatt vadászók szorult helyzetbe kerülnek, mert feltűnik egy könnyű zsákmányra vágyó ragadozó. Az is lehet, nem Roseman lőtt éppen halat, hanem valamelyik barátja volt az, és a vér illetve a vergődés által vonzott cápa akkorra ért oda, amikor az egyedül maradt búvár volt a tenger fenekén.

Természetesen bennem ilyenkor az is felmerül, mennyire okos ötlet úgy a mélyben lenni, hogy a búvár két társa a felszínen ücsörög a csónakban. Főleg annak fényében, hogy vadásztak, méghozzá floridai vizekben, ahol az egész világot tekintve is jelentős számban történnek cápatámadások. (Azért még mielőtt bárki azt hinné, óriási számokról van szó, tavaly Florida államban két tucat incidens történt, egy se volt halálos kimenetelű.) 

Szóval nyugodtan mondhatjuk úgy, kihívta maga ellen a sorsot a magányos búvár a vadászattal az eleve kicsit zavaros vízben. De látható, hogy ez náluk a szokásos üzletmenet része, kalkulált kockázat, hiszen még csak vissza se mentek a partra, újból merültek. És cápát másodjára már nem is láttak- de hogy mindig ilyen szerencsésen megússzák az eseteket, az kérdéses.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Még a sivatag közepére épített kaszinóvárosban is akad különleges búvárkaland.

Egy amerikai újságírónő, Nicole Lucht írt víz alatt szerzett élményeiről. Teljes felszerelésben alámerülve csodálhatott meg egy tűzkarikát, amiről mikrofonnal is felszerelt búvármaszkja segítségével beszélt vezetője- ám nem egy vulkán volt a merülés helyszíne, hanem egy vízi show "színpada".

Las Vegas nem csak a szerencsejátékról szól, a turisták rengeteg szórakoztató program során költhetik el pénzüket. Szórják is azt becsülettel, óriási forgalmat bonyolítanak a város kaszinói, színházai. Az egyik különleges show a "La Reve - The Dream" címet kapta, és erre befizetve egyfajta vízi színház előadásait nézhetik meg az érdeklődők. A körben ülő vendégek lélegzetelállító műugrásokat, látványos szinkronúszó-számokat láthatnak. Ám a La Reve egyedüliként egy speciális lehetőséget is kínál: búvárok a felszín alól is nyomon követhetik az előadást.

Odalenn a kulisszatitkokra is fény derül, láthatóvá válnak a víz alatti előadókat segítő felépítmények, kellékek. A jelenésre a mélyben váró szereplők számára például légzőkészülékeket helyeztek el, így tudnak a semmiből a felszínre törni, ha eljön az ő pillanatuk.

Nicole aztán az előadás előtt már a profi, itt dolgozó búvárokkal is találkozhatott. Mindenki elfoglalta a pozícióját, megjelentek a kosztümös szereplők, és indulhatott a show. A zene a víz alatt kicsit tompábban szólt, néha pedig csak a lenn levők számára hallható utasításokat mondott be a rendező. Időnként valami becsapódott- épp egy ugró érkezett a vízbe, akit odalenn segítő búvár vált a légzőautomatával.

Mivel az előadók tudták, ezúttal a mélyben is van nézőközönség, egy kicsit produkálták is magukat a vízbe érkezés után. A show elsősorban úgy van kitalálva, hogy a felszínen levők számára legyen látványos, de a víz alatt is rengeteg izgalmat kínál a szervezettség, a profizmus az érdeklődők számára. A 90 perces előadás alatt végig testközelből lehet végigizgulni a történéseket.

Persze ez egészen másfajta merülés, mint egy korallzátony mellett úszkálni. Biztos vagyok benne, hogy sokakat érdekelne egy ilyen show működése, színházban is rengetegen megnéznék, mi zajlik a kulisszák mögött. A gond csak az, hogy a La Reve Diver's Dream nevű programjában való részvétel nem olcsó. Egy búvár számára 1750 dollárba kerül, mondjuk ebben már két éjszakai szállás is benne van. Ha ketten érkeznek, akkor már csak 2450 dollárt kell fizetniük két személyre- bár ez olcsóbb, azért nem hiszem, hogy tolonganának a jelentkezők.

Vagy tévedek? Las Vegasban még ez a csoda is megtörténhet...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Nem csak Budapest büszkélkedhet egy felhagyott bányában található merülőhelyekkel, több más országban is akadnak vagy jobban, vagy kevésbé elérhető bányák, ahol búvárkodni lehet. 

A bányászat során teljesen általános, hogy folyamatosan szivattyúzzák a vizet, amíg zajlik a fejtés. Amikor a bánya művelésével felhagynak, a víz visszatér, és feltölti a járatokat, ez játszódott le Kőbányán és más helyeken is. De nem mindegy, hogy a víz teljesen feltölti-e a járatokat, és gyakorlatilag barlangi merülésnek számít a búvárkodás, vagy sem. Mi szerencsések vagyunk, mert a Budapesten van nyílt víznek számító helyszín is, máshol csak kevesek kiváltsága a merülés.

A talán elsőként búvárok seregét vonzó, bányából lett merülőhely, a Bonne Terre Mine pont azért népszerű, mert a roppant hosszú járatrendszerben nyugodtan vállalkozhatnak merülésre bármilyen képzettségi szintű hobbibúvárok. Az Egyesült Államokban, Missouri államban található bányát a 19. század második felében nyitották, nagyon sok ólmot termeltek ki belőle. 1961-ben zárták be, és szép lassan elkezdett emelkedni a víz szintje a járatokban. Mivel bőven maradtak szárazon bejárható részek, időnként kirándulók keresték fel, akik itt megismerkedhettek a bányászat múltjával, és a Bonne Terre Mine emlékhelyi védelmet is kapott.

A múlt század nyolcvanas éveinek elején egy búvároktatással foglalkozó házaspár fedezte fel a helyben rejlő lehetőségeket. Több, mint 30 kilométer(!) hosszúságú beúszható járatrendszer, a több, mint két tucat útvonalat víz alatti lámpák világítják be, és így a felszín alatt lehet betekinteni a bányászok világába. Hasonlóan több más bányához, nagy vonzerőt jelent a víz tisztasága, hiszen akár 30 méteres is lehet a látótávolság, ám a vastag búvárruha itt sem árt a 14 fokos vízben, és persze élővilágra sem kell számítani. Ilyen helyen más az érdekes, és szerencsére a felszíni időjárás sem befolyásolja egyáltalán a merülést.

Egy szó mint száz: aki olyan szerencsés, hogy elvetődik Missouriba, nem kell lemondjon még a merülésről sem. Garantáltan különleges élményben lesz része...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

A kedvtelési búvárkodás igazi története az Egyesült Államokban kezdődött. Megvolt a pénz és a szükséges nyitottság az újdonság iránt, így aztán gyorsan elterjedt az új hobbi. Természetesen először azokban az államokban szerették meg a merülést, ahol volt tengerpart, a víz sem volt túl hideg, és persze megvolt a piac is. Mert a búvárkodás ma már komoly üzletág is; és a központok Kaliforniában és Floridában alakultak ki.

Floridában a merülés jó meleg vízben, a Karib-tenger szigeteihez hasonló körülmények között zajlott és zajlik. Ez a fajta a búvárkodás az, ami a legtöbb olyan ember elképzeléseiben él, aki nem nagyon merül. De Kaliforniában ugyanúgy sokan merültek, ám egészen más élményeket szerezhettek. Noha ez az állam csak kicsivel van északabbra, a kontinens nyugati oldalán, a Csendes-óceánban msáféle élővilág és hűvösebb víz várja a búvárokat.

Ám aki hajlandó felvenni a vastagabb neoprénruhát, itt is fantasztikus dolgokkal találkozhat. Ami egyből feltűnik, az a kelp erdők labirintusa. Ezek a roppant hosszúra megnövő barnamoszatok nagyon jellegzetessé teszik a kaliforniai búvárkodást. Ám csak ezek között úszkálni egy idő után mégsem lenne annyira izgalmas, de semmi gond: élnek itt fókák, cápák, különféle halak és rákok, tengeri csillagok... Nincs hiány színekben és formákban. Szeretnek itt dolgozni a búvárfilmesek és -fotósok, mert téma van bőven. Howard Hall, a szakma egyik nagy öregje is készített egy igen látványos összeállítást a felvételeiből.

Azt hiszem, aki szeret merülni, az szívesen búvárkodna Kaliforniában is. Persze a túrát ki lehetne egészíteni sok-sok felszíni programmal, igencsak tartalmas utazást lehetne kerekíteni. Az mondjuk nem annyira jó, hogy a hajós merüléseknek igencsak megkérik az árát, de mit számít ez, ha ez vár a búvárra a felszín alatt...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

Egy pár napig még Seattle amerikaifoci-csapatának sikeréről szólnak a hírek, a Seahawks diadala után pedig arra gondoltam, írok pár szót arról, mit tud kínálni Seattle a búvároknak- mert az is elsőrangú színvonalú.

Az északnyugati Washington állam meglepő módon az Egyesült Államok néhány remek merülőhelyét rejti. Azt sokan tudják, hogy a kedvtelési búvárkodás tömegszerűvé válása a tengerentúlon következett be, és először a déli Florida illetve Kalifornia államokban vált hétköznapi hobbivá a merülés.

Ám hamarosan más partszakaszokon is megjelentek a neoprénbe öltözött, palackot cipelő emberek, és kiderült, a felszín sok érdekességet rejt keleten és nyugaton, északon és délen. Az ismertebbé váló búvár úti célok közül bátran kiemelhető Seattle környéke, a Puget Sound keskeny öbleiben sokan merülnek. Bár ezen a környéken a víz nem túl meleg, sok az érdekesség a mélyben. Meglepő, hogy milyen színes az élővilág ennyire északon, persze nem a korallok, hanem a szivacsok, tengeri csillagok pompáznak sárgában vagy vörösben. Ráadásul szép nagyra nőnek az állatok, a legnagyobb látványosságnak a hatalmas polip számít.

Bár sok dolog várja itt a búvárt, meg kell jegyezni, sajnos a tenger veszélyben van amiatt, hogy a nagyváros szennyvize a Puget Soundba ömlik. Egy helyi búvár, Laura James rendszeresen tesz közzé videókat a merülés során tapasztaltakról. Néha szomorú látványt nyújt a tengerfenék, például a nagyobb esőzések után a csatornákból rengeteg mocsok kerül a vízbe. Seattle-ben pedig meglehetősen gyakran esik... A csatornákból a vízbe kerülő koszos víz látványa nagyon lehangoló.

A tenger szempontjából az is felérne egy Super Bowl-győzelemmel, ha ezt a problémát sikerülne megoldani. Nagy kár lenne ugyanis a változatos, gazdag élővilágért, amire a legnagyobb veszélyt az emberi tevékenység jelenti. Elnézve a feltételeket, tényleg több merülést megérne ez a környék, a nagyobb állatok mellett sok érdekes kis apróság is él a homokos aljzaton.

Még olyan állat is akad, amit leginkább ezekben a vizekben lehet megfigyelni. A szürkecápa (angolul sixgill shark, azaz hatkopolytús cápa) ősi faj, a 4-5 méteres ragadozók általában 1000 méteres mélységben élnek, és csak ritkán láthatóak sekély vízben. Washington állam az egyik olyan hely, ahol merülnek ilyen állattal, és itt próbálnak róluk minél többet megtudni a tudósok. A szürkecápával kapcsolatosan ugyanis sok megválaszolatlan kérdés van, az éjszaka aktív állatok viselkedése, életmódja alig ismert.

Meglehet, több figyelmet kapnának a tenger élőlényei, ha Seattle csapatának a nevét megváltoztatnák Sixgillsre vagy Octopusra? Persze a Seahawk, azaz a halászsas is megérdemli a védelmet. Persze nem ezen múlik. Amikor nincsenek meccsek, a hétvégén nyugodtan lehet a tengerpartra menni, relaxálni, merülni, és el lehet gondolkodni a megóvásáról. Van akkora érték az élővilág, mint egy sportcsapat, még ha nehezebb is dollárban kifejezni.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Megvallom őszintén, szerintem semmi baj nincs azzal, hogy a Halloween-tökök faragását néhányan idehaza is elkezdték. Én is faragtam már tököt, egyszerűen csak egy jó mókáról van szó, ennél többet belelátni feleslegesnek tűnik a számomra. Mint ahogy az sem zavar, ha valaki nem vesz részt az ilyen dolgokban- nem is kötelező, szerencsére.

Persze az igazi mánia nem nálunk van, hanem a tengerentúlon. Ott mindenféle művészi tökfaragásokkal rukkolnak elő a legügyesebbek, vagy esetleg extrém körülmények között vágnak neki a munkának. Igen, búvárok is szoktak ilyen programokat szervezni, ilyeneken készült képek csokrát teszem most közzé.

Mint minden víz alatt végzett tevékenységnek, ennek is megvannak a nehézségei, különlegességei- és mivel kedvtelési búvárkodásról van szó, ennek is a közösségi élmény, a kikapcsolódás, a móka a lényege. Lehetne tökfaragás helyett mást csinálni, de ahol ez a hagyomány, nyilván ez a téma. Ki tudja, talán nálunk egyszer majd búvárok busójárását (busóúszását?) szervezi meg valaki.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Érdekes, friss, különleges képek, hírek, videók a Facebook-on is.

Észak-Karolinát nem nagyon tartják számon a magyar búvárok a legérdekesebb úti célok közt, pedig...

Az Egyesült Államok délkeleti partvidékén található állam víz alatti érdekességeinek többsége roncs. A kiszámíthatatlan viszonyok miatt sok hajó veszett el ezen a környéken, és a nem túl hideg víz illetve a látványos maradványok miatt a roncskedvelők paradicsomává vált Észak-Karolina.

Ám a másfajta izgalmakra vágyók is kedvüket lelik az itteni búvárkodásban. Ezek a vizek ugyanis arról is ismertek, hogy sok cápa él itt, elsősorban homoki tigriscápák. Ennek a fajnak az egyedei jól ismertek a nem búvárok körében is, mivel fogságban jól tartható, így nagyon sok akváriumban láthatóak- Magyarországon is van belőlük. Bár a fogazatuk nagyon ijesztő, a valóságban nem számítanak veszélyes cápának.

Ez persze csak egy dolog, mert ha pár méterre feltűnik egy, akkor az ember azért elsőre nyilván kicsit megijed. Ha egészen közel van, akkor a búvárok jelentőségének még jobban felmegy a pulzusa. Na de mi van akkor, ha tucatnyi úszkál az ember körül karnyújtásnyira, miközben egy roncsban nézelődik? Aki szeretne legalább videón megnézni egy ilyen kalandot, kattintson az alábbi videóra...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.