Az őszi Adria színei

Pag szintén jártam a hétvégén, és nagyon élveztem a merüléseket.

adria

Sokan szeretik az utószezont Horvátországban: visszafogott árak, nincs tömeg és ha kis szerencséje van az embernek, nagyon kellemes időjárást foghat ki. Mi pont így jártunk, napos, szuper idő volt, a tenger pedig még nem hűlt ki, mélyebben is 20 fok körül volt.

adria

Stara Novalján búvárkodtam már több alkalommal, most a Dive Stationnál voltunk. Noha a faluban már kevés a turista, búvárból még akad bőven, hiszen nem csak én vagyok vele tisztában, miért érdemes kora ősszel célba venni az Adriát.

adria

A színek a mélyben akkor jönnek elő, ha világítunk valamivel: a vörösek, sárgák, narancsok illenek az évszakhoz- de azért jó tudni, az adriai felszín alatt mindig ez a látvány vár, csak ősszel valahogy fogékonyabbak vagyunk rá.

adria

Ahogy az megszokott, kicsi és nagyobbacska élőlények kerültek a szemünk elé, az apró csigák és halak mellett szép szivacsokat, hatalmas sonkakagylót is tudtam fotózni. No meg persze volt pár csikóhal is, akik a szokásosnál is szégyenlősebbek voltak. Fotózni nem is fotóztam őket, "csak" megnéztem a saját szememmel- és azért ez sem rossz program.

adria

Mindenesetre ismét bebizonyosodott, a szeptember jó, nagyon is jó időszak búvárszemszögből az Adrián. Maximum az jelenthet problémát, hogy az éttermek egy része ilyenkor már nincs nyitva, de azért valamit mindig lehet találni. Ha mást nem, vacsorázunk valami könnyűt a tenger partján, és gyönyörködünk a naplementével egy pohár itallal a kezünkben. Ez sem rossz alternatíva...

adria

adria

adria

0 Tovább

Fókák között

Egy angol búvár már szinte tiszteletbeli tagja a Farnes-szigetek mellett élő fókacsapatnak.

Ben Burville nem szeret egyedül merülni, de nem is a szokványos társakkal van a víz alatt: a barátságos fókák társaságát részesíti előnyben. Nem csak hobbiból merül az Egyesült Királyság északkeleti részén található Farnes körül, életmódjukat, viselkedésüket kutatja immár három évtizede. Persze sose rosszabb "munkát" annál, mint hogy az ember időnként kénytelen érdeklődő, játékos kölyökfókákat simogatni. 

Valójában azért a fókakolónia életének dokumentálása az ilyen kellemes pillanatok mellett nem egyszerű dolog. Ben olyan viselkedésformákat szeretne megörökíteni, ami új a tudomány számára, hogy többet lehessen tudni ezekről az állatokról. A legtöbb kutató ugyanis a felszínen figyeli meg őket, de a fókáknak kettős élete van, és a víz alatt töltött idő legalább olyan fontos.

A többség számára láthatatlan felszín alatti világban vadásznak, játszanak vagy keveredenek bajba. A búvárnak olyan jelenetet is sikerült megörökítenie, ahol egy fóka sikeresen kikeveredik egy tengerbe szakadt, gazdátlan halászhálóból- de nem minden fajtársa ilyen szerencsés vagy ügyes.

Ha tudjuk, milyen veszély fenyegeti a fókákat, többet tudunk tenni a védelmükért is, és ezek a lenyűgöző állatok még sokáig örvendeztethetik meg a Farnes-szigeteknél merülő búvárokat- legyenek azok kutatók vagy egyszerűen csak érdeklődők.

0 Tovább

Cápaharapást szőrével?

Nem is az emberre veszélyes a nagy fehér, hanem a többi cápára.

A videó egy ketreces merülésen készült. A búvárok láthatták, ahogy az egyik méretes cápa megkerüli a ketrecet, de aztán egy másik ragadozó bukkant fel a mélyből, és belemélyesztette a fogait ólálkodó fajtársába.

Mindez azért jelzi azt, a természetben mindenki lehet préda és vadász. Másrészt ekkora ragadozók közelében azért jobb az óvatosság, mert ha embert kóstol meg így egy nagy fehér, akkor annak komolyabb következménye lehet...

0 Tovább

Csikóhal a szemétben

Meghökkentő fénykép járja be a napokban a világot.

Justin Hofman Indonéziában örökítette meg a csikóhalat, ami egy műnyag fülpiszkálóba kapaszkodva "szörfözik". A csikóhalakra jellemző, hogy a nyílt vízben lebegve igyekeznek valamire rátekerni a farkukat, de ennek nem hulladéknak kellene lennie.

A kép egyrészt arról szól, hogy a tengerbe kerülve minden a maga módján hasznosulhat, mert konzervdobozból védett otthon lehet, míg ebből a fültisztítóból afféle szörf. A baj az, amikor szemétből már több van, tehát ha természetes anyagú búvóhelyet, kapaszkodót nem találnak az állatok. És az főleg nagy gond, hogy ami most kapaszkodó, azt legközelebb egy nagyobb élőlény lenyeli és belepusztul...

Már nem tudunk olyan messzire menni a világon, hogy szemetet ne találnánk a felszínen és a víz alatt egyaránt. Jó lenne hinni, hogy ezen a dolgon tudunk változtatni, de egyelőre nagyon-nagyon apró lépéseket sikerül csak megtalálni. Az, hogy egy országban betiltják a műanyag zacskókat, fontos lépés, de a harmadik világban a rengeteg helyben lakó és a számtalan turista ipari mennyiségben termeli a szemetet. 

Így sajnos nem akkora mutatvány ilyen fotót készíteni, ahol láthatjuk a tengeri élővilág mint hasznosítja a hulladékot. (Nekem is akadnak ilyen fotóim, ebbe bárhol bele lehet futni.) Keserédes egy kicsit a díj, amit a hatásos képért ítélnek oda- esélyes, hogy az alkotó is jobban örülne, ha soha többé nem tudna hasonlót készíteni.

0 Tovább

A lenyűgöző Liberty

Bali szigetének híres roncsa az egyik legjobb merülőhely az egész világon.

roncs

Nekem már volt abban a szerencsében részem, hogy búvárkodhattam a Bali keleti részén, Tulamben előtt elsüllyedt Liberty nevű hajó roncsánál. Az 1918-ban vízre bocsátott hajó USS Liberty-ként állt szolgálatba, és néhány alkalommal vitt magával ellátmányt az Egyesült Államokból Franciaországba az első világháború után, majd kivonták az állományból.

Amikor jött a következő nagy háború, az amerikai hadsereg ismét igényt tartott a hajóra, és az USAT Liberty újból hadi megbízásokat teljesített. 1942-ben egy szállítmányt vitt Ausztráliából a Fülöp-szigetekre, amikor a Lombok-szorosban megtorpedózta az I-166 japán tengeralattjáró. Ugyan sikerült part közelébe vontatni a hajót, aminek a rakományát is megmentették, de a megrongálódott Liberty-t már nem tudták kijavítani, így az megfeneklett Tulamben falu előtt Balin.

roncs

1963-ban a szigeten kitört az Agung vulkán, és a megfeneklett hajó a tengerbe csúszott. Jelenleg a lágyan lejtő aljzaton nyugszik 7 és 30 méteres mélység között. Nem csak a sziget vagy a térség, hanem az egész világ egyik legjobban ismert merülőhelyévé vált, pedig az egykori 125 méteres hajó mára alig felismerhető.

Különösnek tűnhet, de pont ez a vonzereje: azért nem látni a hajótestet, mert annyira benőtték a korallok, s belakták a halak. A Balin töltött napok alatt több merülésem is volt itt, hatalmas barakudákat, teknősöket, sügéreket éppen úgy láttam itt, mint színes korallokat, és azokon megbúvó apró élőlényeket. 

Így aztán jó érzés végignézni ezt a szép videót, ami visszaidézi az emlékeket. Azt hiszem, vannak, akik észre sem veszik, itt valójában egy méretes világháborús hajó roncsánál nézelődnek a búvárok. Ettől igazán lenyűgöző a hely...

És ami a legjobb, nem kell hajózni se, ha valaki itt akar búvárkodni: egyszerűen csak begázol a partról és élvezi a látványt...

0 Tovább

Gyalogtúra búvárcuccban

Egy jótékonykodó búvármodell különös módon akarja felhívni a figyelmet az általa fontosnak tartott célokra.

Búvárkörökben úgy tartják, igazi búvár nem nagyon sétátgat búvárfelszerelésben. Egyrészt kényelmetlen, másrészt balesetveszélyes, harmadrészt pedig nincs semmi értelme.

Erre cáfolna rá Charley Williams, aki 3 kilométert gyalogolna szülővárosában, Chichesterben. A komoly búvárvégzettséggel, hivatásos oktató címmel rendelkező ifjú hölgy a búvárok szépségversenyének, a Miss Scuba UK-nak volt a döntőse 2017-ben. Nem csak afféle modell, akire ráaggattak egy cuccot, hanem aktívan merül, és ez mindenképpen pozitívum.

Emiatt aztán hitelesebb az is, hogy jó célja van a figyelemfelhívó akcióval. Szeretné a búvárkodást is népszerűsíteni ezen a rendhagyó módon a "szárazföldiek" körében, és pénzt is gyűjtene jótékony célra. Több szervezet között osztaná meg a bevételt, van köztük környezetvédelmi illetve beteg embereket támogató alapítvány is. A vélhetően sokakat érdeklő búvárcuccos séta után lenne egy fórum, ahol mesélhet is ezekről a szervezetekről.

Bevallom, a sok öntelt, inkább csak saját szórakozásukat, kalandjaikat finanszíroztató pénzgyűjtő után pozitív jelenség Charley ötlete. Nem azzal akar pénzt gyűjteni, hogy figyelemfelkeltésül végre akar hajtani 500 merülést a világ legizgalmasabb pontjain az adományozók támogatásából, gyakorlatilag semmibe kerül a jópofa akciója.

Az angoloknál az ilyesminek jó hagyományai vannak, például kis búvárklubok rendeznek otthoni medencéjükben maratoni merüléseket vagy szerveznek környezetvédelmi akciókat. Szimpatikus és remélhetően eredményes is az ilyen gyűjtés, és bármennyi pénz jön be, annak tekintélyes részét nem viszi el az ötletgazda saját bulijához szükséges pénz.

Ha valaki szeretne többet megtudni Charley-ról és céljairól, a crowdfunding oldalán olvashat többet róla.

0 Tovább

A hajóroncsok haszna

Kutatás igazolta a mesterséges zátonyok jótékony hatását.

roncs

A világ sok részén elsüllyesztett hajók (vagy repülők, betonszirtek, stb.) az évek alatt mesterséges zátonnyá válnak. A cél általában az, hogy több vendéget, nyaraló búvárt vonzzon adott hely az új merülési lehetőségekkel, és persze hogy a túl sokat merült természetes zátonyokra nehezedő nyomást is csökkentsék.

Izrael rövidke vörös-tengeri partszakaszán található Eilat. Az itteni zátonyokat vizsgálta a negevi Ben-Gurion Egyetem kutatócsoportja, különös tekintettel arra, mit eredményezett a mesterséges zátonyok telepítése.

A kutatók szerint egyértelmű, hogy a hatás pozitív. A korábban kizárólagosan merült korallzátonyokon egyértelműen kevesebb a sérülés, a búvárok kevesebb kárt okoznak az óvatlanságukkal. A direkt víz alá süllyesztett hajók nagyon népszerűvé váltak, sokan merülnek ezeken, mert könnyen elérhetőek és látványosak, ráadásul most már ezeken is izgalmas, dús az élővilág. A Satil roncs egy jó példa erre, vagy a Tamar mesterséges zátony. A vizsgálatok szerint kétszer annyi búvár fordul meg itt, mint a közelben levő természetes korallzátonyokon. 

roncs

A kutatás azért időszerű, mert egy új partszakaszt nyitottak meg a strandolók előtt az Eilat-Askelon csővezeték közelében. Az itt levő zátonyok is mesterségesek, jórészt oszlopok, és akár ezek is népszerűvé válhatnak.

A búvárok és a korallzátonyok kapcsolata összetett. Miközben a víz alatt nézelődők szeretik a korallok látványát, gyönyörködnek a sürgő-forgó halakban, gyakran előfordul, hogy károkat okoznak óvatlanul, mert nem figyelnek a mozgásukra. Ám kitiltani butaság lenne, hiszen ha nem lehetne itt búvárkodni, akkor nem kevesebb turista jönne, s így bevétel sincs, amiből védeni lehetne a korallokat a többi, esetenként jóval károsabb hatástól.

Hiába vannak védett korallzátonyok, mindig történnek sérülések. A mesterséges zátonyok vonzereje ezért fontos: az, hogy a roncshoz hozzáér egy búvár, nem nagy tragédia. Így aztán Eilaton is azt javasolják, a vendégek körében tegyék ismertté ezeket a helyeket, és ide szervezzék a merüléseket. 

Aki ide szervez búvártúrát, a jövőben tervezzen úgy, hogy a természetes korallzátonyok mellett jusson ideje a roncsokra, egyéb mesterséges zátonyokra is. E sorok írója búvárkodott Eilat közelében, a Satil roncsnál és korallzátonyoknál is, és nyugodtam mondhatom, kifejezetten megérte útba ejteni a mesterséges zátonyokat. Ha valaki kihasználná a még mindig jó áron elérhető fapados utazási lehetőséget az izraeli vörös-tengeri partszakaszra, bátran merüljön ezeknél.

0 Tovább

Búváresküvő a szeméttelepen

A romantikus hangulatú Koh Kradan sziget partjait időnként ellepi a szemét.

Thaiföld legszebb szigetei között emlegetik a kevéssé zsúfolt Koh Kradant. A Trang-szigetcsoporthoz tartozó üdülőhely igazi paradicsomot ígér a vendégeknek, homokos tengerpartokkal és csodálatos korallzátonyokkal.

Még 1996-ban rendeztek itt egy nagyobb szabású víz alatt esküvőt Valentin napján, és azóta hagyománnyá vált ez a február közepi program. A ceremónia teljesen hivatalos, van búvárkodásban jártas anyakkönyvvezető, szóval akinek van búvárvégzettsége, az pár méterrel a felszín alatt is kibugyborékolhatja a boldogító igent.

Az ország felpörgetett turizmusa viszont ezt a szigetet sem hagyja érintetlenül. Nemrég meglehetősen undorító szeméthalmokról készült képeket osztottak meg, amelyek nem csak elcsúfítják a partot, de büdösek is.

Noha a környék védettnek számít, a tengerbe akárhol belekerült szemét simán partra sodródhat itt is. A szigeten van pár resort, ahol nyilván igyekeznek a hulladékot begyűjteni, de a napi túrára ide érkező turisták is hagyhatnak maguk után szemetet. Valahogy ki kell tehát alakítani a begyűjtés és hulladékkezelés hatékony rendszerét- az nem megoldás, hogy elviszik aztán máshol szórják szét.

Természetesen könnyen lehet, egyedi alkalomról van szó, és nem az a jellemző Koh Kradanon, hogy pár helyen szemétben kell gázolni. Ám a dél-kelet-ázsiai térség hulladékproblémája mindenképpen komolyan veendő akkor is, ha épp sikerül megtisztítani bizonyos népszerű partszakaszokat, amik esetleg csak távolról fotózva tűnnek annyira érintetlennek.

Az eleve zsúfolt helyekre érkező rengeteg utazó a lakossággal együtt rengeteg szemetet termel, és nem nagyon látni, mit tud kezdeni a műanyag palackok és csipszes zacskók áradatával a különböző országok kormányzata. Nem lenne jó, ha a legszebb, legizgalmasabb helyeken is meg kellene szokni ezt a látványt.

0 Tovább

Hurrikánbúvár

Alig tudták kimenekíteni a vízből az Irma tombolása idején lemerült férfit.

Amerikai ismerőseim tegnap megdöbbenve osztották meg a hírt, hogy Floridában, Riviera Beach-en egy búvárt kell menteni. Senki nem értette, ki lehet olyan idióta, hogy a felkorbácsolt hullámokba veti magát, amikor lecsap az évszázad vihara? A gond nem csak az, hogy ilyenkor magát sodorja veszélybe, azok is bajba kerülhetnek, akik segíteni próbálnak.

A környéken levők közül páran voltak annyira vakmerőek, hogy odaszaladtak segíteni, és legalább a partra tudjon jutni a búvár. Szerencsére volt kéznél kötél, de még azzal sem volt egyszerű mutatvány kivontatni, mert a nagy hullámzásban nehezen tudta megtartani azt a vízben levő férfi. Végül aztán sikerült kihúzni.

Mint kiderült, a Florida Keys térségéből hajózott északabbra, mert ott biztonságosabbnak ítélte a körülményeket. Ám egy hurrikán közelében már nem nagyon vannak teljesen biztonságos helyek: a horgonya leszakadt, amikor egy, a hullámzásban elszabadult hajó a hajójának ütközött. Próbált védettebb helyre húzódni, ám mivel attól félt, hajója felborult, inkább lemerült hogy megpróbálja rögzíteni.

Ez viszont nagyon rossz ötlet volt, hiába tűnt viszonylag védettnek ez a csatorna. Gyakorlatilag egyáltalán nem tudott haladni a hullámzásban, aztán egy falhoz sodródott, aminek túl magasan volt a széle, képtelen lett volna kimászni. Ekkor jöttek a segítségére, de 300 méternyit vontatták egy olyan pontig, ahol már képes volt kikászálódni. A teljesen kimerült, beszélni se képes búvár egy ideig csak feküdt a földön, és közben talán elgondolkodhatott rajta, mi a fontosabb: az élete, amit most másoknak köszönhet, vagy a hajója épsége...

0 Tovább

Amforák Mljeten

Izgalmas búvárrégészeti felfedezés Horvátországban.

roncs adria

Mljet szigete Dalmáciában található, az ország partszakaszának legdélebbi részén. A természetvédelmi területek szépsége miatt számít ismertnek, de a kulturális örökség szempontjából is jelentős helyszín.

Most ez utóbbi kapcsán beszélhetünk Mljetről, ugyanis a napokban jelentették be, hogy kétezer éves amforákat találtak a víz mélyén. Alig 20 méteres mélységben nyugodott a sok értékes lelet, ami nagyon meglepte a régészeket. Hogy a szuvenírvadászok ne kapjanak esélyt, három éven dolgoztak itt a szakemberek, s csak ez után jelentették be a felfedezést. 

A 150 amfora háromféle típusba tartozik, valamennyi az I. századból származik. Majdnem két évezreden át érintetlenek maradtak, a homokban heverve, az üledék által belepve védve voltak a külső behatásoktól. 

A nemzeti park igazgatósága is részt vett a feltárás finanszírozásában. Nem csak attól tartottak, hogy valaki ellop valamit, az itt horgonyzó nagyobb jachtok horgonyai is komoly károkat okozhattak volna.

roncs adria

Az amforák ott maradnak a helyszínen, tehát a jövőben a szigetre látogató búvárok is merülhetnek az egykori hajó rakományánál. Ám azokat olyan védőhálóval takarják majd, ami remélhetően elveszi a "gyűjtögetők" kedvét. (Ilyenkor egyrészt arra gondolok, hogy mennyivel szebb lenne ilyesmi nélkül a látvány, másrészt viszont arra, ha ez a háló nem lenne, pár év múlva talán már semmilyen amforát nem találna ott senki...) A leletről készült videók mindenesetre ígéretesek.

A régészek pedig folytatják a kutatást, mert egyrészt ennek a lelőhelynek a környékén is előkerülhet még ez-az, másrészt talán rejteget még roncsokat Mljet nem túl gyakran merült partszakasza.

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Google hirdetés

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Hirdetés

Reblog