A csodás Bonaire

Ritka szép videó készült a karib-tengeri sziget víz alatti világáról.

mutazás

A búvár vagy merül, vagy épp merülést tervez. Utóbbira mindig van lehetőség, az álmodozás olcsó és egyszerű módja annak, hogy hódoljunk valamilyen formában a kedvtelésünknek. 

Az internet információbősége zavarbaejtően sok hellyel kecsegtet. A kalandvágyókat ugyanúgy vonzza Izland mint Palau, és pont ugyanolyan szívesen merülnének máltai roncsoknál mint fülöp-szigeteki roncsmerülőhelyeken. Így hát mindig, minden lehetőségre nyitottan szoktam én is olvasni a különféle útleírásokat, merülőhely-rangsorokat.

Úgy vagyok vele, amiről sokan beszélnek, az általában nyújt is valami érdekeset. Ez általában be is igazolódik: a világ leghíresebb helyei közül párat már megnéztem, és mondhatom, méltán váltak ismertté. Szóval amikor a Karib-tengerben levő sok-sok sziget közül Bonaire neve kerül mindig elő, úgy érzem, ez bizony nem lehet véletlen.

mutazás

Az egykor Hollandiához tartozó ABC-szigetek másik két tagja, Aruba és Curacao is nagyon vonzó, de Bonaire a szabadsággal különösen az: saját bérautóval, palackokkal megrakodva megy az ember a kedve szerinti helyekre, és merül ahogy neki tetszik. Lehet ennél jobb? Természetesen igen: ha az embernek jó értelemben véve elakad a lélegzete a látnivalóktól.

Nos, ez a videó pont olyan, ami nagyon-nagyon kedvet tud csinálni egy búvártúrához. Engem legalább is meg tud győzni a tiszta víz, a hatalmas halrajok, a teknősök, a korallmezők látványa...

Jó lenne egyszer eljutni ide- de az tuti, hogy addig is jó program lesz túratervekről álmodozni Bonaire szigetre.

0 Tovább

Szakállkóstolás

Minden érdekli ezt a barátságos manátit.

Bár merülésként nem nagyon értelmezhető, hiszen az ember csak lebeg egy helyben a víz felszínén, mégis egyik legkedvesebb búvárkalandom a manátikkal való úszás Floridában. Az állam nyugati részén, a Crystal Riverben élő nagyon cuki (elnézést a kifejezésért, de nem tudok jobb szót jellemzésként) behemótokkal találkozni hihetetlen élmény. Odaúsznak, megölelgetik az embert, pózolnak a fotókon, vakartatják megukat, és néha meg is böködnek, illetve megcsócsálják az ember kezét, lábát, persze csak nagyon finoman.

Ennek a sznorkelesnek olyan dús, loboncos szakálla van, hogy a manáti ezt is megkóstolta kíváncsiságból. Vélhetően rájött, hogy nem a fogára való falat, de sose lehet tudni- a könnyű ebéd mindig jól jön. Ezek a barátságos óriások ugyanis rengeteget esznek, egyetlen nap alatt képesek akár testtömegük tíz százalékát kitevő füvet lelegelni, azaz nagyjából 50 kilót! Így aztán nem csoda, ha minden érdekes lehet, ami ehetőnek tűnik...

0 Tovább

A félreértett murénák

Van olyan állat, ami veszélyesnek látszik, de valójában nem az.

A murénák a víz alatti világ sokfelé előforduló állatai közé tartoznak. Van belőlük kicsi és egészen hatalmas, én már láttam fehérek, színeset, foltosat és feketét, szóval sokféle muréna van. Ami közös, hogy az általában egy helyben állva fogaikat mutogatva tátogó murénák nem tartoznak a bizalomgerjesztő jószágok közé- még a kicsik se, hát még a két méteresek!

A murénák ijesztő "mosolyuk" ellenére egyáltalán nem veszélyesek a búvárokra, nem agresszívak velük szemben. Persze baleset volt, például amikor a kézből etetett muréna a falattal együtt a búvár ujját is elkapta, vagy amikor a vérző halat cipelő búvártól elragadni a prédát egy muréna- de normál esetben nincs mit tartani tőlük. 

Mégis, ahogy az már csak lenni szokott, ha egy állatnak ilyen rossz a megjelenése, rossz a megítélése is. Ez a videó a kamera felé kígyózva közeledő, vicsorgó murénáról bizonyára ijesztő- és én hiába bizonygatom, hogy nem veszedelmes fenevadak, nem számít. 

Sebaj, a búvárok tudják, hogy nincs baj a murénákkal, a nem búvárok úgyse találkoznak velük, a murénáknak meg mindegy, mi itt a felszínen mit gondolunk róluk...

0 Tovább

Új roncsok merülhetők

Technikai búvárok, irány Málta!

mutazás roncs

A kis földközi-tengeri szigetország már eddig is búvárparadicsomnak számított: komoly vonzerő a térségben melegnek számító víz, a jó látótávolság, a könnyen elérhető merülőhelyek, a remek infrastruktúra és a sok izgalmas roncs. Nos, utóbbiak terén kínál most újat Málta a mélymerülésben gyakorlott technikai búvárok számára.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a már felfedezett és gyakran merült történelmi jelentőségű roncsok (pl. HMS Maori, Blenheim Bomber, HMS Stubborn) és a mesterséges zátonyok (P29, Rozi, stb.) mellett bőven vannak még a víz alatt maradványok, amelyeknek csak egy részét fedezték fel. Ám ezek már mélyebben, 50-100 méter között nyugszanak. Korábban ilyen mélységbe nem volt rutinszerű a merülés- ma viszont már más a helyzet.

Ezért aztán a máltai hatóságok májustól engedélyezték 8 új roncsnál a búvárkodást. Külön érdekesség, hogy három repülőgép is van közöttük: egy második világháborús német Ju-88 bombázó 60 méteren, egy Fairy Swordfish biplán 55 méteres mélységben és egy még nem azonosított gép 90 méteren. 

mutazás roncs

A hajók nem kevésbé izgalmasak. A HMS Russell még 1916. április 27-én süllyedt el aknára futva, a katasztrófában 125 tengerész veszett oda. A sírjukká vált hajó 114 méteres mélységben nyugszik, és 2003-ban merülték fedezték fel. Egy nappal később követte a hullámsírba a HMS Nasturtium aknaszedő, ami 67 méteres mélységben található. Az SS Lucistont 1916 novemberében torpedókkal lőtték ki, 105 méterre kell ereszkedni ha valaki meg szeretné nézni.

A második világháború idején süllyedt el a HMT Trusty Star, ami aknaszedőként szolgált, de saját aknája végzett vele 1942 júniusában. Ezt 85 méteres méylségben fedezték fel. A lengyel ORP Kujawiak romboló eredetileg brit hajó volt, HMS Oakley néven szolgált korábban. Szintén 1942 júniusában futott aknára, és jelenleg 90 méteren vannak a maradványai. Négy további roncs megnyitása várható a közeli jövőben, tehát a lista még tovább bővül majd.

mutazás roncs

Bár a merülés most már lehetséges ezeknél a roncsoknál, a merüléseket regisztrálni kell valamelyik búvárközpontnál, akik ellenőrzik, hogy a búvároknak megvan a megfelelő technikai búvári képzettsége és tapasztalata, és díjat is kell fizetniük. A búvárokat szállító hajókra is külön előírások vonatkoznak majd.

Az új roncsok utáni kutatás pedig folytatódik. A közelmúltban például egy gázvezeték fektetése előtti felmérés során találtak új maradványokat a második világháború idejéből: egy hajóra és két repülőgépre bukkantak. Mivel a víz alatti kulturális örökség is védelmet élvez Máltán, ezért a csővezetéket is áttervezték, hogy azok ne érintsék a roncsokat. 

Szóval akkor is érdemes lesz visszatérni az országba, ha valaki olyan szerencsés, hogy már az összes fenti roncsot megnézhette- lesz miért vízbe csobbanni a roncskedvelő búvároknak a jövőben is.

0 Tovább

A búvárbringás

Komoly teljesítmény a víz alatt búvárcuccban tekerni.

Na, végre valami, ami bizonyítja, a sport és a búvárkodás közötti komoly kapcsolatot: egy indiai sporttárs víz alatti biciklizésben állított fel gyorsasági rekordot. Nishant Patel 32,7 méteres mélységben haladt a bringájával száz métert, és ehhez csak 6 percre és 47 másodpercre volt szüksége.

Aki meghökkent a "gyorsaságon", azt megnyugtatom: nem én írtam el, ez a kínosan szenvedős tempó az, amit odalenn biciklivel el lehet érni. Hát, ez egy ilyen műfaj, s természetesen ennyi az értelme is- de mókának biztos jó.

A 37 esztendős Patel egyébként a bringázás szerelmese, a felszínen kerékpárral szeret közlekedni, sőt, még versenyezni is szokott. Később ugrott be neki, hogy ezt kombinálhatná másik kedvtelésével, a búvárkodással. Ám nem csak úgy, ész nélkül vágott bele a projektbe: először medencében gyakorolt, aztán pedig nyílt vízben.

Erre azért volt szükség, mert bármennyire gyakorlott kerékpáros, a víz alatt minden más. Ki kellett tapasztalni, melyik aljzaton tud egyáltalán haladni (mint kiderült, a homok a tengerben sem előnyös), no meg a kisúlyozás is kérdéses volt. A kerékpárra is kerülnek ugyanis súlyok, hogy ne lebegjen, de nem mindegy, hova rakják azokat. A víz alatti tekerés technikáján is volt mit fejleszteni.

Aztán amikor több hónapi edzés után eljött a nagy nap, kiderült,  hogy a kinézett merülőhelyen erős az áramlás- át kellett szervezni mindent. A vízben mozogtak a pályát jelölő dolgok is, sőt, még a korallokat is ki kellett kerülnie. Félúton állítólag majdnem kiköpte a tüdejét, úgy elfáradt, de aztán sikerült új erőre kapnia. Igaz, nem csoda hogy elfáradt, mert azt hitték, 18 percre is szükség lehet a száz méter teljesítéséhez, ehhez képest a felénél is kevesebb ideig tartott a nagy út. 

A végén aztán a víz alatt ugrálva, táncolva ünneplni az indiai búvárrekorder. De  hogy meddig ülhet a búvárbiciklizés trónján, nagy kérdés, mert ki tudja, hányakat mozgat meg majd az új sportág híre...

0 Tovább

A merülés kortalan?

Egyszerre döntött volna rekordot a legfiatalabb és a legidősebb búvár Mexikóban.

sztori

Lehet arról beszélni, kinek való a búvárkodás és kinek nem. Ami tény: vannak bizonyos életkori határok és egészségügyi feltételek, melyek betartásának szerintem van értelme. A két búvár története is jó illusztrációja ennek.

Az Egyesült Államokban található Loves Park búvárközpontban sok búvárt képeztek már ki, kicsiket is, idősebbeket is. Talán a kézenfekvő alkalom, talán a rekordhajszolás miatt különleges tervet eszeltek ki: az volt a céljuk, hogy a soron következő mexikói búvártúrán levizsgázhasson a 4 esztendős Jaxon Bosselman, aki autista, s a 98 esztendős William Lambert. Ők már mind a ketten hónapok óta jártak gyakorolni, a nyílt vízi gyakorlat hiányzott csak a sikeres tanfolyamhoz. Így ugyanazon a túrán hódíthatták volna el a legfiatalabb illetve legidősebb búvár címét.

A dolgok azért nem mentek ilyen simán. A mexikóiak kereken megtagadták, hogy a négyéves autista kisfiú búvárkodhasson, így ő nem merülhetett. (Ezen, bevallom, nem csodálkozom. Nem is nagyon hiszem, hogy van ilyen fiatal gyerekek számára kínált oktatási programja akármelyik rendszernek, tehát a helyi búvárok saját jól felfogott érdekükben mondhattak inkább nemet.) A 98 éves búvártanonc teljesítette a szükséges négy merülést, ám amikor a tanfolyam utáni csoportkép miatt összegyűltek volna a búvárok, elcsúszott és elesett, kezét több öltéssel kellett összevarrni, majd haza is utazott.

Mindenesetre valószínűleg így is övé lehet a legidősebb búvárnak járó Guiness-rekord. Jaxon anyukája pedig bízik benne, hogy a gyerek odahaza végzett merüléseit is elismerik majd, így attól függetlenül rekorder lesz, hogy Mexikóban nem búvárkodhatott. 

Őszintén bevallom: szerintem kevés gyerek alkalmas arra, hogy négy esztendősen felelősen búvárkodjon légzőkészülékkel- és akkor abba ne is menjünk bele, hogy a kisfiú autista, mert ennek a területnek egyáltalán nem vagyok szakértője. Ám hogy a búvároktatók többsége sem az, abban majdnem biztos vagyok.. Állítólag Jaxon három és fél évesen merült először, akkor még nem is beszélt- mondjuk azt nem tudom, egy verbálisan nem kommunikáló óvodással hogyan beszélték meg a fizikai alapismereteket, de erre mondom, hogy nem vagyok szakértő.

Az tény, hogy ilyen kicsiknek amúgy sem lehet túl mélyre menni, így a magam részéről jobbnak gondolom, ha a gyerekek a szüleikkel együtt csak úsznak, légzőcsővel sznorkeleznek, és ha van kellő vízbiztonságuk, majd tizenévesen jöhet a palack. Most így a gyereké lehet a rekord, ha a Guiness-nek kellő bizonyíték az otthon készített pár videó, na és? Ha tengerben nem merülhet mert ennek senki nem vállalja a felelősségét, akkor nagyobb a csalódás a számára, hogy csak "szárazföldi búvár"...

Igaz, a szülők és a búvároktató szerint a kis búvár állapotán segített a merülés, mert azóta már elkezdett beszélni is, de akkor ezt nevezzük inkább terápiának, mert az egy egészen más történet. 

sztori

Az idősebb úr szerencsétlen sérülése ellenére is nagyon élvezte a merülős kalandot. Ebben a korban nyilván a fizikai állapot határozza meg, ki, hol, hogyan, mit merülhet. De meg kell jegyezzem, nagyon sántít az összehasonlítás a mostani rekorder 95 éves angol búvárral. Míg Lambert életében először merült, és ki tudja, ez csak egyszeri kaland volt-e, a 95 éves Ray Woolley évtizedek óta búvárkodik, s nem a rekord kedvéért csobban a vízbe, hanem azért, mert rendszeresen merül. Szerencsés, hogy ennyi idősen még űzheti a kedvtelését- a legidősebb búvári cím maximum csak ráadás, nem cél.

Szóval ezek a történetek engem nem győztek meg arról, hogy mindent alá kellene rendelnünk a Guiness-rekordok hajszolásának. Sőt, inkább elgondolkodtattak ezek értelméről. Merülni jó, kicsiknek és nagyoknak is, de a búvárkodás szóljon magáról a merülési élményről, ne az ilyen dolgokról...

0 Tovább

Ha jön a nagy fehér

Floridában tett látogatást egy arrafelé ritka vendég cápa.

Amber Allore mindig is szeretett volna eljutni olyan helyre, ahol nagy fehérrel találkozhat, természetesen ketrec védelmében. A nagy találkozás a közelmúltban jött össze- csak épp a ketrec nélkül.

Amber és férje, Tommy, illetve barátaik szigonnyal vadásztak a floridai Jupiter közelében. Egy roncsnál merültek, ahol gyakran bukkannak fel olyan halak, amiket érdemes kilőniük. Az, hogy a szigonyosok rendszeresen futnak bele érdeklődő cápákba is, ma már közismert. Itt is szoktak jönni különböző fajokba tartozó ragadozók- de nagy fehérre senki nem számított. 

A nagyjából 4 méteres állat körözött egy kicsit a roncs körül, és nem nagyon zavartatta magát. Tommy elkérte feleségétől a kamerát, aki először hezitált, bemenjen-e a vízbe, végül a kíváncsiság volt erősebb. A búvárok tudtak képet és videót is készíteni, a cápa aztán továbbállt. 

Senkinek nem esett semmi baja, Amber pedig kipipálhat egy tételt a bakancslistáján: megvolt a nagy fehér cápás merülés...

0 Tovább

Hal a zacskóban

Szemétből kellett kimenteni a halacskát a búvároknak.

Most már lassacskán naponta lehetne elgondolkodtató videókat megosztani arról, ahogy a tengeri élővilágot pusztítja a műanyag hulladék. Tulajdonképpen unalmas is lehetne ez a téma- de éppenhogy nagyon fontos, ezért személy szerint nem engedem el a témát. Mi tehetünk róla, mi tehetünk ellene- pusztán ez okból mutatok rá példákat, miért nem jó egyszer használatos műanyagokat használni, nem törődni a zacskókkal.

Egy Thaiföldön dolgozó búvároktató, Nat Senmuang osztotta meg ezt a felvételt. A halacska furcsán vergődött a tenger fenekén, és elsőre én sem láttam, miért nem mozdul- egy zacskóba szorult bele szegény jószág. S ha mi nem látjuk az áttetsző műanyagot, nem meglepő, hogy ő sem. Sikerült kiszabadítani, a zacskót is kihozták, de ezzel a probléma nyilván nincs megoldva...

0 Tovább

Menteni a menthetőt

A sós víz kegyetlen, minden elektronikát tönkretesz.

alapok

A búvárkodás afféle technikai sport, és használunk mindenféle elektromos kütyüt is. A lámpák, fényképezőgépek esetében mindig oda kell figyelni arra, hogy ne ázzanak be, mert az bizony komoly gondokat okozhat. Olyan műszerek is beázhatnak, mint például a búvárkomputerek, szóval sok nagy értékű dolog mehet tönkre ha figyelmetlen a gazdájuk.

A megelőzés természetesen mindig a legjobb módszer. Az O-gyűrűvel vízzáróvá tett eszközeink nyitása-zárása (például fényképezőgép tokja, cserélhető elemes lámpa) mindig kritikus. Ápolni kell az O-gyűrűt, a zárásnál ellenőrizni kell hogy nem gyűrődött-e fel valahol és így tovább. 

A legtöbb búvárt utoléri valamikor ez a probléma. Az olcsóbb kínai búvárlámpák például ritkán bírják nagyon sokáig, ezzel többnyire számolni is szoktunk. (Hogy aztán rendszeresen kidobni és másikra cserélni a javíthatatlanná vált, nem sokat bíró lámpát mennyire környezetbarát, az elgondolkodtató.) A búvárfotósok körében is az a mondás járja, hogy kétféle búvárfotós van: az egyik már áztatott be gépet, a másik pedig majd fog.

A minap viszont arról beszélgettünk egy ilyen dolgokban járatos barátommal, mit tehetünk akkor, ha azt látjuk, beázott valami a víz alatt? Az első tennivaló ilyenkor, hogy megpróbálunk minél előbb a felszínre menni, kivinni a vízből a beázott dolgot. (Természetesen csak értelmes keretek között, saját egészségünket nem veszélyeztetve azzal, hogy rakétaként lövünk fel.)

A tengervíz és az édesvíz között nagy különbség van az elektronikára gyakorolt hatást illetően. A sós víz gyakorlatilag nagy sebességgel tökéletesen tönkreteszi az elektronikát, az édesvíz viszont nem! Tehát a felszínen az első dolgunk az legyen, hogy az elemet vagy akkumulátort kivéve (ez fontos!) azonnal édesvízbe tesszük a beázott dolgot. 

Ennél többet az, aki nem ért a karbantartáshoz, nem nagyon tud tenni a helyszínen. A különbség az, hogy az édesvízben kiáztatott elektronika megmentésére van némi esély, ám a sós vízben maradónak biztosan vége. (Persze az is különbség, hogy mekkora beázásról van szó, csak némi víz került például a lámpatestbe, vagy az egész vízben áll.)

alapok

A történet illusztrálására a Spark Lights gyártójától kaptam két fotót, amit itt a cikkben mutatok meg. A felső egy olyan lámpáról készült szétszedés után, amiből nem áztatták ki a sós vizet- ez a rozsdabarnára színeződött elektronika már menthetetlen volt, cserélni kellett rajta mindent.

Az alsót viszont azonnal édesvízbe tették az akkumulátor eltávolítása után, és így került a szervizbe idehaza. A kép a szétszedés után, de még a javítás előtt készült, és egyértelműen látszik a különbség. Némi karbantartás után sikerült életre kelteni, azaz nem ment tönkre az értékes felszerelés. Persze ha garanciális a termék, akkor ezzel nem törődünk, de amikor nem, akkor nagyon nem mindegy, mennyibe kerül a javítás- már ha egyáltalán van értelme. 

Szóval a beázás bosszantó, és a legjobb az, ha megpróbáljuk elkerülni, ám amikor megtörtént a baj, akkor is meg lehet próbálni menteni a menthetőt.

0 Tovább

Toyotából korallzátony

Így formál át egy autót a tenger.

mutazás

Ez a kis rövid videó tulajdonképpen nem nagy szám: egyszerűen csak körbeúszott a készítője egy nagyobbacska koralltömbbé átalakult Toyota FJ40 terepjárót. A meglepő inkább az, hogy mennyi élőlény telepedett meg rajta, és milyen sok hal cikázik körülötte. Némely szögből nem is könnyű megismerni, hogy egyáltalán ez egy autó volt annak idején, a típusát pedig inkább csak a szakértők tudják megállapítani. A miheztartás végett: ilyen egy FJ40.

mutazás

Persze ehhez trópusi tenger kell, ez a jármű is azért lett kis tengermélyi oázis, mert a Fülöp-szigetek vizeinek gazdag élővilága minden lehetséges élőhelyet kihasznál. Hát, így lesz mesterséges zátony egy roncsból- de most nem is arról szeretnék beszélni, hogy érdemes-e ilyesmit csinálni. Hanem inkább arról, hogy szemmel láthatóan a tengeri élővilág remekül érzi magát, ha békén hagyjuk és nem pusztítjuk. Az, hogy az "igazi" korallzátonyok állapota sok helyen elszomorító, azt jelzi, hogy nagyon is komoly emberi behatással kell szembenézniük. Pedig csak oda kéne figyelni, és lehetnének újra ilyen szépek... Lesznek? És akkor nem feltétlenül egy kimustrált Toyotának kell a csodájára járni merülés közben Pangangan mellett. 

Hozzátéve persze, hogy aki szeret odafigyelni egy tengeri életközösség apróságaira, egyetlen ilyen mesterséges zátonynál is hosszú időt eltölthet, mert hihetetlen, mennyi féle és fajta lény tud élni benne, rajta, körülötte...

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

2019.03.19.
2019.03.16.

Google hirdetés

Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (227),cápa (146),video (133),mutazás (131),búvár (126),sztori (92),fotó (67),baleset (66),alapok (56),környezetvédelem (53),híresség (52),felfedezés (49),film (43),élmény (42),adria (41),egyiptom (36),utazás (35),barlang (34),szabadtüdős (33),retró (27),felszerelés (27),egzotikus (26),delfin (26),régész (26),történelem (26),magyar (22),bálna (21),sellő (20),munka (19),teknős (19),usa (17),édesvíz (17),videó (15),tanfolyam (15),karib (14),üzlet (12),bánya (12),kutatás (12),Cápa (12),mélytenger (11),fóka (10),polip (10),doku (9),támadás (9),manta (9),ausztrália (9),kincs (9),medence (8),szobor (7),szafari2014 (7),tengeralattjáró (7),sport (7),szemét (7),ciprus (6),Bali (6),rekord (6),szafari18 (6),humor (6),rák (6),verseny (6),tél (6),málta (6),cousteau (6),ausztria (5),csikóhal (5),rája (5),florida (5),ázsia (5),tudomány (5),szafari2016 (4),hidegvíz (4),mexikó (4),tintahal (4),olaszország (4),múzeum (4),repülő (4),Egyiptom (3),bali (3),skandinávia (3),karácsony (3),jordánia (3),víz alatti (3),találkozás (3),orosz (3),görög (2),krokodil (2),spanyolország (2),éjszaka (2),könyezetvédelem (2),európa (2),magyarország (2), (2),medúza (2),hal (2),muréna (2),csiga (2),bomba (1),balti (1),celeb (1),Florida (1),repülőgép (1),horvátország (1),hollandia (1),írország (1),egyesült királyság (1),korall (1),izland (1),románia (1),könyv (1),bulgária (1),dubaj (1),feketetenger (1),Búvár (1),thaifold (1),görögország (1),technológia (1),szörny (1),tenger (1),uk (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog