Búvár mint szájsebész

Horgot szedett ki puszta kézzel egy cápa szájából Leigh Cobb.

Láttam már hasonló felvételt, de azért nem túl sokat. Csakis rutinos, a cápákat kiválóan ismerő búvárok számára lehetséges ennek a kivitelezése, hiszen a ragadozók mozdulatai az átlagbúvár számára kiszámíthatatlanok.

Leigh Cobb brit tengerbiológus hölgy, aki évek óta merüléseket vezet. Floridából hajóznak át a csoportokkal a Bahamák vizeibe, ahol cápákkal merülhetnek a vendégek. Leigh már tudja, hogy reagálnak, hogy mozognak a cápák, képes őket haldarabokkal a kedve szerint csalogatni.

Ezúttal egy óceáni fehérúszójú cápa tűnt fel neki, aminek a szájába horog volt akadva. Ezt a gyors cápát viszonylag veszélyes fajként tartják számon, emiatt is van kockázata a segítségnyújtásnak. Szerencsére egy gyors mozdulattal sikerül kiszedni a horgot.


Erre azért van szükség, mert a cápának nyilván fájdalmat okozó, a táplálkozást akadályozó horog miatt akár el is pusztulhat a ragadozó. Ám a "szájsebész" beavatkozása esélyt adhat a gyors gyógyulásra.

0 Tovább

Kőbánya titkai

Remek videó készül az egykori kőbánya elárasztott járataiban.

A búvárok egészen messziről is érkeznek Budapestre, mert híre ment a nagyvilágban az itt található különleges merülőhelyeknek. Az egyik a legendás Molnár János-barlang a Rózsadomb alatt, a másik pedig a kőbányai pincerendszer.

Két teljesen eltérő adottságú helyről beszélhetünk. A Molnárban a víz meleg, és a barlang természetes, míg Kőbányán hideg, de tiszta víz töltötte fel az ember alkotta helyiségeket. Nagyon misztikus a hangulata annak, amikor az ember az egykor a sörgyár által is használt területeken úszhat, látva a régi lépcsőket, eszközöket. 

Bevallom, kicsit büszke vagyok, amikor külföldiek csodálkoznak rá ezekre a helyekre, és készítenek remek képeket, videókat. Ezek Budapest kevesek által ismert pontjai, és olyan egyediek, amikhez nem nagyon van hasonló máshol. Izgalmas, amikor ezek viszik a jó hírünket a nagy világban- ezért is osztom meg szívesen ezt a videót.

0 Tovább

A barlang fogságában

A barlangban rekedt thai gyerekek esete kapcsán sokat beszéltek a búvárkodásról.

barlang

A történetet valószínűleg most már mindenki ismeri: Thaiföldön egy kölyökcsapat tagjai barlangi kirándulásra mentek az edzőjükkel, de a heves esőzések miatt megáradt patak elzárta a kiutat. Sokáig azt sem lehetett tudni, hogy életben vannak-e, de barlangi búvároknak sikerült hozzájuk utat találni. Ám a kimentésük már egy másik történet lesz. 

A gyerekeket megtaláló két barlangi búvár kapcsán rácsodálkoztak, hogy két középkorú, korántsem Superman-alkatú férfi járt sikerrel. Azért nem árt tudni, hogy amíg valaki oda eljut, hogy felfedezőként merüljön barlangokban, sok év telik el. Általában szükséges a száraz barlangokban szerzett tapasztalat, aztán meg kell tanulni búvárkodni, és folyamatos továbbképzésekkel juthat el valaki oda, hogy barlangokban merüljön. De a nagyobb távolságokat beúszó, mélyre merülő búvárok különleges felszerelést használnak, amit mind maguknak szereznek be, erre sem árt gyűjteni. Sok idő, sok tanulás, sok pénz, amíg valaki eljut erre a szintre.

Ráadásul a barlangi búvárkodás éppenséggel nem a rohanásról szól. Kifejezetten tiszta fej, jó mentális állapot kell ahhoz, hogy valaki biztonsággal merüljön olyan zárt terekben, ahonnan nem lehet csak úgy egyik pillanatról a másikra a felszínre emelkedni. Az új járatok feltárása sem macsóságról szól, a kutatás, a felfedezés fontosabb. Nem az a menő ebben a körben, aki öncélú rekordokat hajszol, hanem aki a lehető legnagyobb biztonsággal képes megtervezni és végrehajtni egy bonyolult merülést, és a felfedezést dokumentálja is.

Visszatérve a thai barlangban történtekre, ez a barlangi mentés sem más alapvetően, mint egy jól megtervezett merülés. Olyan emberekre volt szükség, akik merültek már barlangban, tudják, hogyan kell biztonsággal búvárkodni rossz látótávolságú vízben, és vissza is tudnak térni.

barlang

A két brit búvár nyilván kiválóan képzett ember ezen a területen, de ha visszaemlékszünk rá, amikor az Esztramos barlangból mentettek pár éve, nálunk is volt olyan ember, aki képes volt hasonló körülmények között megoldani a feladatot. A barlangi búvárok meglehetősen kicsi, de nagy tiszteletnek örvendő csoportnak számítanak a búvárkodás világában, pont azért, mert ezek azért nem hétköznapi körülmények. (Bár hirtelen sokaknak lett megalapozott álláspontja a barlangi búvárkodásról mifelénk, meg kell jegyezzük, a barlangi merülőhelyek viszonylag nagy száma miatt nálunk tényleg vannak rutinos, magasan képzett barlangi búvárok, akik ilyen helyzetben is megállják a helyüket.) Természetesen a magyarországi balesetnél sem egyetlen ember hőstettéről volt szó, és most is elmondható, a két brit búvárt emlegeti mindenki, de egy egész csapat dolgozott azon, hogy sikerrel járjanak.

A lényeg, a gyerekek megvannak, a víz alatt lehet nekik ételt bejuttatni, búvárképzettséggel rendelkező orvos is eljuthat hozzájuk, és a rendszeres látogatások miatt nem érzik magukat annyira elzárva a világtól. A valóságban viszont nagyon is szorult helyzetben vannak, mert amíg az esős évszak tart (és itt hónapokról beszélünk), és a víz így árad a barlang bizonyos részein, a kimenekítésük nagyon nagy kihívás.

Több lehetőség is van. Nyilván folyik a kutatás, hogy vannak-e a barlangnak olyan járatai, ahol szárazon ki lehetne hozni a gyerekeket. Nem biztos, hogy ez egy olyan alaposan feltárt barlang, mint amiket a világ más részein a kutatók már teljesen bejártak, azaz megvan az esélye annak is, hogy találnak utat. 

A másik lehetőség, hogy türelmesen várnak odabenn a bajba jutottak, amíg a víz el nem apad, s a maradékot el nem lehet szivattyúzni. Hát, ez sem lesz egy könnyű menet, lelkileg iszonyat megterhelő lenne ott ülni mondjuk októberig, de a másik fele a történetnek, hogy ez viszonylag kockázatmentes, és mivel van út az ellátásukra, ki lehet bírni. És azt gondolom, hogy azok után, hogy napokig azt hihették, a barlang mélyén fognak meghalni, akkora megkönnyebbülést jelenthetett a búvárok feltűnése, hogy ezt már ki tudnák bírni. (A fiúk és az edző előtt is le a kalappal, mert viszonylag jó állapotban vészelték át ezt a hosszú várakozást a kilátástalan helyzetben.)

No és mi van a víz alatti úttal? Azt mondják, hogy a gyerekek még úszni sem tudnak, belőlük kellene tehát barlangi búvárt(!) faragni pár nap alatt valahogy. Mondjuk nézzünk egy könnyű hasonlatot: még biciklizni sem tudó gyereknek adna valaki egy krosszmotort, hogy rövid gyorstalpaló után menjen egy kört egy durva pályán? Valamiért azt hiszem, nem lenne túlságosan népszerű az ötlet. 

barlang

Először is el kellene kezdeni felszereléseket szerezni gyerekméretben. Aztán jöhetnek az alap vízhez szoktatási gyakorlatok, a merülés, aztán a barlangból kiúszás. A víz hideg, a táv hosszú, látni nem lehet semmit, ott van a tudat, hogy egy zárt térben kell nyugodtnak maradni- mindezt gyerekfejjel kellene kezelni, miközben még a rutinos búvárok jelentős része is nemet mondana egy ilyen merülésre. Van, aki szerint a fiúk vagánysága előny, de én attól tartok, gyorsan elpárolog a bátorság ilyen körülmények közepette, és ez teljesen normális.

Aki már búvárkodott barlangban, az pontosan tudja, milyen érzés a tudat, hogy feletted nem felszín van, ahova egyszerűen felúszol, hanem egy szilárd sziklafal. Sokan már azt sem szeretik, hogy egy-két méterre beússzanak egy üregbe- és ezt senki nem is erőlteti, mert ez mindenkinek a saját döntése. E sorok írójának is van egy nagyon minimális ilyen tapasztalata, ismerem egy picikét ezt a világot, és tudom jól, ha a látótávolság leromlik, akkor hirtelen nagyon kétségbeejtő tud lenni a helyzet. Egyszerűen többé nincs tájékozódási pont, nem tudod hol van fel, le, előre vagy hátra. Akad aki ilyenkor úgy van vele, hogy mindegy hogy, csak jusson a felszínre, rémülten úszkál össze-vissza, leveszi magáról a felszerelést, kaparja a sziklát, és a másik búvárnak kellene megpróbálni segíteni neki, miközben ő ugyanúgy nem lát semmit.

A gyerekeket tehát egyesével kellene kihozni. Ám mi van, ha mondjuk néhányuk megijed, feladja még az első gyakorlatok során? Vagy az őket oktató búvárok mondják azt, nem lehet vállalni a kockázatot? Ha a csapat fele úgyis ott marad, nem egyszerűbb mindenkit együtt benn hagyni, amíg nem kínálkozik jobb megoldás? Azért azt tudni kell, ha valamelyik fiú a sötét, zavaros vízben, valahol félúton kontrollálatlanul pánikolni kezd, azzal bajba sodorja az őt segítő búvárt is, aki megpróbálhatja a saját életét kockáztatva kimenteni, vagy a sorsára hagyja a gyereket- ilyen döntéssel terhelni az önkéntesen segítő embereket nem lehet. És gondoljunk bele, hogy a benn maradt gyerekeknek el kell mondani, egyik társuk nem élte túl a merülést, de azért őket megpróbálják biztonságosan kihozni...

Olvastam már olyan ötletet is, hogy afféle minitengeralattjáróhoz hasonló víz alatti kapszulában kellene őket kihozni, és akkor nem kellene megtanulniuk a barlangi búvárkodást. Mindez jól hangzik, amennyiben a barlang úgy néz ki, mint a metróalagút: tágas és egyenes. Ha nem, akkor akad pár apróbb nehézség. Például az, hogy ilyen mentőkapszula nincs, ami elég nagy a gyerekhez, és elég kicsi a járatokhoz. Megtervezni, megépíteni, bejuttatni, a víz alatt odavinni- mire ez megvalósítható, a száraz észak is beköszönthet.

Abszolút laikus vagyok a barlangi búvárkodás témájában, és ennek tudatában csak saját véleményt mondok. Én úgy hiszem, mivel a gyerekek élnek, lehet nekik bejuttatni sok dolgot, nincs értelme kapkodni. Ebbe természetesen bekavarhat, ha tovább emelkedik a vízszint, de igyekeznek szivattyúzni. Még az is lehet, hogy a szivattyúzás fogja lehetővé tenni, hogy merülés nélkül jöjjenek ki. Be lehet vinni műszereket is, hogy pontosan meghatározzák a helyzetüket, új utakat keressenek. Az esztrámosi esetnél sem a víz alatt hozták ki a búvárt, hogy egy példát említsek. A különbség az, hogy a fiúk Thaiföldön sokkal mélyebben vannak, de én innen meg nem tudom ítélni, mennyi a realitása egy ilyen lehetőségnek.

Abban pedig hiszek, hogy azok a barlangi mentők, akik elég felkészültek voltak a gyerekek megtalálására, jó döntést hoznak arról, mi a legbiztonságosabb mód a bajba jutott csapat kihozatalára. Pont ez a szakértelem volt az, ami lehetővé tette a megtalálásukat, és most erre van szükség ahhoz is, hogy mindenki kijusson élve- a bennrekedtek és a mentők is.

(A cikk megjelenése után egy nappal olvastam a hírt, hogy az egyik segítő búvár életét vesztette merülés közben. Tehát ekkora kockázatról van szó, még egy rutinos búvár számára is- nem hogy teljesen kezdőknek.)

0 Tovább

Bomba a Dunában

Komoly feladat vár a tűzszerészekre.

bomba

Tudom, mindenki utálja amikor lezárják a fél várost ilyen-olyan okokkal. Futóverseny, repülőshow, most még ez a bomba is... Nem lehet úgy megoldani, hogy gyorsan kiveszik, elviszik és nem áll meg az élet Budapesten, merülhet fel a kérdés?

Hát ez nem ilyen egyszerű történet. Mi, laikusok csak annyit tudunk, hogy ez egy "bomba", és slussz. De hogy mikori, mekkora, milyen állapotban van, robbanhat-e bármikor vagy sem, erről semmiféle információnk nincs. És sajnos amikor keresni kezdenek, akkor a tűzszerészeknek se!

Alapvetően úgy indul a kutatás, hogy van a víz alatt valami, ami veszélyes lehet. Talán az, talán nem, de ki vállalja a kockázatot, hogy látatlanban eldöntse? Mint ahogy sokszor máskor, most is a véletlen vezetett nyomra, amikor egy vízbe esett autót emeltek ki búvárok segítségével, és ők látták meg a gyanús tárgyat. Alapszabály, hogy amihez nem értesz, azt nem piszkálod, átadták hát az információt és a terepet a katonáknak.

És akkor jön a keresés. A Duna mélyén rengeteg dolog rejtőzik- azt már most garantálom, bombából több is akad még, csak nem tudjuk, hol vannak. Amikor műszerrel vizsgálják a folyó fenekét, eleve leginkább az látható a kijelzőn, amit az üledék nem fed el. Azaz sok-sok dolog teljesen be van ágyazódva. Ha a bomba elég nagy, akkor ki lehet szúrni. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy van egy nagy, éles bombasziluett, hanem van ott valami hasonló alakú- lehet az éppen olajoshordó is.

A búvároknak aztán a víz alatt kell egészen pontosan felderíteni, mit is találtak. Ami egész könnyű lehetne, ha látnának bármit. De a Duna mélyén a látótávolság csekély, gyakorlatilag tapogatózni kell. A körülmények sem egyszerűek, mert nagyon visz a víz. Ha emlékszünk a hírekre, eleinte nem találták a bombát, és azt gyanították, a folyó sodorta arrébb. Ugyan milyen ereje lehet a Dunának, ha egy több száz kilós bombát el tud görgetni? És ebben kell dolgozni a búvároknak. A kezükkel tapogatva próbálják a tárgyat beazonosítani, meghatározni a méretét. Melyikünk vállalná be, hogy ilyen viszonyok között vizsgálja meg, vajon egy fél tonnás, rozsdásodó, élesített robbanószerkezet van ott vagy valami más?...

bomba(Bombázás Lágymányosnál Fotó: Fortepan)

És ha még meg is határozták a helyzetet, és nagyjából van egy elképzelés arról, milyen bombáról van szó, csak a történet elején járunk. Mennyire van mélyen? Lehet-e mozgatni biztonsággal? Mi a legjobb megoldás a kiemelésre? Hogy hatástalanítsák? Hova vigyék, hol semmisítsék meg, hogy ne kockáztassanak emberéletet? 

Apropó, kockázat. A mi érdekünkben van lezárás, hogy egy véletlen detonációban ne sérüljenek civilek. Ám a tűzszerészek pont ott vannak, ahova senki más nem megy önszántából, ők dolgoznak a bombával. Bízzunk bennük, amikor nagyon elővigyázatosak. Lehet, hogy túlzott az óvatosság, de ilyen ügyekben mindig, mindenki csak utólag lehet okos. A felszínen majd kiderül, pontosan milyen bomba ez (ne feledjük, annyi harc dúlt a város felett, hogy ez lehet amerikai, német, szovjet fegyver, kicsi, nagy, gyújtó- vagy másféle bomba), és mit lehet vele tenni. 

Nem az az igazi kihívás, hogy kitaláljuk, merre kerüljük az útlezárásokat, hanem az, hogy valaki bevállal egy merülést ilyen helyzetben. Le a kalappal a búvárok és tűzszerészek előtt! És persze csendben megemlékezhetünk azokról a bátor búvárokról, akik közvetlenül a háború után, sokkal egyszerűbb felszerelésekkel rengeteg fegyvert emeltek ki a Dunából. A katonákat gyakran csak a háborús tevékenységért szokták hősnek nevezni- pedig megvannak a békének is az igazi hősei.

bomba(Rézsisakos búvár munkában, 1943 Fotó: Fortepan)

0 Tovább

Egy másik világ

Ilyen neonszínűnek nem nagyon szoktuk látni a tenger mélyét.

A víz alatti világról manapság már annak is lehet egy elképzelése, aki nem búvárkodik, hiszen rengeteg látványos film mutatja be, mi rejtőzik a felszín alatt. Mindenki megnézheti ezeknek köszönhetően, milyen fantasztikusan szép egy színes korallkert.

Az újdonságra vágyó búvárok pár éve kezdtek el kísérletezni azzal, mi történik, ha UV lámpával világítják meg az élőlényeket. Nagy meglepetésükre bizonyos dolgok vakító neon fényben tündököltek. Olyannak látták a korallokat, rákokat, murénákat, mint soha azelőtt.

Hogy miért van néhány állatnak szüksége arra, hogy UV fényben így világítson, azt nem tudni. Ami tény, hogy a víz alatti világot már jól ismerő búvárok számára már adott a lehetőség ennek a neonvilágnak a felfedezésére. Amióta divatos lett a "fluo dive", a gyártók piacra dobták a vízhatlan UV lámpákat, de olyan is akad, ami nappal fehér fénnyel világít, éjszaka viszont UV üzemmódra váltható.

Már én is kipróbáltam ezt a fajta merülést tengerben, de meg kell említsem, a Molnár János-barlangban élő kis vakrákok is sokkal jobban láthatóak UV-lámpa fényénél. Szóval még csak messzire se kell utaznunk, ha ilyesmi érdekel valakit...

0 Tovább

A kíméletlen tűzhal

Így vadásznak ezek a különleges megjelenésű ragadozók.

A tűzhalak nagyon ügyes, nagyon hatékony vadászok. Míg nappal csak egy helyben vannak, esetleg lassan úszkálnak, az éj leple alatt elindulnak préda után. Óvatosan megközelítik a kisebb halakat, s szinte úgy szippantják fel azokat hatalmasra tátott szájukkal, mint egy porszívó. Ennek a videónak a lassított felvételein látszik igazán jól, pontosan mi is történik.

Dél-Kelet-Ázsiában vagy a Vörös-tengeren a búvárok által gyakran látott tűzhalak nem okoznak problémát: nem csak vadászok, hanem nagyobb ragadozók rájuk vadásznak. Ám a Karib-tengeren invzív fajnak számító állatoknak nincsenek természetes ellenségei, így a behurcolt, falánk ragadozók roppant gyorsan szaporodnak, és mindent felzabálnak.

Elsősorban a kisebb halakat, így ivadékokat tizedelik meg, amivel a korallzátonyok teljes élővilágára roppant negatív hatással vannak. Ezért aztán a karibi tűzhalakat irtják, ahogy csak lehet. Egyetlen éjszaka alatt számos kis halat szippantanak fel feneketlen gyomrukba, ami már az egész térséget bajba sor. Egyetlen behurcolt faj, és mégis ekkora bajt tud okozni.

0 Tovább

Az új zátony

A napokban Kanada gazdagodott új roncsmerülőhellyel.

A YOGN 82 jelű uszályt 1944-ben bocsátották vízre Kaliforniában. A saját meghajtás nélküli hajóval olajat szállítottak, majd Kanadába került, ahol egy kikötőben horgonyozták le mint hullámtörőt.

A YOGN 82 utolsó útja a tenger fenekére vezetett: június 23-án süllyesztették el a Brit Kolumbiában található Powell River előtt, ahol a jövőben vélhetően igazi oázis lesz a mélyben. A mesterséges zátonyok mindenhol komoly élővilágot vonzanak, és abban bizakodnak, ez most sem lesz másként.

A hajó élővilága természetesen egyelőre nem olyan látványos, de a roncsbúvárok számára már így is lehet. Mivel a hajótest 111 méter hosszú, nagy terek vannak benne, a beúszás vonzani fogja a rutinos búvárokat.

A videó remek képet ad arról, miért örülnek máris a helyi búvárok a roncsnak. Aztán pár év múlva már a sokféle élőlény miatt is érdemes lesz itt merülni...

0 Tovább

Egyetlen halálos csapás

A kardszárnyú delfin nem vacakol, ha prédát talál.

Néha a búvárnak abban a szerencsében van része, hogy valami nagyon egyedi, nagyon különös történik a szeme előtt. Láttam már én is egymásnak eső teknősöket, nyílt vízben úszó csikóhalat, zacskóval játszó delfint. 

Ezen a felvételen pedig azt sikerült megörökíteni, hogy a híresen hatékony ragadozónak számító kardszárnyú delfin hogy üt ki egy ráját: egyszerűen csak egy irdatlan nagyot csap rá a farokuszonyával, az pedig myilván azt sem tudja hirtelen, hol van. 

Mit is lehet erre mondani? Ilyen a természet, mindig vannak vadászok és áldozatok...

0 Tovább

Értelmetlen dizájnmaszk

Bár sok helyen megosztották, nem ez a cucc forradalmasítja a búvárkodást.

A meg nem valósult termékek fénykorát éljük: olyan dolgokkal lehet híressé válni, amiket soha nem gyártanak le vagy használnak. A Kickstarter és társai különösen jó gyűjtőhelyei az olyan terveknek, amelyek csak rajzasztalon néznek ki hasznosnak, valójában értelmetlenek. Emlékszem, amikor egy raklap pénzt szedtek össze pusztán rajz formájában létező műkopolytúra, ami pusztán csak diák dizájnötlete volt, de a fizikai törvényekkel nem foglalkozott.

Most meg éppen egy újféle maszkot kaptak fel: a D-Mask az új nagy durranás. Az arc nagy részét fedi, van benne kijelző, rádió adó-vevő, kamera és lámpa, no meg a nyilván elengedhetetlen zenelejátszó, hát nem menő? A szomorú helyzet az, hogy ma is léteznek komoly búvársisakok nagyon jól felszerelve, de egy sportbúvár számára ez ebben a formában csak túlbonyolított és egyáltalán nem praktikus felszerelés. Aki valóban merül, annak a fejében számtalan kérdés felmerül: például hogy illeszkedik ez sokféle arcformára? Mint ahogy a képen látható szakállas fickót is megnézném, amint a víz alatt használja.

De az egész terv komolyságát számomra az bizonyítja, hogy a leírásban az szerepel, a maszk "oxigénpalackhoz" kapcsolható, így használható merülésre. A gond az, a búvárok nem oxigént, hanem sűrített levegőt használnak, azaz a tervező még az alapokkal sincs tisztában egyáltalán.

Ettől még el lehet játszadozni a rajzasztalon, de ezek nem hogy nem létező termékek, olyan dolgokat vonultatnak fel, amik miatt teljesen használhatatlanok, így nem is fognak megvalósulni. Jellemző, hogy olyan újságok szokták felkapni ezeket az ötleteket, amelyek marhára nem a témával foglalkoznak. Számukra lehet menő az ilyesmi, de akit jobban érdekel a búvárkodás, ne dizájnterveket nézegessen, hanem próbálja ki- a hagyományos, ám működő felszerelésekkel...

0 Tovább

Élő cápaleves

Aki szereti a cápákat, az imádná ezt a merülést. Aki nem...

Dél-Afrikában készült ez a videó több tucatnyi, kis helyen összezsúfolódott, és szemmel láthatóan nem nagyon izgatott cápáról. Azért azt el kell áruljam, még a búvárok mindegyike sem rajong a cápákért, s ők ezt az üreget biztos elkerülnék. Mert azért van valami ijesztő is a látványban.

A történet másik fele, hogy a helyi búvárok rendszeresen merülnek cápákkal, és nemigen fordulnak elő balesetek. Azaz inkább az előítélet munkál, amikor retteg valaki ezektől az állatoktól. Ám a lényeg az, hogy akármit is gondoljunk róluk, nem kötelező keresni a társaságukat- teljesen meg tudom érteni, ha valaki azt mondja, inkább máshova szervez búvártúrát,mert a csikóhalakat vagy a delfineket jobban kedveli. Mázli, hogy ilyen változatos a tenger élővilága, és mindenki megtalálhatja benne a számára szép, izgalmas lényeket!...

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (221),cápa (142),video (133),búvár (126),fotó (67),baleset (66),híresség (51),környezetvédelem (51),alapok (45),film (43),adria (41),egyiptom (36),barlang (34),szabadtüdős (33),utazás (30),felszerelés (27),retró (27),régész (26),történelem (26),delfin (26),egzotikus (26),magyar (22),sellő (20),teknős (19),munka (19),bálna (19),édesvíz (17),usa (17),videó (15),tanfolyam (14),karib (14),bánya (12),Cápa (12),üzlet (12),kutatás (12),mélytenger (11),polip (10),ausztrália (9),támadás (9),kincs (9),fóka (9),doku (9),manta (9),medence (8),szobor (7),sport (7),szemét (7),tengeralattjáró (7),szafari2014 (7),málta (6),ciprus (6),rekord (6),tél (6),Bali (6),verseny (6),rák (6),cousteau (6),humor (6),szafari18 (6),tudomány (5),florida (5),ausztria (5),ázsia (5),csikóhal (5),rája (5),tintahal (4),hidegvíz (4),szafari2016 (4),múzeum (4),repülő (4),mexikó (4),olaszország (4),jordánia (3),Egyiptom (3),víz alatti (3),orosz (3),skandinávia (3),találkozás (3),karácsony (3),krokodil (2),könyezetvédelem (2),spanyolország (2),hal (2),görög (2),muréna (2),európa (2),csiga (2),magyarország (2),medúza (2),éjszaka (2),bali (1),horvátország (1),bomba (1),balti (1),Florida (1),celeb (1),repülőgép (1),feketetenger (1),hollandia (1),írország (1),egyesült királyság (1),izland (1),könyv (1),bulgária (1),románia (1),korall (1),dubaj (1),Búvár (1),thaifold (1),görögország (1),technológia (1),szörny (1),tenger (1),uk (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog