Az Okinawa roncsa

Csak pár hónapja nyugszik Pompano Beach előtt ez a kis hajó.

florida roncs

Florida keleti partszakasza végig roncsokkal van tele. A legismertebb, könnyen merülhető roncsokat direkt süllyesztették el a búvárok kedvéért, s ez olyan jól megy a helyieknek, hogy több száz ilyen mesterséges zátony is van. Így aztán West Palm Beach-től egészen Key Westig mindig van hol merülni- már persze a természetes élőhelyeken kívül.

florida roncs

A Floridában töltött napok alatt természetesen folyamatosan figyeltem rá, mikor és hol lehetne merülni- aztán például Pompano Beach volt az egyik hely, ahol búvárkodtunk. Zátonyoknál is szétnéztünk, tulajdonképpen volt rajtuk élet, az egyik helyen még majdnem egy tucatnyi langusztára is rábukkantunk, de bevallom, a legjobb fotótémának a roncsokat találtam.

florida roncs

Az Okinawa idén nyáron került a víz alá. Az eredetileg LT-1970 jelű, nagyjából 50 méter hosszú katonai vontatóhajó évtizedeken át szolgált. A víz alatt egy sellőszobor is került rá, amit nyilván minden búvár megcsodál.

florida roncs

Sokkal érdekesebb az, hogy a roncsba könnyű beúszni. Meglepően nagy a motor odabenn, hiszen saját magánál sokkal nagyobb hajókat vontatott annak idején. Mindenféle ajtót leszereltek, így aztán viszonylag egyszerű benézni. Természetesen nem árt észnél lenni így sem, de azért egy rutinos búvár számára nem nagy kihívás a belső terek felfedezése.

florida roncs

florida roncs

Bár még nagyon új a roncs, lassan kezd feltűnni rajta az üledék. Az élővilág is megtelepedik előbb-utóbb- meglehetősen nagy meglepetésünkre egy irdatlan méretű góliátsügér is úszkált körülötte. Végig ott maradt a közelében, nagyon úgy fest, ő már itt is lakik. Nem volt annyira barátkozó, hogy le tudtam volna fotózni, de azért így is örültem neki, mert ez a faj a floridai vizek igazi látványosságának számít. S amikor éppen nem őt kerestem, ki-beúszkáltunk a hajóba, jó alaposan felfedeztük magunknak. Egy-egy ilyen merülést bármikor szívesen bevállalok!

florida roncs

A helyiek meséltek arról, hogy a roncs eredetileg teljesen szabályosan, egyenesen állt, de az Irma hurrikán még harminc méteres mélységben képes volt megbillenteni. Új élményt jelent azoknak, akik már merülték korábban, és egyébként is "roncsszerűbb" így, hiszen kicsit meg van dőlve. Így hát mostantól így "szolgál" az Okinawa, továbbra is a tengerhez kötődve, de egészen új szerepkörben.

0 Tovább

Manátik között

Barátságos tengeri tehenekkel úszkálhattunk a Crystal Riverben.

Florida államban nem nehéz vízhez kötődő programot szervezni, de a turisták többsége nyilván délre, a Florida Keys-hez megy búvárkodni, vagy esetleg West Palm Beach, Fort Lauderdale környékére. Mi viszont rászántuk az időt az egész napos autózásra, ami Key Largótól várt ránk a Crystal Riverig.

Ez a Tampától északra eső folyó arról híres, hogy egész évben manátik élnek itt, akik szigorúan védettek, s nagyon jól alkalmazkodtak az emberi társasághoz. Szóval jó ötletnek tűnt eljönni ide, hogy szemtől szembe láthassuk őket, egészen addig, amíg ki nem derült, a kora reggeli manátis túra kezdetén még alig öt fok lesz. Ez elsőre nem jó hírnek hangzik, ám a helyzet az, hogy a manátik igazán nagy számban akkor úsznak fel a Crystal River egész évben meleg vizes forrásaihoz, amikor jön a tél. 

A manátik kedvenc helyéhez tartva a víz fölött pár gomolygott a hűvös reggelen. A folyó ugyanis jóval melegebb, mint a levegő, s bíztunk benne, az úszás sem lesz fogvacogtató élmény. Aztán ahogy közeledtünk a kis folyóághoz, feltűnt hajónk alatt egy manáti, majd egy újabb. Hogy ne essen baja az állatoknak, kapitányunk leállította  a motort, egyszerűen csak besodródtunk.

A manátikkal való úszásnak komoly szabályai vannak, a természetvédelmi őrök mindenre figyelnek. Egyszerre csak egy kézzel lehet az állatokhoz érni, nem szabad csapkodni, rájuk úszni, kiabálni se. A helyzet az, hogy ennek nem is lett volna semmi értelme: a hihetetlenül barátságos, érdeklődő manátik közül páran jöttek, hozzánk simultak, vakartatták a hasukat és hátukat.

Az élmény leírhatatlan. Furcsán hangzik, amikor egy fél tonnás emlősről azt mondom, hogy "cuki", de ezek az állatok tényleg azok. Az aktívabbak mellett több tucatnyian aludtak, pihentek a folyóban, őket nem szabad ilyenkor zavarni- szerencsére akadt épp olyan, ami barátkozni akart velünk.

Utólag derült ki, mekkora mázlink volt az időponttal: pont a lehűlés után érkeztünk, amikor rengeteg állat húzódott be a hideg elől a forrásokhoz, de még november 15. előtt, amikor lezárják a szakaszt a hajók előtt. Örök emlék marad a manátis úszás, amire errefelé komplett iparág épült: sok cég szervez túrákat és mindenhol manátis emléktárgyakat lehet venni.

Ám azzal együtt is, hogy igazi turistacsalogató látványosság, nagyon komolyan veszik a veszélyeztetett állatok védelmét, és az, hogy jók a szabályok, látszik abból hogy a manátik mennyire nem félnek az emberektől, pedig régen sok esett áldozatul a száguldozó motorcsónakoknak. Jó lenne mindenhol egy ilyen békés, mindenki számára előnyös együttélés...

0 Tovább

A Spiegel Grove roncsánál

A Florida Keys egyik legismertebb víz alatti látványossága sok búvárt vonz.

roncs florida

Az USA legdélebbi államának szerepe a kedvtelési búvárkodásban megkérdőjelezhetetlen. Key Largótól Key Westig pedig tucatszámra sorakoznak a remekül felszerelt búvárbázisok, a nagy búvárboltok, sőt, még egy remek búvármúzeum is van itt. Csak egy példa arra, mennyire pörög itt a búvárkodás: az általunk választott bázisnak van öt nagy hajója, mindegyik kifut minden nap délelőtt és délután is, két-két merülésre. Az ember a képzettségének, rutinjának, érdeklődésének megfelelően választhat a napi merülések közül. Mi természetesen meg akartuk nézni a leghíresebb itteni roncsot, a Spiegel Grove-ot.

roncs florida

A kifejezetten búvárok számára elsüllyesztett, meglehetősen nagy hadihajó egyike az egész világ legnagyobb mesterséges zátonyainak. Az 1956-ban szolgálatba állított, 160 méter hosszú hajót 2002-ben küldték a tenger fenekére, de mélysége, mérete miatt csak rutinosabb búvárok merülhetnek itt.

roncs florida

A meglehetősen hullámos kihajózás után élmény volt beugrani a kellemesen meleg, 28 fokos vízbe. A roncs tényleg hatalmas, és mivel csak egy merülés volt a programban, csak részleteket láthattunk belőle. Pár helyen be is lehetett úszni a vezetőnket követve, és az is látható volt, aki nem tudja, merre van a járás, pillanatok alatt el tudna tévedni odabenn. Tényleg óriási a hajótest, és sok érdekeset lehetne látni- csak éppen egy merülés ehhez nagyon kevés.

roncs florida

Az is gyorsan kiderült, hogy a többi bázis is szereti ezt a roncsot, mert a kötélen tucatszámra lógtunk dekózás közben. Hja kérem, ami népszerű, az népszerű- és ha arra gondolok, a kezdőket viszik a többi, sekély merülőhelyre, mások egyéb roncsoknál búvárkodnak, nagyjából el tudom képzelni, mekkora üzlet itt a merültetés.

roncs florida

Egyébként minden profi és olajozottan megy, a bázisok tényleg mindennel fel vannak szerelve, a hajókon van több vezető, korrekt az eligazítás és így tovább. Meglehetősen árulkodó látni, ahogy a délelőtti és délutáni merülések közt mekkora a pörgés, töltik és cserélik a palackokat a fedélzeten, pakolnak, mert késés az nem fér bele.

roncs florida

Az ott töltött idő alatt láttuk, mekkora csapás érte az Irma hurrikán idején Florida állam déli részét, a híres Keys-t. A bázison kérték, vigyük hírét annak, hogy nyugodtan lehet utazni, nyaralni, mert minden működik, minden nyitva van, és várják a turistákat, szükség van minden bevételre.

roncs florida

Mit is mondhatnék? Az út szélén még vannak takarításra váró törmelékhalmok, de szemmel láthatóan nem sokáig, szállítják őket folyamatosan. Van hol enni, megszállni, merülni, szóval tényleg bátran lehet Floridába nyaralást tervezni. Ha pedig személyes tanács kell, akkor azt mondanám, aki komolyabb búvárélményre vágyik, inkább a roncsokat válassza, mert a zátonyok, hiába védettek, azért messze nem olyan színesek és mozgalmasak, mint az általunk jól ismert egyiptomi merülőhelyek. A hajók maradványainál viszont nem nagyon lehet unatkozni.

0 Tovább

Egy laza nap Floridában

Ha cápa és delfin van, minden van, mondják a búvárok.

Valljuk be, mostanában azért ritkán emlegetik Floridát első számú búvár úti célként. Bizonyos szintig ismert, milyen szerepe volt az állam korallzátonyainak az amerikai búvárkodás felfutásában, aminek köszönhetően globális iparággá vált ez. Arról is sokan hallottak, hogy Floridában vagyonokra tettek szert szerencsés és kitartó kincsvadászok, de az ilyesmibe úgyse tud valaki belevágni egy pár napos búvártúrán.

Szóval Floridának szép a múltja, de úgy tartják, a rengeteg búvár és hajós miatt a zátonyok állapota erősen leromlott, a Karib-tengernek rengeteg más, vonzóbb pontja van. Ráadásul a merülés is elég drága, szóval nem mondhatnám, sok oda vágyó búvárt ismernék.

Tulajdonképpen minek is merülnénk ott, ahol alig látunk valami érdekeset? Vajon él ott valami a víz alatt, amiért érdemes lenne felszállni egy búvárhajóra?

Nos, egy szerencsés búvár felvételei bizonyítják, a tengerben bizony kellemes meglepetés is érheti az embert. Már az se rossz, ha karnyújtásnyira úszkál tőle egy cápa, na de amikor először az első, aztán a második merülőhelyen is felbukkan egy csapatnyi érdeklődő, játékos delfin, máris máshogy néz az ember a floridai merülési lehetőségekre. És tökéletesen megérti az ember a hölgy boldog víz alatti táncát- sokan mások reagálnának így egy ilyen szuper napra.

0 Tovább

Mindent a manátikért

A tengeri tehén néven is emlegetett emlősök rengeteg embert vonzanak Floridába, erre épül egész Citrus County turizmusa. Ám a környezetvédők szeretnék, hogy a manátikkal egyáltalán ne lehessen úszni, ami az egész helyi gazdaságot megrengetheti.

Azt nem lehet vitatni, a védelem fontos. Ez segített abban, hogy veszélyeztetett állatok állománya gyarapodhasson, és ez igaz a manátikra is. A hetvenes évek óta korlátozzák a velük való találkozás lehetőségét, és ezzel elérték azt, hogy jelentősen növekedett a számuk. Legalábbis így vélik a légifelvételes számlások alapján, amik persze némileg pontatlanok, de a találkozások alapján biztosan látszik, hogy több manáti van a folyóban, mint korábban.

Pont erre hivatkoznak a túraszervezők. Az egyikük, Diane Oestreich már 27 éve dolgozik ebben a szakmában, és úgy véli, nagy probléma nem lehet az állatok közvetlen megfigyeléséből, ha ilyen szépen szaporodnak a védett manátik. A környezetvédőknek szerinte mással kéne foglalkozni, mert ha tiltják az úszást az állatokkal, akkor jelentősen csökken majd a túrák vonzereje.

A manátik jelenléte a Crystal Riverben 1972 óta közismert, amikor a Cousteau-csapat filmjét bemutatták: az Elfelejtett sellők című alkotás mutatta be őket a közönségnek. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre fogynak, veszélyezteti őket a repesztő motorcsónakok hajócsavarja.

Hamarosan intézkedtek a védelemről, amit nagyon komolyan vesznek azóta is. Lehet ugyan úszni a folyóban, de tilos az állatok után menni, az azoknak kijelölt területre beúszni, az állatokat megfogni. Így is 265,000 ember érkezett csak a tavalyi évben, hogy közelről csodálhassa meg őket. A Cousteau-csapat munkája jó példája annak, hogy lehet eredményesen felhívni a figyelmet egy komoly problémára, és milyen módon lehet hatékonyan tenni a veszélyeztetett állatokért.

A környezetvédők szerint így is vannak zaklatók. Emlegetnek például egy videót, ahol egy szervező kiveszi a vízből a manátibébit, hogy vendégei jobb fotókat készíthessenek róla. Volt olyan ember, aki fel is hagyott a túrákkal, mert annyira zsúfoltnak találta a folyót. Ám ezek olyan kérdések, amiket szabályozni is lehetne, nem kellene rögvest tiltani. A szabályszegőket meg lehet bírságolni, és aki tilosban jár most, az akkor is megteszi, ha egyáltalán nem engedélyezik az úszást. A túraszervezői engedélyek kiadásának korlátozásával pedig a turisták számát is kordában lehetne tartani.

Az erre épülő helyi iparág bedöntése viszont sokaknak fájna, és ez nem is lehet cél. Az emberek imádják ezeket a szelíd óriásokat, és a túlnyomó többségüknek eszük ágában sincs ártani nekik. Ha viszont elzárják őket tőlük, akkor kevesebb figyelem irányul a védelmükre is. Meg kell találni a megfelelő kompromisszumot, hogy békében éljenek egymás mellett manátik és emberek.

1 Tovább

Búvárhúsvét

A világ szerencsésebb pontjain húsvétkor talán nem havat kell lapátolni, hanem kellemes szabadtéri programokat szerveznek. Ezek egyik kissé bolondos formája a víz alatti tojáskeresés, néha ajándékokat is lehet nyerni az ilyen rendezvényeken. Itt Közép-Európában a vízhőfok még egy normál húsvéti időjáráskor sem kedvez a búvárkodásnak, ilyenkor meg pláne nem, de azért páran talán elég merészek lesznek a merüléshez. (Ausztriában például szoktak búvárhúsvétot szervezni.)

Szóval visszatérve a melegebb éghajlatra, Floridában például rendszeresek a tojáskeresős események. Az alábbi videón pedig az látszik, hogy már a tojások elrejtését is stílusosan oldják meg, nyúlruhába bújva merül alá a búvár. Így könnyű megalapozni a jó hangulatot...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog