Medúzalevessé váló tenger

A tengert romboló emberi tevékenységet vádolják a medúzák elszaporodásáért. Egyre több helyen figyelnek meg medúzainváziót: a zselésnek tűnő állatok meglepően sok kárt okozni a tengerparti ipari üzemekben illetve haltartásokban. Úgy tartják, azért van belőlük egyre több, mert a túlhajszolt partmenti fejlesztések és a túlhalászás következményeként a többi fajjal szemben ezek az állatok kerülnek előnyös pozícióba.

Japánban már komoly fejtörést okoz, hogy a halászok hálóiba több helyen csak rengeteg megtermett medúza kerül, hal viszont nem. Jó eséllyel a tengeri élővilággal mit sem foglalkozó kínai beruházások miatt van belőlük ennyi. Svédországban 2013-ban egy atomerőműben okozott üzemzavart, hogy a hűtővizet szállító vezetéket teljesen eltömítették a medúzák. Kénytelenek voltak leállítani az erőművet, hogy ne történjen katasztrófa. 2012-ben Japánban már történt hasonló egy hőerőműben. A vízből kosárszámra emelték ki a medúzákat, de olyan nehezek voltak, hogy a kosarak rendszeresen eltörtek a tömegük alatt.

Európa ismert nyaralóhelyein, így francia és olasz partszakaszakon is riadalmat okozott a medúzák seregének felbukkanása. A turisták nem az időjárásjelentést tanulmányozták, hanem arról informálódtak, merre várható kevesebb belőlük, rendszeres előrejelzéseket adtak ki ezzel kapcsolatban.

Spanyolországban tavaly év végén egy, a tengeri élővilággal foglalkozó konferenciát kiemelt téma volt a medúzainvázió. Egy japán professzor, Sinicsi Ue szerint nagy baj lesz belőle, ha nem sikerül valamit tenni. Az egyik medúzafaj irdatlan méretű egyedei (két méteres átmérőjű, 150 kilós óriásokról beszélünk!) 2002-ben jelentek meg Japán közelében. Korábban általában négy évtizedenként figyeltek meg hasonló rajzást, ám mostanában szinte minden évben van ilyen. A becslések szerint egyetlen év alatt 252 millió dolláros kárt okoz az ország halászatának a medúzák serege.

A szakemberek megpróbáltak utánajárni, honnan érkeznek a medúzák. Kutatásaik szerint kínai vizekből származnak az állatok. Kínában olyan ütemben fejlesztik a partmenti városokat, hogy minden területre szükség van. A vízbe épített beton pedig ideális helyszín a medúzaivadékok számára, megtelepednek és fejlődnek. A vízbe engedett szennyvíznek köszönhetően pedig egyre több a plankton, ami a medúzák első számú tápláléka: a kocsonyás lényes gyorsan és egyre nagyobbra növekednek. Ha direkt akarnának ideális körülményeket teremteni a medúzáknak, akkor se lehet jobbat kitalálni ezeknél a kínai vizeknél. A legnagyobb példányok mellett még egy búvár is eltörpül.

Az útnak induláskor még csak apró, pár milliméteres medúzákat az áramlás sodorja magával Japán közelébe. Mire ideérnek, már néhány kilósak. A déli Kjúsú szigettől folyamatosan vándorol a medúzasereg északra, ám mire Honsút elérik, már akár 100 kilósak is lehetnek. Az is kedvez nekik, hogy azokat a halfajokat túlhalásszák, amik szintén planktonnal táplálkoznak, tehát a medúzáké lehet a teljes zsákmány. Ha egy adott évben nem is jelennek meg az óriásmedúzák, az sem jelent nagy örömhírt, mert az ivadékok éveken át képesek várakozni, hogy megfelelő körülmények esetén útnak induljanak- talán minden korábbinál nagyobb számban.

A probléma mindenesetre globális. A fent említett példák mellett a Mexikói-öbölben és a Fekete-tengerben is fejtörést okoz a szakembereknek a medúzák jelenléte. Japánban háromoldalú egyeztetést kezdeményeznek Kínával és Dél-Koreával, hogy gátat szabjanak ennek a jelenségnek. Az egész világon intő jelnek kellene tekinteni ezt a problémát, ami azt jelzi, hogy az emberi tevékenység teljesen megváltoztathatja a tenger élővilágát.

1 Tovább

A medúzák tava

Palau már tényleg a világ végén van. A mikronéziai szigetország meglehetősen ismert úti cél a búvárok körében- ismert, híres, de nem gyakran felkeresett. Kevesen engedhetik meg magunkak, hogy elugorjanak oda pár merülés kedvéért, de aki a szerencsések közé tartozik, az dús élővilágú korallkertekben úszhat, és esélyesen nagyobb élőlényekkel is találkozhat.

Ám amilyen furcsa a víz alatti élővilág, a legkülönösebb élőhely nem a tengerben van. Az Eil Malk sziget ékessége a Jellyfish lake, aminek a neve pontos leírást ad az élővilágáról: milliónyi medúza él a sósvízű tóban, elszigetelten a ragadozóktól. Az itt élő medúzák csípése túl gyenge ahhoz, hogy az itt úszóknak nem kell védőruhát viselnie. Búvárkodni nem lehet, egyrészt mert a kifújt buborékok kárt tehetnek a medúzákban, másrészt pedig nagyobb mélységben a búvárok lehetnek veszélyben a víz összetétele miatt. Palackra persze igazán nincs is szükség, elég a sekélyben maszkkal, légzőcsővel felszerelkezve úszni a pulzáló medúzák közt, és élvezni a látványt.

Aki eljut az országba, szinte biztosan elmegy ide is. Állítólag ez okoz némi problémát, mert a tó olyan különleges élőhely, ami nem bír el túl sok turistát. Volt olyan év, amikor nagyon sok medúza pusztult el, a két fajból az egyik egyedei gyakorlatilag eltűntek 1998-ban. Azóta visszaállt a korábbi állapot, de a sznorkelezést szigorúan szabályozzák, és szép pénzbe is kerül.

Megjegyzem, én legutóbb akkor hallottam a tóról, amikor a több területen aktív Bódi Sylvi töltött fel fotót az itteni élményeiről. A csinos modell kalandjának elsősorban annyiban van jelentősége (eltekintve attól, hogy az ilyen fotók mindig jobban mutatnak, ha egy dekoratív bikinis lány is van rajtuk), hogy ő korántsem nevezhető rutinos sportbúvárnak, azaz ezt a kalandot bárki bevállalhatja különösebb merülési tapasztalat nélkül. Miközben a híres tengeri merülőhelyeken az áramlások miatt észnél kell lenni, itt egy kis felszíni lubickolás elég ahhoz, hogy nagy élményben legyen része a szerencsés turistának.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

roncs (220),cápa (142),video (133),búvár (126),fotó (67),baleset (66),híresség (51),környezetvédelem (51),alapok (45),film (43),adria (41),egyiptom (36),barlang (34),szabadtüdős (33),utazás (30),felszerelés (27),retró (27),régész (26),történelem (26),delfin (26),egzotikus (26),magyar (22),sellő (20),teknős (19),munka (19),bálna (19),édesvíz (17),usa (17),videó (15),tanfolyam (14),karib (14),bánya (12),Cápa (12),üzlet (12),kutatás (12),mélytenger (11),polip (10),ausztrália (9),támadás (9),kincs (9),fóka (9),doku (9),manta (9),medence (8),szobor (7),sport (7),szemét (7),tengeralattjáró (7),szafari2014 (7),málta (6),ciprus (6),rekord (6),tél (6),Bali (6),verseny (6),rák (6),cousteau (6),humor (6),szafari18 (6),tudomány (5),florida (5),ausztria (5),ázsia (5),csikóhal (5),rája (5),tintahal (4),hidegvíz (4),szafari2016 (4),múzeum (4),repülő (4),mexikó (4),olaszország (4),jordánia (3),Egyiptom (3),víz alatti (3),orosz (3),skandinávia (3),találkozás (3),karácsony (3),krokodil (2),könyezetvédelem (2),spanyolország (2),hal (2),görög (2),muréna (2),európa (2),csiga (2),magyarország (2),medúza (2),éjszaka (2),bali (1),horvátország (1),bomba (1),balti (1),Florida (1),celeb (1),repülőgép (1),feketetenger (1),hollandia (1),írország (1),egyesült királyság (1),izland (1),könyv (1),bulgária (1),románia (1),korall (1),dubaj (1),Búvár (1),thaifold (1),görögország (1),technológia (1),szörny (1),tenger (1),uk (1),norvégia (1)

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog