DiCaprio, a cápavédő

A tengeri ragadozókért kampányol a sztárszínész, de sokak szerint nehezebb lesz ebben a harcban eredményt elérni, mint Oscar-díjat nyerni.

cápa környezetvédelem

Ha Hollywoodról és a cápákról egy írásban ejtünk szót, általában csak rémfilmekről beszélünk. Mindenféle alaptalan, inkább meseszerű horrorokban törnek az ártatlan emberek életére a cápák, miközben a valóságban jóval kevesebb veszélyt jelentenek a fürdőzőkre. Nem állítom, hogy nem okoznak sose balesetet, de még sok más állatról elmondható az, hogy hébe-hóba sérülést okoznak, a kutyáktól a rénszarvasokig.

Azért a filmesek egy része igyekszik jó ügyek mellé állni, és a természetvédelem egyik fontos témája manapság a cápák illetve a ráják védelme. Sokmilliót fognak ki belőlük minden évben, ám a tengeri élővilág olyan fontos szereplőiről van szó, amelyek eltűnése súlyos károkat okoz. 

cápa környezetvédelem

Leonardo DiCaprio nem az egyetlen, aki a tengeri élőlényekért kampányol, ám ő kifejezetten sok energiát és pénzt fordít erre. Alapítványa együttműködik például Paul Allen alapítványával, illetve az Ocean 5 nevű szervezettel. Közösen indítottak akciót a cápák megmentéséért, és céljaikról maga a sztár beszélt.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry bevezetője után DiCaprio rámutatott, több olyan kihívás van az óceánok védelme terén, aminek terén lépni kell. Veszélyben a korallzátonyok, a tengerparton élő közösségek. Kifejezetten nagy probléma a cápák túlhalászata, ő pedig alapítványával, annak partnereivel együtt ez ellen kíván harcolni, hogy el lehessen kerülni a cápák kihalását.

Elsősorban azokon a területeken akarnak dolgozni, ahol manapság a legtöbb cápát fogják ki a halászok. Nem lesz könnyű dolguk, ám egy híres személyiségre nyilván jobban odafigyelnek. Reméljük, DiCaprio a természetvédelemben is olyan sikeres lesz, mint a filmvásznon.

1 Tovább

Gyilkos szellemhálók

Nem kísértetek halásznak fantomhalakra a tengerek mélyén, sajnos nagyon is élő, létező problémáról van szó. A halászok rengeteg eszköze szakad be munka közben, és a víz mélyére került hálók, horgászzsinórok tovább folytatják a "munkát". 

környezetvédelem

A műanyagból készült hálók ráadásul nem bomlanak le, hosszú-hosszú időn át ejtenek foglyul mindenféle állatot. Annál nem is nagyon van szomorúbb, amikor beakadt, elpusztult élőlényre bukkan az ember búvárkodás közben. Megjegyzendő, természetesen emberéletet is veszélyeztetnek az itt-ott beakadt, lebegő, gyakran nehezen látható és nehezen elvágható hálók.

környezetvédelem

Ezért a világ több pontján próbálkoznak a hálók begyűjtésével a víz mélyéről. Az igazi az lenne, ha az eredeti tulajdonost is meg lehetne találni, és esetleg meg lehetne bírságolni is, mert így talán legközelebb jobban vigyázna rá, hogy ne szakadjon be a könnyen pótolható háló. Ebben a videóban látható, a Máltán merülő szellemháló-különítmény milyen sok dolgot gyűjtött be egyetlen alkalom alatt.

Nem valószínű, hogy könnyű és gyors megoldás lesz erre a problémára a közeljövőben, mert már az eddig beszakadt hálók begyűjtése is emberfeletti feladat lenne- szóval ha mostantól lebomló anyagból készülnének, az sem változatna azon a tényen, hogy mennyi gyilkos szellemháló van most is a tengerben.

1 Tovább

Akcióban a búvárrendőrök

Malajziában a víz alatt is lecsapnak a szabálysértő turistákra.

környezetvédelem

A világ sok pontján próbálnak egyensúlyt teremteni a nemzeti parkok épségének megőrzése és a jól fizető turisták igényeinek kielégítése között. Nincs ez másként a búvárkodás területén se, és ötletben nincs hiány. Van, ahol egyes zónákat időről időre teljesen elzárnak a vendégek elől vetésforgószerűen váltogatva azokat. Máshol megtiltották a horgony használatát, fix kikötési pontokat kialakítva. És akad, ahol szigorú kvótákat írtak elő, így korlátozva az egy nap oda beengedett vendégek számát.

Ez végülis logikus megoldás, hiszen ha kevesebb a búvár, akkor nyilván kevesebb kárt is tudnak okozni. A Malajziához tartozó Sipadan sziget körzete az egész világról rengeteg búvárt vonz, egy évtizede még búvárbázisok, resortok is voltak rajta. Ám pont a szigorúbb védelem érdekében ezeket egytől egyig felszámolták, és most egy nagyon szűkös napi búvár kvótán (120 fő) kell megosztozni a környékbeli szigeteken dolgozó bázisoknak. 

Most pedig jött egy újabb lépés: négy ún. búvármarsall állt szolgálatba, ők lesznek az első víz alatti természetvédelmi őrök Malajziában. A feladatuk az lesz, hogy szemmel tartsák a búvárokat, és ha bármilyen szabálysértést tapasztalnak, közbelépjenek. Az óvatlan vagy gyakorlatlan búvárok ugyanis könnyen lerúghatják, megrongálhatják a korallokat, ám nyilván mindenki jobban vigyáz, ha ott úszkál a közelben egy hatósági személy.

Ám a helyi hatóság illetékese arra is rámutat, a merüléseket szervező cégek profi búvárvezetőinek is van felelőssége: nekik is fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy nem szabad kárt okozni az élővilágban. Azt is szeretnék elérni, ha a búvárok a Sipadan közelében levő tucatnyi merülőhely közül nem csak a három legnépszerűbbet akarnák felkeresni, hanem a többi ponton is búvárkodnának, mert így nem lesz "túlmerülve" egy-egy zóna.

A cél nemes, talán még a víz alatti járőrözésnek is van értelme. De még fontosabb az, hogy a búvároknak már a legelső tanfolyamon verjék a fejébe, mennyire fontos megóvni a tenger élővilágának épségét. Azt gondolom, ezen a téren nagyon sokat fejlődtek az oktatási rendszerek, ezt ma már kiemelten kezeli az összes, de oktatón múlik, hogy ezeket át is tudja adni a tanítványoknak.

Könnyű ugyanis elcsábulni, az ember mindent meg akar nézni közelről, hogy jobban lásson, korallokba kapaszkodni, és aki kezdő, az nem tudja kontrollálni, mikor ér hozzá valamihez túl erősen. No meg persze sokan akarnak valami kis "szuvenírt" is begyűjteni, nem gondolva arra, mi lenne, ha mindenki minden merülésen összeszedne pár korallágat. Víz alatti fotósból, videósból is rengeteg van, akik egy-egy ütős kép kedvéért túl sokat kockáztatnak- de nem ők szenvedik el az óvatlanság következményeit, hanem az élőlények.

Így aztán a jobb, összeszokottabb búvárcsapatokban mindenki afféle "önkéntes rendőr", aki nem csak a saját merülésére figyel oda, hanem másokat is figyelmeztet a hibákra. Ezen sose szabad megsértődni, mert a jó szándék van mögötte: azt szeretnénk mind, ha holnap, egy év, vagy egy évtized után is ugyanolyan szép és egészséges merülőhelyeken búvárkodhatnánk. Időnként nem árt, ha valaki emlékeztet erre, mert az ember annyira belefeledkezik a szépségbe. Ha egy jó búvárvezető odafigyel a vendégekre, és azok odafigyelnek magukra is, egymásra is, hivatásos búvárrendőrre már nincs is szükség...

0 Tovább

Cápákat terelő juhász

Különleges fotókat készítettek egy cápákat védő szervezet népszerűsítése érdekében: tuti, hogy mindenki felfigyel majd a cápákat víz alatt terelgető lányról készült képekre.

cápa környezetvédelem

Azt már egyre többen tudják, hogy az uszonyokért milliószámra kifogott cápák eltűnése a tengerből nagyon nem jó dolog. Különféle kampányokat indítottak a világ sok pontján már, ami az ellenőrizetlen, kegyetlen halászatra hívja fel a figyelmet. A Shark Shepherds is azt szeretné, ha minél többen állnának ki a cápák védelme mellett, és közösen hívnák fel a malajziai kormányzatot arra, hogy ne engedélyezze a jövőben a cápák kifogását.

cápa környezetvédelem

Egy fotós, Von Wong pedig látványos fotókkal akarta segíteni a munkát. Sokféle módon készítenek víz alatt képeket a cápákról, de a modellekkel gyakran dolgozó búvárfotós valami szokatlant talált ki. Fijin szeretett volna egy olyan "cápapásztor-lányt" megörökíten, aki egy barlangban vigyáz a ragadozókra. Ehhez olyan modell kellett, aki kellően ügyes búvár, és ilyet ismert is.

cápa környezetvédelem

Azt viszont nem tudta, hogy lesz-e olyan búvárbázis Fijin, akik tudnak segíteni a helyszínkeresésben és a víz alatti munkában. Szerencsére akadtak helyi partnerek, és elkezdődhetett a fotózás. A barlangba beszűrődő fények a déli órákban a legszebbek, és ekkor aktívak a cápák is, így naponta csak két óra volt alkalmas a munkára. 

A modell Amber Bourke volt, aki szabadtüdős búvár versenyzőként nem ijedt meg attól, hogy pár percig légzőkészülék nélkül kell merülnie és pózolnia. A fotózás kedvéért tervezték a szép hófehér ruhát, aztán lementek a víz alá, mindent elrendeztek, és vártak a cápákra. 

cápa környezetvédelem

Noha a rémfilmekben úgy fest, amint megjelenik egy védtelen ember, máris tucatnyi vérszomjas ragadozó bukkan fel, a valóságban azért nem egészen így néz ki a dolog. A fotós és modellje a segítőkkel együtt türelmesen várakozott, aztán amikor megjelent 1-2 cápa, a modell levette a maszkját, kivette a szájából a légzőautomatát, és elkezdett pózolni, abban bízva, hogy talán sikerül elkészítenie Von Wongnak az elképzelt fotót. Még egy felettébb látványos videót is forgattak a fotózásról, ami jó betekintést ad abba, milyen kihívást jelent egy ilyen feladat.

A részletes történet a képekkel Von Wong honlapján érhető el. Aki úgy érzi, támogatni szeretné a Shark Shepherds célkitűzéseit, a szervezet honlapjára kattintson.

cápa környezetvédelem

0 Tovább

Váratlanul eredményes szemétszedés

Egy új-zélandi búvárcsapat közel 900 pénzérmét is talált a tenger fenekén a sok hulladék mellett.

A víz alatti szemétszedésbe sok búvárt lehet bevonni (magam is többször vettem részt ilyenben). Egyrészt ők örülnek, mert merülhetnek, másrészt pedig tesznek valamit a tenger megtiszításáért, ami örömmel tölti el őket. Az ilyen váratlan leletek viszont még egy plusz vonzerőt jelentenek.

A tenger fenekén sodródó rengeteg hulladék a felszínről láthatatlan. Azt hinné az átlagember, hogy a gyönyörű, türkizkék tenger odalenn is annyira igéző- nos, nem mindig. Főleg a forgalmasabb kikötők hasonlítanak egy komolyabb szeméttelephez. Épp ezért merültek alá Wellingtonban a 99 Crew Dive Team tagjai zsákokkal, hogy pár órányi munkával is jelentős eredményt érjenek el. Önmagában nem nagy élmény ám a zavaros, a kotorászás miatt felvert vízben búvárkodni...

Találtak állati csontokat, foszló ruhadarabokat, 116 üvegpalackot, 577 dobozt, no és az a bizonyos 868 pénzérme is a felszínre került sok kisebb-nagyobb hulladék mellett. A búvárok siettek leszögezni, a pénzeknek csak egy része képvisel valóban komoly értéket, de azért így is jó bizonyítékai annak, hogy az emberek mindenfélét a tengerbe dobnak vagy ejtenek.

A terv az, hogy miután alaposabban megnézik az érméket, eladják azt, ami pénzzé tehető- de nem meggazdagodni fognak belőle, hanem ebből finanszírozzák a következő szemétszedéseket. Eddig ugyanis saját zsebből fedeztek mindent, és szabadidejüket áldozták fel. Most legalább elmondhatják, a szerencsés leletnek köszönhetően egy kicsit kárpótolja őket a tenger az eddigi erőfeszítéseikért.

0 Tovább

Koralltelepítők serege


Indonéziában a hadsereg is beszállt a környezetvédelem nemes ügyébe. Természetesen a legmagasabb helyről kapták ehhez a biztatást: maga az ország elnöke jelentette be büszkén, hogy az ország függetlenné válásának évfordulóját is korallzátonyok telepítésével ünnepelték.

Nagy ország, sok tengerpart, és ráadásul itt van a kerek, 70. évforduló is, tehát komoly célt tűztek ki maguk elé: egymillió korall telepítését akarták végrehajtani. Ez állítólag sikerült is. A búvárok Indonézia több pontján dolgoztak, így Ambon, Manado, Aceh partjai közelében is merültek. Összesen 51 helyszínen 100 hektárnyi korallzátonyt telepítettek.

Rá is fér az indonéz vizekre a gondoskodás, hiszen a túlhalászat, a környezetszennyezés sok kárt okozott a világszép korallzátonyokon. Azok épsége pedig gazdasági érdek az ország száára, hiszen a tenger sok turisták vonz, és még többet eltart, akik nap, mint nap a tenger gyümölcseit fogyasztják. 

A zátonyok újratelepítésére nem lenne nagy szükség, ha megóvnák a már most is létező élőhelyeket. Ám ha már megtörtént a baj, ez a fajta beavatkozás a természetbe éppenséggel hasznos is lehet. Az ilyen akcióknak ezzel együtt sem az a legfontosabb célja, hogy elvégezzék a korallok építő munkáját- ehhez több száz búvár is kevés lenne. Inkább arról szól a történet, hogy így is felhívják mindenki figyelmét erre a létező problémára, és tudatosulhat helyiekben, turistákban is, hogy a tengert és élőlényeit óvni, védeni kell.

0 Tovább

Az óceánok világnapja

Június 8. az óceánok világnapja, és a tengeri élőhelyek védelmének fontossága miatt ezt a napot az ENSZ is a fontos dátumok közé sorolja.

Azt, hogy miért fontos a víz a számunkra, talán nem kell magyarázni, hiszen az életünk függ tőle. Ám az óceánoktól egyébként is számtalan okból függünk. A legnagyobb jelentősége annak van, hogy emberek milliárdjait táplálják a tengerek, amelyek mélyéről származó halak, rákok vagy akár algák mind sokak asztalára kerülnek.

De ne hanyagoljuk el azt sem, mennyi örömöt okozhat számunkra az óceánok világa. A sok szörfös, búvár vagy hétköznapi nyaraló, akik a tenger szerelmesei, mind sokat köszönhetnek a vizeknek.

Ám igen sokszor bele sem gondolunk, mennyi kárt teszünk a tengerben. Ázsiában járva feltűnt a rengeteg szemét, amik az utak mentén, a vízmosásokban hányódtak. Nyilvánvaló volt, hogy egy durva eső ezek jelentős részét egyből a tengerbe viszi, és sajnos utazásunk alatt meg is tapasztalhattuk ezt: egy viharos éjszaka után másnap a szép homokos tengerpartot mindenféle hulladék borította el. Aztán szép lassan ezek vagy a korallzátonyokon kötnek ki, vagy valahol egy óriási lebegő szemétszigetben.

Vannak újabb és újabb próbálkozások a tenger megtisztítására, egyre több helyen ügyelnek a megfelelő szennyvízkezelésre, és talán a konrollálatlan partmenti fejlesztéseket is visszafogják a jövőben. De ma még azért nehéz globálisan a javulást látni, mert sokan abban az ostoba hitben élnek, hogy ha nem látjuk, mi van a felszín alatt, akkor nyilván nincs is semmi baj. Szóval van még bőven tennivaló, és nem csak nagy léptékben, kicsiben is: igyekezzünk visszafogni a szeméttermelést, ha valahol hulladékot látunk, vegyük fel, és így tovább. És ezzel nem csak a tengernek teszünk jót, hanem magunknak is.

Szóval ünnepeljük ma az óceánokat, de úgy, hogy tudatosítjuk magunkban, miért van szükség erre a napra, mire akarják ezzel felhívni a figyelmet. Én tengerrajongóként, búvárfotósként is igyekem tenni érte, de most talán az a legjobb, ha néhány olyan képet osztok meg, ami a mélység szépségét villantja fel- vagy azt, hogy próbálnak az élőlények minden körülményekhez alkalmazkodva túlélni, és a maguk szintjén együttélnek az emberi tevékenység káros hozadékauval. De nem végtelen az ő alkalmazkodóképességük sem...

0 Tovább

Cannes nem csak fény és csillogás

Aki azt hiszi, hogy a francia Riviéra minden szempontból egy pompázatos csoda, meghökkenve nézheti ezeket a felvételeket. Egy búvár, Laurent Lombard összesen csak annyit csinált, hogy kamerával a kezében úszott egy keveset a part közelében, és kiderült, mit rejt a tenger.

A parttól csak pár száz méterre ugyanis olyan a tengerfenék, mint egy szeméttelep: az emberek által a vízbe górt rengeteg hulladék sodródik a hullámok által mozgatva. A sétányon korzózó emberek nem is gondolnak arra, hogy minden eldobott palack, csikk, papír előbb-utóbb a vízben köt ki, és a műanyagok nagyon sokáig ott is maradnak.

Cannes városának illetékesei nem örültek különösebben a felvételeknek, mert szerintük az hamis képet ad a város előtti öböl tisztaságáról, a Földközi-tengerről. Ám én azt gondolom, ha nem a búvár vitte oda ezt a pár kamionnyi szemetet, akkor talán mégsem kéne őt felelőssé tenni azért, mert felhívja a figyelmet egy komoly problémára...

Az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak a tengerek szennyezésének kérdésével. A Földközi-tenger egyike a veszélyeztetett élőhelyeknek, hiszen sűrűn lakott tengerpartok veszik körül, komoly a hajóforgalom, sok a halász is. Régóta közismert, hogy csökken a halállomány, egyre több a szemét a vízben, és minden olyan dolog hasznos, ami felhívja erre a figyelmet- akár némileg sokkoló formában is. Mert legyen egyértelmű: ez mind-mind az emberek által termelt hulladék, és ahogy a mi hibánk a tengerbe jutása, ugyanúgy a mi felelősségünk az eltüntetése is.

0 Tovább

Jaj a korallzátonyoknak

Sok tengerparti nyaralóhelyen szokványos program a víz alatti séta a kezdők számára is egyszerűen használható búvársisakkal, de sajnos a szervezők igen gyakran nem ügyelnek a környezet védelmére.

Pedig a tapasztalatlan emberek számára a profi búvárok viselkedése lesz a mérvadó. Ha a vezető mindenre rátapos, mindent megfogdos, akkor a vendégek is követni fogják ezt a példát. Ez pedig igen gyakran teljesen értelmetlenül okoz kárt: letörnek a hosszú évek alatt növekedett korallok, megzavarják a tengeri élőlényeket, esetleg azok meg is sérülnek.

Ráadásul a turisták nem tudják, némelyik állatot nem tanácsos megtapogatni, mert azok a maguk módján védekeznek: csípéssel, szúrással, harapással. Akkor pedig máris nem lesz akkora az élmény a víz alatti kirándulás.

Sajnos a különféle oldalakon bőven lehet képeket, videókat találni az ilyen szabályszegésről, de ennek ellenére ritkán lépnek fel a cégek ellen a helyi hatóságok. A turisták pénze nagy úr! Csak kérdés, lesznek-e akik fizetnek, ha nem lesz mit nézni a tenger fenekén...

Mindenesetre aki kacérkodik egy ilyen programmal, bármilyen búvárkodási lehetőséggel, vagy egyszerűen csak úszkálna búvármaszkkal a tengerben, ezeket a képeket elrettentő példaként kezelje. Semmit nem érintünk meg, semmit nem zaklatunk feleslegesen odalenn- ez olyan alapszabály, amit mindenkinek tudnia kellene, aki a vízbe merészkedik. És ahogy fentebb írtam, ez nem csak a korallzátonyok érdeke, hanem a mienk is...

0 Tovább

Ne a cápáktól rettegjünk

Kutatók szerint a vizek mélyén egészen különleges fenyegető lények leselkednek ránk. Nem hatalmas óriáspolipok vagy szörnycápák fenik ránk a fogukat, hanem épp ellenkezőleg, aprócska, de nagyon is ellenálló lények miatt lehetünk veszélyben. Az antibiotikum rezisztancia képességével rendelkező baktériumok ugyanis ott vannak minden helyen, ahol strandolnak, úsznak, csónakáznak az emberek.

Ezeknek a baktériumoknak a veszélyességéről elég gyakran hallhattunk, mert a fertőzés súlyos következményekkel járhat. A baktériumok több módon kerülhetnek az emberi szervezetbe, de eddig azt még nem vizsgálták, van-e esély arra, hogy a vízben is hasonló történjen. Brit kutatók szerint ez bizony előfordulhat, mert a szennyvizekkel rengeteg nem kívánatos gyógyszermaradék, vegyi anyag kerül a tavakba és tengerekbe, ahol új, rezisztens baktériumok jelennek meg.

Azt már régebbi kutatások is igazolták, hogy a tengerből vett mintákban nem kevés olyan baktérium található, ami ellenáll az antibiotikumoknak. Ahol nem túl hatékony a szennyvízkezelés, ott eleve túl sok baktérium él a partközeli vizekben, tehát érdemes odafigyelni rá, hogy valóban tiszta vízű helyen fürdőzzünk. És ugyan tökéletes védelem nem létezik, mégis meg kell próbálni a baktérium szervezetbe jutásának esélyét csökkenteni.

Akár egy kis pancsolás közben is az ember szájába kerülhet víz, mint ahogy nyílt sebeken keresztül is előfordulhatna fertőzés. Az esélyek nem nagyok, és nem kell emiatt lemondani a tengerparti nyaralásról, a tudósok is inkább arra figyelmeztetnek, minden mindennel összefügg. Ha nem sikerül kezelni azt a problémát, hogy miféle anyagok kerülnek a vízbe, akkor a jövőben ebből nagyobb gond lehet. Nem csak az emberek szednek ugyanis nyakra-főre antibiotikumat, ezeket bizony a nagyüzemi állatartásban is óriási mennyiségben alkalmazzák.

Arra persze senki nem gondol, amikor a tablettákhoz nyúl, hol is fog a maradék kikötni. Nos, ott, ahol semmi szükség nem lenne rájuk. Amikor a nyaralást tervezzük egy álomszép tengerpartra, akkor mindig csak arra figyelünk oda, amit látunk- pedig van ott sok olyan dolog is, amit nem vehetünk észre. És ezek egy részéért az emberiség maga a felelős, szóval a veszélyt nem a cápák és hasonló ragadozók jelentik a testi épségünkre, hanem mi magunk. Ironikus, nem?

0 Tovább
«
12345

Google hirdetés


Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Google hirdetés

Hirdetés

Utoljára kommentelt bejegyzések

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog

Hirdetés