Az opálbánya mélyén

A szomszédos Szlovákiában van egy igazán különlegesnek számító merülőhely.

barlang bánya

A mindenféle titokzatos helyeken vízzel telt járatok merészkedő barlangi búvárok nagyra értékelik az érdekes helyeket. Nem csak az igazi barlangok vonzzák őket, hanem minden más lehetőség, legyen az atomrakéták silója, ipari műemlék vagy bánya. Abból a szempontból nincs is különbség bánya és barlang között, hogy mind a kettő zárt tér, amihez speciális felkészültség és felszerelés kell.

barlang bánya

Közép-Európa is felkerült a barlangi búvárok térképére, jelentős részben Magyarországnak köszönhetően, hiszen Budapesten található a világhírű Molnár János-barlang, vagy a kőbányai pincerendszer. Északi szomszédunkban pedig mostanában egy opálbánya vízzel elárasztott járatai vonzanak sok búvárt.

barlang bánya

Persze hiába érdekes a látnivaló, hiába kristálytiszta a víz, az a négy fokos vízhőmérséklet legalábbis borzongató, még ehhez megfelelő száraz búvárruhában is. Ilyenkor jön kapóra, hogy merülnek ott helyettünk mások, és még videóznak is...

0 Tovább

Búvárok az uránbányában

Lengyelországban különös helyen merülhetnek a legmerészebbek: a Kowary uránbányának nagy jelentősége volt annak idején.

bánya barlang

Arról mindenki tud, hogy a második világháború után indult fegyverkezési versenyben a szovjetek is mindent megtettek azért, hogy kifejlesszék saját atombombájukat. Ez sikerült is nekik, és azóta rengeteg atomfegyvert építettek már. 

Az viszont talán meglepőbb, hogy az atombombával végzett kísérletekhez szükség hasadóanyag a szovjetek által megszállt Lengyelországból származott. 1945-ben nyitották meg az uránbányát Kowaryban, ám az szupertitkosnak számított. Annak idején ez volt a Szovjetúnió legfontosabb uránforrása.

bánya barlang

A bányát hivatalosan 1963-ban zárták be. A nagyközönség akkor halhatott a helyről, amikor az egyik járatban elkezdték a radonterápiás kezeléseket. Manapság pedig turistalátványosságnak számít az egykori uránbánya.

Ahogy sok más felhagyott bányával előfordul, a víz sok járatott elöntött. Így aztán csak búvárok járhatják be a mélyen levő vágatokat, akik a meglepően tiszta vízben láthatják az egykori ácsolatokat. A merülés során feltehetően nem kell sugárzástól tartani már, másképp aligha jönne ide bárki.

Ilyen helyen persze már az is kaland, amíg valaki elviszi a cuccát a merülés kezdőpontjáig, hiszen sötét járatokban kell szállítani a nehéz felszerelést.

Szóval a képzett barlangi búvárok számára mindenképpen kaland egy ilyen elárasztott bánya. Nem olyan, mint egy természetes barlang, és főleg nem olyan mint egy korallzátony- de a búvárkodásnak ezer arca van, és mindenki megtalálhatja, ami neki a legjobban tetszik. 

0 Tovább

Siklás a sötétben

A barlangi búvárkodás világába nyújt betekintést ez a minden sallangot nélkülöző videó.

Az egész úgy kezdődik, ahogy szokásos: a felszínen nem látszik semmi különös, csak egy jelentéktelennek tűnő, vízzel telt üreg. Az ember azt sem tudja, van-e alatt legalább 1-2 méteres mélység, vagy csak egy sekély tavacska. 

barlang video

Aztán a folytatásban pedig nincs más, mint a perceken át kristálytiszta, hatalmas átmérőjű járatokban úszó búvár. A mozgást vontatóval könnyítik meg, még uszonyozni sem kell, a búvár csak siklik. Normál esetben itt minden sötét, és csak azért ilyen látványos, mert annyira tiszta a víz, hogy a lámpa fénye mindent beragyog.

barlang video

Persze tudni kell, hogy itt a bejárattól több száz méterre, egy vízzel telt barlangban vannk a búvárok- és ez az a tudat, ami miatt szívesebben nézem, mint csinálom ezt a fajta merülést. Nem is való mindenkinek... A videóban pont az a nemes egyszerűség zseniális, hogy perceken át követhetjük minimális számú vágással a búvárokat, és így sokkal jobban érezhető, milyen érzés is ilyen helyen búvárkodni.

barlang video

0 Tovább

Albán barlangok mélyén

Lenyűgöző helyeken merült és fotózott Irena Stangierska.

barlang fotó

A lengyel búvárfotós kevesek által ismert édesvizes barlangokban készítette ezeket a fotóit. Persze mondani sem kell, hogy annak, aki ilyen helyeken akar merülni, egy kicsivel többre lesz szüksége minimális búvártudásnál. Bár a szelfi műfaja nem az én világom, kétségtelen, olyan vagány önarcképekkel megengedő vagyok, mint amilyeneket Irena készít.

barlang fotó

Visszatérve az albán barlangokhoz, ide kevesen szoktak utazni. Az ország maga nem túl vonzó hely, legalábbis a tömegturizmus még elkerüli. Búvárokról se gyakran hallok, akik ide készülnének, pedig valamikor egészen régen például a magyar búvárkodás egyik úttörője, Rádai Ödön is Albániába szervezett expedíciót. Persze akkor még 1957-et írtunk, más világ volt itt is, és ott is. Nyilván szép lassan egyre több kalandvágyó búvár kel majd útra, hogy szétnézzen az ország tengerpartjai mentén és édesvizes barlangjaiban. A Viroit, a Skotini és a Petranik barlangban készült fotók minden bizonnyal sok technikai búvárt csábítanak majd.

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

0 Tovább

Irány a bánya

Izgalmas sorozatot lehetne lassan összeállítani a különböző elárasztott bányákban végrehajtott merülésekről. Még nálunk is van hasonló búvárkalandra lehetőség (hol máshol mint Kőbányán), és külföldön is igazán izgalmas helyeket lehet beúszni.

bánya

Az egész olyan, mintha egy sajátos bányamúzeumban tenne valaki látogatást. Csak persze nem elég, hogy föld alá megy az ember, még víz alatt kell "sétálni". Azért az idézőjel, mert természetesen a búvárok úsznak, azt is igen óvatosan, mert senki nem szeretné felkavarni az üledéket, ami drasztikusan csökkentené a látótávolságot.

bánya

Meglepő módon ugyanis a bányák egy részében olyan tiszta a víz, hogy ha csak az állóképeket látnánk, simán hihetnénk, szárazon készültek. Nem nagyon értek hozzá, pontosan mi is zajlik az ilyen helyeken, de gyanítom, hogy sokat jelent, nem jut el a bányába felszínről olyan víz, ami szennyezést, üledéket hozhatna. Ami benn van, az leülepszik, nem telepednek meg itt algák, tehát látványra olyan, mintha ivóvízben úszkálnának a búvárok.

bánya

Rátérve a konkrét videóra, a felvételek egy jól ismert svéd bányavidéken készültek: az ország déli részén, Stockholmtól nyugatra található Långban állítólag már a 15. századtól ismert lelőhely. Az igazán aktív kitermelés 1711 és 1972 között folyt itt. Nagyon gazdag volt nyersanyagkincsekben a terület, az ércek körül a vas és a mangán bányászata volt a legjelentősebb. 

bánya

Manapság már nem futnak csillék a síneken, a búvárok követik azokat a vágatokban. Az évtizedek óta leállított gépek csendben rozsdásodnak az örök sötétségben, csak időnként vetődik rájuk egy-egy búvár lámpájának fénysugara. Különös, de a mélyben úszók átérezhetik, milyen lehetett egykor a bányászok élete, akik ezekben a sötét járatokban dolgoztak igen keményen. 

Ugyan a zárt téri merülések világa továbbra sem vonz, az ilyesfajta ipari jellegű műemlékek érdekelnek. Tudom, furcsa lehet, hogy valaki ide vágyik, nem pedig egy szép korallzátonyhoz, de hát búvára válogatja, ki mit szeret. Én pedig azt is meg tudom érteni, aki nem színes halacskákat akar kergetni, hanem sötét bányába vágyik- a merülésnek ezer arca van, és mindenki megtalálhatja a szívének kedves helyszínt.

0 Tovább

Miért halnak ki az állatok?

Különféle teóriák léteznek arra, egyes állatfajok miért tűntek el a Föld történelme során. Érdekes, hogy ilyen kérdésekre is víz alatti kutatások segítségével adhatnak választ.

A szigetek olyanok, mint egyfajta természetes laboratóriumok, ahol jó megfigyelhető a fajok változása, fejlődése. Elég, ha csak arra gondolunk, Darwin is mennyit tanult a Galápagos-szigeteken töltött időszak során. 

A Bahamákhoz tartozó Abaco szigeten egy víznyelőben merülve talált a rutinos búvár, Brian Kakuk több rég ott nyugvó állati csontvázat. A kutatók nagy örömére, rengeteg maradványra bukkant: 96 gerinces fajhoz tartozó 5000 csontot talált a mélyben. 

Egészen pontosan meghatározható, hogy ezek a fosszíliák az utolsó jégkorszak idején kerülhettek a ma már víz alatt levő barlangokba, hiszen akkortájt alacsonyabb volt a tengerszint. A megtalált csontok közül 39 olyan fajé volt, ami ma már nem található meg a szigeten- ezek tehát kihaltak valamikor az elmúlt évezredek során.

Ezek után következett a további csontmaradványok vizsgálata. Mint kiderült, a jégkorszak után a közel százféle fajból csak 17 olyan van, aminek nem került elő további csontja, tehát ezek voltak azok, amelyek számára minden bizonnyal az éghajlatváltozás jelentette a végzetet. A többi viszont fokozatosan úgy tűnt el, ahogy az emberek megjelentek a Bahamákoz- több állat pusztult ki az emberi tevékenység következtében, mint a környezeti változások hatására.

Pedig nem akármekkora változásokat okozott a jégkorszak! Amíg alacsony volt a tenger szintje, Abaco sziget területe nagyjából 17,000 négyzetkilométer lehetett, míg ma csak 1,214. Ráadásul jelentős volt a felmelegedés is. Ám ennek ellenére ezt a változást a fajok jelentős része túlélte.

Amikor viszont megérkeztek az emberek, elkezdték kivágni vagy felégetni az erdőket, építkezni és földet művelni kezdtek, sok faj tűnt el örökre. Szinte az egész világon jellemző, hogy a nagy kihalási hullámok kezdete az ember megjelenéséhez köthető adott területen, de most már van összehasonlítási alap a többi globális változáshoz képest.

Ezeknek a folyamatoknak a megértéséhez járulhat hozzá a továbbiakban a karib-tengeri barlangokban merülő búvárok munkája, akik az ott talált állati maradványok felszínre hozásával segíthetik a tudósokat. Érdekes lehet úgy merülni, hogy nem csak azt fedezik fel, merre kanyarognak a víz alatt a járatok, de még azt is kiderítik, hogy vett kanyarokat a Föld történelme.

0 Tovább

Ha elsötétül a barlang

Tettem fel már a blogba több látványos videót kristálytiszta vízű, lenyűgöző barlangokról, és a hatalmas termekben úszó búvárokat látva talán többet úgy gondolják, ez azért nem olyan veszélyes kedvtelés, mint ahogy mondják.

Nos, találtam egy felvételt, ami azt mutatja be, milyen az, amikor valami váratlan dolog okozhat vészhelyzetet a barlangban. Amennyiben az üledék vagy más felkavarodik, egy szűk járatban gyakorlatilag pillanatok alatt nullára csökken a látótávolság, hosszú ideig csak tapogatva lehet tájékozódni. Kenny Broad és búvártársai olyan élményt éltek át, mintha a víz alatt csapott volna le rájuk egy kisebb lavina.

Nos, itt jön be a képzettség. Egy felkészült barlangi búvár nem csak akkor tud megoldani egy helyzetet, amikor tiszta a víz, de akkor is képes jól dönteni, amikor éppen nem az. Van vezetőkötél, számol mindig elegendő levegőtartalékkal és így tovább. Ilyenkor a kijutás a barlangból nem a véletlen műve, hanem nagyon is tudatos dologról van szó.

A barlangi merülés nem való mindenkinek. Ám aki rászánja magát, az hosszú, kimerítő képzésre számíthat, feltéve, ha nem orosz rulettet akar játszani a mélyben. Természetesen az kárpótlást jelent a sok tanulásért, hogy az ember kevesek által látogatható helyekre juthat el, ráadásul élvezi is a zárt téri merülést, mert tudja mit csinál, és biztonságban van egészen távol a bejárattól is.

Szóval a szép felvételeket is annak tudatában kell nézni, hogy olyan helyeken is bármikor beüthet a baj, és akik azokat a filmeket készítették, nagyon is tudatosan készültek a merülésre. A víz alatt mindig vállalunk több-kevesebb kockázatot, és az a jó búvár, aki tisztában van a veszélyekkel és felkészült azok kezelésére.

0 Tovább

Állattemető a mélyben

Madagaszkár szigete rengeteg érdekességet tartogatott mindig is a kutatóknak, ám nemrég kiderült, a víz alatt is érdemes vizsgálódni a paleontológusoknak.

A sziget délnyugati csücskében található a Tsimanampesotse Nemzeti Park, ahol több barlang is található. A mindig új kihívásra vágyó barlangi búvárok némelyike pár éve döntött úgy, szétnéz a vízzel telt barlangok mélyén- valami csak lesz ott.

Nos, megdöbbenésükre rendkívül tiszta víz volt a járatokban, hatalmas termekben úszhattak, és néhol egészen különleges sziklaalakzatokat láttak, olyanokat, amiket máshol még sosem. 

Komoly felfedezés volt az is, hogy roppant jó állapotban megmaradt fosszíliákra bukkantak odalenn. A csontok sérülésmentesek voltak, ráadásul az állatok csontvázának szinte összes darabja egészen közel volt egymáshoz. 

Földtörténeti szempontból egészen rövid idővel ezelőtt halt ki néhány különös állatfaj Madagaszkáron: az óriáslemurok akkorák voltak mint egy gorilla, de akadtak itt törpe vízilovak, sőt, még szarvas krokodilok is. Ezek a lények nagyjából akkor tűntek el végleg, amikor az első emberek a szigetre érkeztek, 500 évvel időszámításunk előtt. Némelyiküket talán még a sziget első lakosai is látták.

Ám a ma embere már csak a csontvázak vizsgálatával kaphat jobb képet erről az egykori világról. Remek filmet lehetne forgatni ezeknek az állatoknak a főszereplésével, bár meg kell jegyezni, az sem rossz film, amit a barlangi búvárok készítettek itt a páratlan szépségű barlangról.

0 Tovább

Az Ojamo bánya mélyén

Finnország az ezer tó országa- barlangi merülőhely viszont kevesebb akad arrafelé. A barlangba vágyó búvárok viszont nem adják fel, keresnek más merülési lehetőséget, és az egyik legismertebb az Ojamo bánya.barlang bánya

Természetesen ez nem természetes barlang. A múlt század első felében nagyon intenzív mészkő-kitermelés folyt a bányában, aztán a második világháborúban lassan csökkent a termelés. Egyre mélyebbről kellett kihozni a mészkövet, és így már nem érte meg fenntartani a bányát. A hatvanas évek közepén zárták be az üzemet.barlang bánya

Ahogy az a bányákban megszokott, csak folyamatos vízszivattyúzással lehetett a vágatokat szárazon tartani. Miután megszűnt a termelés, felhagytak a szivattyúzással is, és szép lassan emelkedni a vízszint. Először a bánya legmélyebb részét árasztotta el a víz, majd fokozatosan egy tó alakult ki. A búvárok a hetvenes években fedezték fel maguknak, és azóta is rendszeresen merülnek a kristálytiszta vízű járatokban.barlang bánya

Manapság több kilométernyi járatot úszhatnak be a felkészült búvárok. A bányaüzem számos ott hagyott tárgyi emlékét megnézhetik, vannak építmények odalenn, tehát egyfajta ipari műemléket úszhatnak be. (Kicsit olyan ebből a szempontból, mint Budapesten Kőbánya, a felhagyott bánya, ahol szintén merülnek.) A legmélyebb pont közel 200 méteres mélységben található, de oda azért már kevesen jutnak el.

A víz viszont természetesen roppant hideg, de aki ide készül, az nyilván számol ezzel, és ehhez megfelelő felszerelést választ. Aztán lemerülhet a sötét, de különleges bánya mélyére...

0 Tovább

Ránézésre csak egy pocsolya

Amikor ennek a videónak az elejét néztem, hümmögni kezdtem. Pár helyen merültem már, de ez az aprócska, zavaros vízű tavacska inkább látszott egy esőzés után nagyra nőtt pocsolyának, mint izgalmas merülőhelynek. Ám a látszat csal...

A Franciaország szívében víz alá menő búvárok ugyanis a kis tavacska mélyén levő szűk bejáraton átverekedve magukat kristálytiszta vízű járatokba jutnak el. Hirtelen érthetővé válik, miért is vándorolnak el a barlangi búvárok ilyen, a felszínen teljesen jelentéktelennek tűnő helyekre, hogy új helyeket fedezzenek fel maguknak.

A búvárkodás érdekessége, hogy teljesen jellegtelen helyek is rejthetnek ilyen fantasztikus dolgokat. Hányan sétálhattak errefele, akiknek eszébe sem jutott, hogy ilyen különleges vízzel teli barlang van a lábuk alatt! És még mennyi olyan hely lehet, amit nem látott emberi szem... Csak kell hozzá pár bevállalós, kíváncsi búvár, aki mindenhol szét akar nézni. Ha a felvételt nézem, mindig az jut eszembe: itt vajon ki volt az első, aki átbújt a kis lyukon?

A videónak számomra megvan az az érdekessége is, hogy a benne látható búvárt ismerem. Dave-vel még évekkel ezelőtt találkoztam Gran Canarián, akkoriban egy teljesen hétköznapi búvárbázist vezetett- kiválóan. Többször is jártunk ott, mindig remek hangulatban, profi szervezésben mentünk merülni.

Pár éve láttam, hogy Dave új kihívásokra vágyott, és elkezdett a technikai búvárkodással foglalkozni. Ez a magas képzettséget, rutint és különleges felszerelést igénylő ága a búvárkodásnak csak kevesek hobbija. Manapság már ilyen jellegű tanfolyamokat tart szerte a világban, és persze megnyíltak előtte azok a merülőhelyek, amit csak a barlangi búvárok elit csapatába tartozók nézhetnek meg a saját szemükkel. 

Nekem persze elég a többi pár ezer merülőhely a világ óceánjaiban és tavaiban, ahova az én tudásom is megfelelő. Néha, sok más búvárhoz hasonlóan eljátszok a gondolattal, milyen lenne több palackkal extrém mélymerüléseket végrehajtani, aztán ránézek a térképre és látom azt a rengeteg sekély, de csodaszép helyet, ahol még nem jártam- nekem ráér utána a barlangozás. Sőt, azt se bánom, ha ez örökre kimarad, majd megnézem mások videóin, akik hajlandóak akár egy pocsolya mélyén is kalandot keresni.

0 Tovább
«
123

Google hirdetés


Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Google hirdetés

Hirdetés

Utoljára kommentelt bejegyzések

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog

Hirdetés