Albán barlangok mélyén

Lenyűgöző helyeken merült és fotózott Irena Stangierska.

barlang fotó

A lengyel búvárfotós kevesek által ismert édesvizes barlangokban készítette ezeket a fotóit. Persze mondani sem kell, hogy annak, aki ilyen helyeken akar merülni, egy kicsivel többre lesz szüksége minimális búvártudásnál. Bár a szelfi műfaja nem az én világom, kétségtelen, olyan vagány önarcképekkel megengedő vagyok, mint amilyeneket Irena készít.

barlang fotó

Visszatérve az albán barlangokhoz, ide kevesen szoktak utazni. Az ország maga nem túl vonzó hely, legalábbis a tömegturizmus még elkerüli. Búvárokról se gyakran hallok, akik ide készülnének, pedig valamikor egészen régen például a magyar búvárkodás egyik úttörője, Rádai Ödön is Albániába szervezett expedíciót. Persze akkor még 1957-et írtunk, más világ volt itt is, és ott is. Nyilván szép lassan egyre több kalandvágyó búvár kel majd útra, hogy szétnézzen az ország tengerpartjai mentén és édesvizes barlangjaiban. A Viroit, a Skotini és a Petranik barlangban készült fotók minden bizonnyal sok technikai búvárt csábítanak majd.

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

barlang fotó

0 Tovább

Irány a bánya

Izgalmas sorozatot lehetne lassan összeállítani a különböző elárasztott bányákban végrehajtott merülésekről. Még nálunk is van hasonló búvárkalandra lehetőség (hol máshol mint Kőbányán), és külföldön is igazán izgalmas helyeket lehet beúszni.

bánya

Az egész olyan, mintha egy sajátos bányamúzeumban tenne valaki látogatást. Csak persze nem elég, hogy föld alá megy az ember, még víz alatt kell "sétálni". Azért az idézőjel, mert természetesen a búvárok úsznak, azt is igen óvatosan, mert senki nem szeretné felkavarni az üledéket, ami drasztikusan csökkentené a látótávolságot.

bánya

Meglepő módon ugyanis a bányák egy részében olyan tiszta a víz, hogy ha csak az állóképeket látnánk, simán hihetnénk, szárazon készültek. Nem nagyon értek hozzá, pontosan mi is zajlik az ilyen helyeken, de gyanítom, hogy sokat jelent, nem jut el a bányába felszínről olyan víz, ami szennyezést, üledéket hozhatna. Ami benn van, az leülepszik, nem telepednek meg itt algák, tehát látványra olyan, mintha ivóvízben úszkálnának a búvárok.

bánya

Rátérve a konkrét videóra, a felvételek egy jól ismert svéd bányavidéken készültek: az ország déli részén, Stockholmtól nyugatra található Långban állítólag már a 15. századtól ismert lelőhely. Az igazán aktív kitermelés 1711 és 1972 között folyt itt. Nagyon gazdag volt nyersanyagkincsekben a terület, az ércek körül a vas és a mangán bányászata volt a legjelentősebb. 

bánya

Manapság már nem futnak csillék a síneken, a búvárok követik azokat a vágatokban. Az évtizedek óta leállított gépek csendben rozsdásodnak az örök sötétségben, csak időnként vetődik rájuk egy-egy búvár lámpájának fénysugara. Különös, de a mélyben úszók átérezhetik, milyen lehetett egykor a bányászok élete, akik ezekben a sötét járatokban dolgoztak igen keményen. 

Ugyan a zárt téri merülések világa továbbra sem vonz, az ilyesfajta ipari jellegű műemlékek érdekelnek. Tudom, furcsa lehet, hogy valaki ide vágyik, nem pedig egy szép korallzátonyhoz, de hát búvára válogatja, ki mit szeret. Én pedig azt is meg tudom érteni, aki nem színes halacskákat akar kergetni, hanem sötét bányába vágyik- a merülésnek ezer arca van, és mindenki megtalálhatja a szívének kedves helyszínt.

0 Tovább

Miért halnak ki az állatok?

Különféle teóriák léteznek arra, egyes állatfajok miért tűntek el a Föld történelme során. Érdekes, hogy ilyen kérdésekre is víz alatti kutatások segítségével adhatnak választ.

A szigetek olyanok, mint egyfajta természetes laboratóriumok, ahol jó megfigyelhető a fajok változása, fejlődése. Elég, ha csak arra gondolunk, Darwin is mennyit tanult a Galápagos-szigeteken töltött időszak során. 

A Bahamákhoz tartozó Abaco szigeten egy víznyelőben merülve talált a rutinos búvár, Brian Kakuk több rég ott nyugvó állati csontvázat. A kutatók nagy örömére, rengeteg maradványra bukkant: 96 gerinces fajhoz tartozó 5000 csontot talált a mélyben. 

Egészen pontosan meghatározható, hogy ezek a fosszíliák az utolsó jégkorszak idején kerülhettek a ma már víz alatt levő barlangokba, hiszen akkortájt alacsonyabb volt a tengerszint. A megtalált csontok közül 39 olyan fajé volt, ami ma már nem található meg a szigeten- ezek tehát kihaltak valamikor az elmúlt évezredek során.

Ezek után következett a további csontmaradványok vizsgálata. Mint kiderült, a jégkorszak után a közel százféle fajból csak 17 olyan van, aminek nem került elő további csontja, tehát ezek voltak azok, amelyek számára minden bizonnyal az éghajlatváltozás jelentette a végzetet. A többi viszont fokozatosan úgy tűnt el, ahogy az emberek megjelentek a Bahamákoz- több állat pusztult ki az emberi tevékenység következtében, mint a környezeti változások hatására.

Pedig nem akármekkora változásokat okozott a jégkorszak! Amíg alacsony volt a tenger szintje, Abaco sziget területe nagyjából 17,000 négyzetkilométer lehetett, míg ma csak 1,214. Ráadásul jelentős volt a felmelegedés is. Ám ennek ellenére ezt a változást a fajok jelentős része túlélte.

Amikor viszont megérkeztek az emberek, elkezdték kivágni vagy felégetni az erdőket, építkezni és földet művelni kezdtek, sok faj tűnt el örökre. Szinte az egész világon jellemző, hogy a nagy kihalási hullámok kezdete az ember megjelenéséhez köthető adott területen, de most már van összehasonlítási alap a többi globális változáshoz képest.

Ezeknek a folyamatoknak a megértéséhez járulhat hozzá a továbbiakban a karib-tengeri barlangokban merülő búvárok munkája, akik az ott talált állati maradványok felszínre hozásával segíthetik a tudósokat. Érdekes lehet úgy merülni, hogy nem csak azt fedezik fel, merre kanyarognak a víz alatt a járatok, de még azt is kiderítik, hogy vett kanyarokat a Föld történelme.

0 Tovább

Ha elsötétül a barlang

Tettem fel már a blogba több látványos videót kristálytiszta vízű, lenyűgöző barlangokról, és a hatalmas termekben úszó búvárokat látva talán többet úgy gondolják, ez azért nem olyan veszélyes kedvtelés, mint ahogy mondják.

Nos, találtam egy felvételt, ami azt mutatja be, milyen az, amikor valami váratlan dolog okozhat vészhelyzetet a barlangban. Amennyiben az üledék vagy más felkavarodik, egy szűk járatban gyakorlatilag pillanatok alatt nullára csökken a látótávolság, hosszú ideig csak tapogatva lehet tájékozódni. Kenny Broad és búvártársai olyan élményt éltek át, mintha a víz alatt csapott volna le rájuk egy kisebb lavina.

Nos, itt jön be a képzettség. Egy felkészült barlangi búvár nem csak akkor tud megoldani egy helyzetet, amikor tiszta a víz, de akkor is képes jól dönteni, amikor éppen nem az. Van vezetőkötél, számol mindig elegendő levegőtartalékkal és így tovább. Ilyenkor a kijutás a barlangból nem a véletlen műve, hanem nagyon is tudatos dologról van szó.

A barlangi merülés nem való mindenkinek. Ám aki rászánja magát, az hosszú, kimerítő képzésre számíthat, feltéve, ha nem orosz rulettet akar játszani a mélyben. Természetesen az kárpótlást jelent a sok tanulásért, hogy az ember kevesek által látogatható helyekre juthat el, ráadásul élvezi is a zárt téri merülést, mert tudja mit csinál, és biztonságban van egészen távol a bejárattól is.

Szóval a szép felvételeket is annak tudatában kell nézni, hogy olyan helyeken is bármikor beüthet a baj, és akik azokat a filmeket készítették, nagyon is tudatosan készültek a merülésre. A víz alatt mindig vállalunk több-kevesebb kockázatot, és az a jó búvár, aki tisztában van a veszélyekkel és felkészült azok kezelésére.

0 Tovább

Állattemető a mélyben

Madagaszkár szigete rengeteg érdekességet tartogatott mindig is a kutatóknak, ám nemrég kiderült, a víz alatt is érdemes vizsgálódni a paleontológusoknak.

A sziget délnyugati csücskében található a Tsimanampesotse Nemzeti Park, ahol több barlang is található. A mindig új kihívásra vágyó barlangi búvárok némelyike pár éve döntött úgy, szétnéz a vízzel telt barlangok mélyén- valami csak lesz ott.

Nos, megdöbbenésükre rendkívül tiszta víz volt a járatokban, hatalmas termekben úszhattak, és néhol egészen különleges sziklaalakzatokat láttak, olyanokat, amiket máshol még sosem. 

Komoly felfedezés volt az is, hogy roppant jó állapotban megmaradt fosszíliákra bukkantak odalenn. A csontok sérülésmentesek voltak, ráadásul az állatok csontvázának szinte összes darabja egészen közel volt egymáshoz. 

Földtörténeti szempontból egészen rövid idővel ezelőtt halt ki néhány különös állatfaj Madagaszkáron: az óriáslemurok akkorák voltak mint egy gorilla, de akadtak itt törpe vízilovak, sőt, még szarvas krokodilok is. Ezek a lények nagyjából akkor tűntek el végleg, amikor az első emberek a szigetre érkeztek, 500 évvel időszámításunk előtt. Némelyiküket talán még a sziget első lakosai is látták.

Ám a ma embere már csak a csontvázak vizsgálatával kaphat jobb képet erről az egykori világról. Remek filmet lehetne forgatni ezeknek az állatoknak a főszereplésével, bár meg kell jegyezni, az sem rossz film, amit a barlangi búvárok készítettek itt a páratlan szépségű barlangról.

0 Tovább

Az Ojamo bánya mélyén

Finnország az ezer tó országa- barlangi merülőhely viszont kevesebb akad arrafelé. A barlangba vágyó búvárok viszont nem adják fel, keresnek más merülési lehetőséget, és az egyik legismertebb az Ojamo bánya.barlang bánya

Természetesen ez nem természetes barlang. A múlt század első felében nagyon intenzív mészkő-kitermelés folyt a bányában, aztán a második világháborúban lassan csökkent a termelés. Egyre mélyebbről kellett kihozni a mészkövet, és így már nem érte meg fenntartani a bányát. A hatvanas évek közepén zárták be az üzemet.barlang bánya

Ahogy az a bányákban megszokott, csak folyamatos vízszivattyúzással lehetett a vágatokat szárazon tartani. Miután megszűnt a termelés, felhagytak a szivattyúzással is, és szép lassan emelkedni a vízszint. Először a bánya legmélyebb részét árasztotta el a víz, majd fokozatosan egy tó alakult ki. A búvárok a hetvenes években fedezték fel maguknak, és azóta is rendszeresen merülnek a kristálytiszta vízű járatokban.barlang bánya

Manapság több kilométernyi járatot úszhatnak be a felkészült búvárok. A bányaüzem számos ott hagyott tárgyi emlékét megnézhetik, vannak építmények odalenn, tehát egyfajta ipari műemléket úszhatnak be. (Kicsit olyan ebből a szempontból, mint Budapesten Kőbánya, a felhagyott bánya, ahol szintén merülnek.) A legmélyebb pont közel 200 méteres mélységben található, de oda azért már kevesen jutnak el.

A víz viszont természetesen roppant hideg, de aki ide készül, az nyilván számol ezzel, és ehhez megfelelő felszerelést választ. Aztán lemerülhet a sötét, de különleges bánya mélyére...

0 Tovább

Ránézésre csak egy pocsolya

Amikor ennek a videónak az elejét néztem, hümmögni kezdtem. Pár helyen merültem már, de ez az aprócska, zavaros vízű tavacska inkább látszott egy esőzés után nagyra nőtt pocsolyának, mint izgalmas merülőhelynek. Ám a látszat csal...

A Franciaország szívében víz alá menő búvárok ugyanis a kis tavacska mélyén levő szűk bejáraton átverekedve magukat kristálytiszta vízű járatokba jutnak el. Hirtelen érthetővé válik, miért is vándorolnak el a barlangi búvárok ilyen, a felszínen teljesen jelentéktelennek tűnő helyekre, hogy új helyeket fedezzenek fel maguknak.

A búvárkodás érdekessége, hogy teljesen jellegtelen helyek is rejthetnek ilyen fantasztikus dolgokat. Hányan sétálhattak errefele, akiknek eszébe sem jutott, hogy ilyen különleges vízzel teli barlang van a lábuk alatt! És még mennyi olyan hely lehet, amit nem látott emberi szem... Csak kell hozzá pár bevállalós, kíváncsi búvár, aki mindenhol szét akar nézni. Ha a felvételt nézem, mindig az jut eszembe: itt vajon ki volt az első, aki átbújt a kis lyukon?

A videónak számomra megvan az az érdekessége is, hogy a benne látható búvárt ismerem. Dave-vel még évekkel ezelőtt találkoztam Gran Canarián, akkoriban egy teljesen hétköznapi búvárbázist vezetett- kiválóan. Többször is jártunk ott, mindig remek hangulatban, profi szervezésben mentünk merülni.

Pár éve láttam, hogy Dave új kihívásokra vágyott, és elkezdett a technikai búvárkodással foglalkozni. Ez a magas képzettséget, rutint és különleges felszerelést igénylő ága a búvárkodásnak csak kevesek hobbija. Manapság már ilyen jellegű tanfolyamokat tart szerte a világban, és persze megnyíltak előtte azok a merülőhelyek, amit csak a barlangi búvárok elit csapatába tartozók nézhetnek meg a saját szemükkel. 

Nekem persze elég a többi pár ezer merülőhely a világ óceánjaiban és tavaiban, ahova az én tudásom is megfelelő. Néha, sok más búvárhoz hasonlóan eljátszok a gondolattal, milyen lenne több palackkal extrém mélymerüléseket végrehajtani, aztán ránézek a térképre és látom azt a rengeteg sekély, de csodaszép helyet, ahol még nem jártam- nekem ráér utána a barlangozás. Sőt, azt se bánom, ha ez örökre kimarad, majd megnézem mások videóin, akik hajlandóak akár egy pocsolya mélyén is kalandot keresni.

0 Tovább

Cseppkövek között úszva

A Karib-térség változatos merülőhelyei között külön kategóriát képviselnek a vízzel telt barlangok. A mexikói cenoték már nem csak a búvárok körében ismernek, a látványos üregekről annyi helyen lehet látni képeket és videókat. A bahamai barlangokról is hallhattak már páran.

Ám a szintén népszerű nyaralóhelynek számító Dominikai Köztársaságot ritkán említik, ha barlangi búvárkodás kerül szóba. Nyilván arrafelé elsősorban az all inclusive hotelek csodás homokos strandjain heverésző turisták fordulnak meg, méghozzá igen nagy számban, mert az ország az egyik legolcsóbb úti célnak számít a térségben. 

Akad merülési lehetőség is, ami nem meglepő, hiszen ahol tenger van, búvárkodni is szoktak. A víz meleg, az élővilág tipikus karibi, csak néhol kissé leharcolt, mert erre nem ügyelnek (még) annyira a orallzátonyok védelmére. 

Aki viszont igazi kalandot keres a mélyben, az a sziget belsejében levő barlangok felé veszi az irányt. Természetesen mint más ilyen zárt üregekben, úgy itt is életveszélyes a merülés a képzetlen, nem megfelelő felszereléssel rendelkező búvárok számára. A rutinosak viszont hosszú járatokat fedeztek már fel. 

A kristálytiszta vízben az igazi látványosság a sok gyönyörű cseppkő. Fantasztikus oszlopcsarnokként veszi körbe a barlangi búvárokat ez a sok természeti képződmény. Ezek még egy szárazföldön is lenyűgözik az embert, de átúszni közöttük hihetetlen élmény lehet...

0 Tovább

Veszélyes vonzerő

A texasi Jacob's Well fotóival tele van az internet: a mélykék, vízzel telt üreg igazán látványos jelenség. Sokan csak ezért utaznak a környékre, aztán ugrálnak, úszkálnak a forrásban.

Ám ez a hely sok tragédia helyszíne is volt egyben. Ugyanis nem csak úgy látszik, hogy a víz egészen mélyről tör fel, valóban komoly mélységbe lehet lemerülni a búvároknak. A nem kellő gyakorlattal rendelkező búvárok lemerülnek a 3,5 méter átmérőjű nyíláson át, egy darabig nyilván nincs is gond, hiszen a víz tiszta, még a napot is látják. Aztán elkalandoznak az oldalt nyíló járatokban, és egyszercsak azt veszik észre, hogy nem tudják, merre is van a kifelé vezető út. Eddig nyolc búvár vesztette életét a Jacob's Well mélyén.

Aki viszont kellő gyakorlattal rendelkezik, az különleges járatokban búvárkodhat. A vízzel telt üregek közel 40 méteres mélységig jutnak, hosszuk meghaladja az egy kilométert. Sejthető, hogy aki út utat veszt, aligha élhetné túl a tévedést. 

A búvárok nem feltétlenül csak kedvtelésből merülnek itt, felméréseket is végeznek. A Jacob's Well vízhozama ugyanis az utóbbi években jelentősen lecsökkent, volt olyan év, amikor nem is jött semmilyen utánpótlás. A környékbeli ingatlanfejlesztések és szivattyúzások lehetnek ezért a felelősek, és a helyi hatóságok ezért a területek felvásárlásával szeretnék meggátolni a forrás kiapadását- ha nem lépnek időben, hamarosan nem kút, hanem egyszerű száraz barlang marad a Jacob's Well helyén.

0 Tovább

Aranybánya a víz alatt

Kivételesen a szó szoros értelmében véve aranybányáról van szó: Lengyelország délnyugati részén található Zloty Stok, ahol évszázadokon át aranyat bányásztak. A német határhoz közel eső városka többször gazdát cserélt, így Reichenstein néven is emlegették.

A múlt század hatvanas éveiben hagytak fel a nemesfém kitermelésével. Ahogy az lenni szokott, a bánya sok vágatát elöntötte a víz, és manapság már csak búvárok tudnának itt bármit is kibányászni. Ám aki itt merül, nem aranyat keres, hanem élményt, méghozzá elég szélsőségeset. Túlzás lenne azt mondani, hogy a járatok szélesek lennének, sötét is van odabenn, sőt, már a merülési helyszínre jutás is igen kalandos a kis csillékkel. Ez már a speciális képzettségű barlangi búvárok világa...

Mázli, hogy ők is szeretnek videózni, így nekünk már nem kell bemerészkedni a hegy mélyébe, hogy lássuk ezeket a helyeket. 

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog