Igazi médiacápák

A nagyobb szenzáció kedvéért újságírók csalhattak nagy fehér cápákat a part közelébe Kaliforniában.

Az alapszabály egyszerű: ahol cápa van, ott sztori is van. Lehet ijesztgetni, lehet egykori támadások véres felvételeit mutogatni. De a legjobb az, ha arról számolhatnak be, hogy épp most és itt van valami veszélyes a vízben.

Dél-Kaliforniában az elmúlt időszak nagy sztorija volt, hogy fiatal nagy fehér cápák bukkantak fel egészen közel a parthoz. Ennek a jelenségnek a biológusok örültek, mert a veszélyeztetett faj állománynövekedésének a jele. A fürdőzők viszont vélhetően kevésbé voltak boldogok, amikor megjelentek az első felvételek a cirkáló ragadozókról.

A hatóságok nemrég arról kaptak állampolgári bejelentéseket, hogy néhány hajóról Long Beach közelében csalit dobálnak a vízbe. A cél az lehet, hogy minél látványosabb felvételek készülhessenek a felszínen úszkáló cápákról. Ezért lehet, hogy újságírók etetik a cápákat- ami viszont illegális.

Ha a járőrhajó közeledik, ezt persze abbahagyják, így egyelőre senki ellen nem indult eljárás. Az, hogy gyanúsan sok tengeri madár köröz bizonyos hajók felett, még nem elegendő bizonyíték. De nem is a bírságolás a cél: ha gyanúba keveredik egy hajó legénysége, akkor a természetvédelmi őrök megállnak mellettük, beszélgetnek egy kicsit, és igyekeznek elmondani, hogy miért veszélyes a cápák vonzása csalizással. A legtöbben nyilván meg is értik, miért nem kellene kockázatos helyzetet teremteni a nagyobb sztori kedvéért.

Mindenesetre elég felelőtlen magatartás lenne, ha a nagyobb nézettség kedvéért az elemi biztonsági szabályokra fittyet hányna pár újságíró- bár tudjuk jól, ilyen előfordul, nem is olyan ritkán. Az amerikai hatóságok szigorát ismerve viszont ennek nem csak azért van kockázata, mert a cápa túl közel jön, hanem azért is, mert igen súlyos büntetésre számíthat, akit elcsípnek...

0 Tovább

Polipok birodalma

Nem sok érdekesebb állat van a tengerekben ezeknél a fejlábúaknál.

A búvárok körében a polipok afféle örök favoritok. Minden merülést feldob, ha felbukkan egy belőlük, és nekünk most az Adrián szerencsénk volt, többet is láttunk, volt belőlük kisebb is, nagyobb is. Persze nem mindig egyszerű megtalálni az ügyesen rejtőző, színt változtatni képes állatokat, hiába figyel nagyon a búvár. Ezen a fotón például a kép alsó részét kell nagyon figyelni, ott pislog egy kis lyukból az állat. 

Nagyon jellemző az is, hogy sziklák alá, hasadékokba kúsznak be. Ilyenkor az a taktikánk, hogy mindenhova bevilágítunk, benézünk, s kis szerencsével ki is lehet szúrni őket. Óvatosan kell megközelíteni a polipokat, mert még jobban bepréselődnek, és akkor nem hogy fotózni, látni is alig őket. 

Néha viszont ők is kíváncsiak, érdeklődőbbek. Ilyenkor türelmesen kell várni, amíg kicsit ki nem bújnak, meg nem mutatják magukat. Nem az a tipikus, hogy a polip teljes teste látszik, ha igen, akkor szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Nekünk ezen a túrán egy kisebb polippal volt mázlink, aki egy darabig jól tűrte a közelségünket.

Akár barátságosak, akár nem, sose akarjuk rángatni, bántani őket. Kicsit szomorúak is voltunk, amikor láttuk, hogy a partra vitt pár fickó a szomszédos apartmanház előtti tengerszakaszból egy polipot, dobálták, szórakoztak vele. Az, hogy valamit kifognak és megesznek- megesik. De kínozni nem szabad élőlényeket mókából. Igazi búvár egészen biztosan soha nem tesz ilyet- de mondhatnám azt is, normális ember ebben nem találhat élvezetet...

0 Tovább

Széthulló repülőroncs

Nem sok maradt a tenger mélyén nyugvó egykori jugoszláv vadászgépből.

Évek óta nem jártam és merültem Razanjban, nagyon jó volt idén nyáron visszatérni a régről ismert bázisra. Néhány olyan ponton is búvárkodtam ahol már régen nem, tehát szembesülhettem az aktuális állapotokkal.

A délszláv háború idején lelőtt jugoszláv (szerb) J 21 Jastreb gépről már írtam, mert érdekes a sztorija. Pár éve még egész sokat lehetett látni belőle, több rész is kivehető volt, aminek alapján könnyebben be lehetett azonosítani a típust. Mára ebből csak a vezérsík felismerhető, ez az egyetlen nagyobb, egyben maradt darab. Ezen még a felségjel is látható.

A többi viszont inkább csak egy kupac alkatrész a 14-15 méteres mélységben, amiből vagy beazonosíthatsz ezt-azt, vagy nem... A tenger is megtette a maga munkáját, és sok dolgot ki is emeltek. Ami van, az a történelmi jelentőség miatt érdekes.

Ezek alapján kevesen ismernék fel az egykori könnyű támadó gépet, amivel a kilencvenes évek elején egymásra támadtak a korábban egy országot alkotó testvérnépek.

A tenger szerencsére bőven kárpótol azért, hogy a repülőgép roncsa manapság már nem túl érdekes. Alig pár méterre a maradványoktól egy szikla alatt tengeri angolna lapult: nem mindenhol gyakori látvány az Adrián. Megérte tehát visszatérni a helyre, csak épp készen kellett állni arra, hogy nem az lesz a fő látnivaló, mint korábban...

0 Tovább

A jégvilág alulról

Grönland kevéssé ismert felszín alatti világát mutatja be ez a látványos videó.

Vajon hogy nézhet ki a mélyben a végtelen jégmező? Nos, nem meglepő módon itt is jeget talál a búvár- no meg jéghideg és kristálytiszta vizet.

A grönlandi merülések sajátos hangulata abból adódik, hogy a felszínen is hó és fagy van, a jégbe vájt léken lemerülve pedig ott folytatódik ez a világ. Meglepő, de még itt is van élet, mert akadnak élőlények a felszín alatt.

A kicsit sem hétköznapi élményről készült szép filmben mindez látható- de érdekessége ellenére szerintem nem csinál mindenkinek kedvet a vacogtató jég alatti búvárkodáshoz.

0 Tovább

Halszabadítók bevetésen

Különös akcióban vettem részt egy merülés során az Adria mélyén.

Nyilván senkit nem lep meg az állítás, hogy jelentős részben a halászat miatt tűnnek el a tengerből az élőlények. Nem vagyok álszent, nem állítom, hogy soha ne ennék halat, de búvárkodás közben hálóban vergődő, még élő lényt látni mégiscsak más.

A horvát Adrián vagyunk épp, és az egyik hajós merülés után a parton hallottuk egy partról merülő búvártárstól, hogy a közelben hálóba gabalyodva látott egy csillagvizsgáló halat. Ez a fenéklakó az Adrián ritkán kerül a szem elé, így gyorsan megszületett a döntés: titkos  halmentő bevetésre indulunk!

A víz alatt könnyű odalopakodni a hálóhoz. Sajnos a csillagvizsgáló hal menthetetlennek látszott, rettentően bele volt gabalyodva, és túl nagy kárt nem akartunk okozni a háló szétdarabolásával. De azért két tintahalat csak kimentettünk egy kis munkával. Abban csak reménykedni lehet, hogy nem kerülnek a hálóba újra...

Nem mondom, hogy ne lehetne belekötni ebbe a titkos halszabadításba, de akkor se bánom, S azt hiszem, most egy darabig inkább nem eszem halat: inkább a tengerben tanulmányozom őket, nem a tányéron.

0 Tovább

Merülések Máltán

Ilyen izgalmasak lehetnek a máltai roncsok, barlangok és zátonyok.

málta

Nemrég írtam a legjobb nyári búvár úti célokról, és sok érvet hoztam fel egy máltai utazás mellett. Ám minden szónál többet mond pár ütős kép, jó videót. Így aztán amikor néhány napja rábukkantam két jó összeállításra, nem is volt kérdés, hogy megosztom ezeket.

Természetesen kell rutin ahhoz, hogy valaki igazán élvezni tudja a mélyebben nyugvó roncsokat, de ez a világ sok pontjáról elmondható. Nem feltétlenül kell technikai búvárnak lenni ahhoz, hogy élvezzük a máltai búvárkodást, de tény, számukra még több lehetőség van itt az izgalmas merülésekre. Kedvcsinálónak mindenesetre nagyon jó ez a két szép, ám pörgős rövidfilm.

(Megjegyzendő, a régebbin még látható az Azúr ablak sziklahídja, ami a közelmúltban omlott össze- de ettől még a víz alatti látványosságok vonzereje mit sem csökkent.)

málta

málta

0 Tovább

Délosz titkai

Ókori romokat és roncsokat vizsgáltak a régészek a görög sziget közelében.

roncs

Az embernek olyan érzése van, hogy görög vizekben szinte bármelyik ponton van esély ókori roncsok megtalálására. Én magam is merültem már amforamezőnél Kréta mellett, szóval tudom, milyen izgalmas élmény egy olyan helyen nézelődni, ahol két évezrede süllyedt el egy hajó- hát az még mennyire különleges lehet, amikor valaki az első ember lehet ennyi idő után a roncsnál!

roncs

Idén májusban Délosz szigete mellett több ponton is vizsgálódtak a szakemberek. Egyrészt az egykori kikötő maradványainál merültek, a hullámtörőt vizsgálták meg alaposabban.

roncs

A sziget az időszámításunk előtt egy évszázaddal fontos állomása volt a földközi-tengeri kereskedelemnek, így a kikötő védelmére is figyelmet fordítottak. A 160 méter hosszú és 40 méter széles hullámtörő igazán komoly építmény volt. Az építés pontos időpontját eddig még nem sikerült meghatározni.

roncs

Három, az időszámításunk előttről származó roncsnál merültek a búvárrégészek, és számos amforát találtak. Ezekben nyugatról származó olajat és bort szállítottak. A kormeghatározás után többet tudnak majd a déloszi kereskedelemről, hiszen a korábbi leletekből nyert információkkal kiegészülve megtudhatják, melyik időszakban honnan és mit szállítottak ebbe a kikötőbe. 

roncs

A feltárást a görög régészeti hatóság és francia partnerük végzi, és természetesen visszatérnek még, hogy tovább vizsgálódjanak a sziget vizeiben.

0 Tovább

Igazi cápás akciófilm

Hát így néz ki, amikor a valóságban elkezd búvárt kergetni egy cápa.

cápa

Az már elég régen közismert, hogy a víz alá merülő emberek közül messze azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik szigonnyal vadásznak. A kilőtt halak vergődése, a szivárgó vér olyan a cápák számára, mint egy felhívás keringőre. 

A most közzé tett felvétel pont ugyanilyen esetről szól: a búvár és társa a felszín közelében úszva veszi észre a cápát, ami eleinte a búvár mellett lógó hal miatt támadhatott, de az ember lábát is megsebezte. 

cápa

Mivel ez nem hollywoodi rémfilm, a búvárok ki tudtak evickélni a csónakhoz. El tudom képzelni, milyen rettentően hosszúnak tűnt az a pár perc, amíg biztonságba jutottak. Ám az is kiderül a filmből, hogy szükség volt a társra a segítséghez a vízben, majd az ellátáshoz a hajón. Aki magányosan indul vadászni, minden szempontból túl nagy kockázatot vállal.

A sérült búvár annyit kommentált: az eset végződhetett volna rosszabbul is. Ehhez én sem tudok mást hozzá tenni...

0 Tovább

Roncskutatás az űrből

Egy asztronauta által rajzolt térkép vezetett nagy felfedezéshez.

roncs

Néhány hete izgalmas roncsról készített filmet mutatott be a Discovery Channel. A Cooper's Treasure arról szól, hogy egy Darrell Miklos nevű roncsvadász hogy próbálja felkutatni a Karib-tenger mélyén nyugvó hajókat. Az egyik epizódban egy feltehetően Kolumbusz Kristóf korából származó horgonyra bukkantak- de hogy miért pont ott kutakodtak, annak különös oka volt.

Az amerikai űrkutatás hőskorának jól ismert arca volt Gordon Cooper, aki a havanas években 122 órás űrrepülésével rekordot állított fel. Már akkor sem csak a tudomány motiválta az expedíciókat: vélhetően titkos nukleáris bázisokra próbált bukkanni a megfigyelések során. (Az ötlet egyébként bevált, csak manapság már műholdak készítik a nagy felbontású felvételeket a Föld minden pontjáról.)

roncs

Coopert viszont nem csak a katonai célpontok érdekelték. Végigfotózta küldetése közben a Karib-tenger déli részét, mert kíváncsi volt rá, az égből esetleg felfedezhetőek-e még nem ismert roncslelőhelyek. A képek alapján pedig egy olyan "kincstérképet" rajzolt, amin az általa esélyesnek gondolt pontokat bejelölte. Ezt a térképet osztotta meg az űrhajós 2004-es halála előtt barátjával, Darrell Miklossal. 

Utóbbi pedig neki is vágott a helyszíni kutatásnak. A logikája egyszerű: ha valahol van egy horgony, ott lennie kell egy roncsnak, és ahol roncs van, ott lehet kincs is. De nem csak kincsvadász van az expedícióban, régészt is felkértek a munkára. Szükség is van a szakértelemre, hiszen ők tudják megállapítani, tulajdonképpen mit is találtak.

Egy két tonnás horgony lett a "zsákmány" Turks és Caicos közelében, ami kialakítása alapján egy 300 tonnás spanyol hajóé lehetett. Ez már mindenképpen jó jel volt, emellett pedig találtak olyan edényeket is, amik abból a korszakból származtak. A helyszín megegyezik azzal, amit egy spanyol feldező, Vicente Pinzon írt le hajótörésük történetében.

roncs

Pinzon jelentős alakja a korai spanyol expedícióknak. Ő volt a Nina kapitánya, azé a hajóé, ami Kolumbusz flottájának részeként 1492-ben eljutott Amerikába. Később Pinzon újból visszatért az Újvilágba, ezúttal a mai Brazília környékére, illetve az Amazonashoz jutott el. 1500 tavaszán Haitin találkozott az akkor éppen expedíción levő Kolumbusszal és mesélt neki felfedezéseiről. Utána indult volna Pinzon vissza Spanyolországba, ám júliusban egy hurrikánban két hajója odaveszett Turks és Caicos mellett.

Miklos és társai hisznek benne, ezek nyomára bukkantak Gordon Cooper térképének köszönhetően- és természetesen folytatják a merüléseket azokon a pontokon, amit még bejelölt. 

0 Tovább

Úszás a kontinensek közt

Egy szál bikiniben merült alá egy lány Izlandon.

A Silfra nevű hely Izland egyik legkülönlegesebb pontjára. Már azért is különleges, mert roppant tiszta édesvíz tölt ki ott egy hasadékot, tehát az itt merülő búvárok számára nagyon látványos hely. De igazán attól speciális, hogy itt találkozik az amerikai és európai közetlemez, tehát geológiai értelemben két kontinenstől karnyújtásnyira lehet úszkálni.

Jönnek is vendégek szép számmal, akik kíváncsiak erre az egészen extrém pontjára a nagyvilágnak. Kiki Bosch szabadtüdős búvár is egy közülük, csak ő nem vacakolt túl sokat a búvárruhával: bikiniben merült le. Mindez azért nagy teljesítmény, mert a víz itt frissítően hűvös, kellemes két fokos... Le a kalappal előtte!

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Google hirdetés

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog

Hirdetés