Underwater!

Lassan fél évszázada annak, hogy elkészült egy legendás kincskeresős-búváros kalandfilm, ami a téma minden tipikus sablonját felvonultatta. A címe egyszerűen csak annyi volt: Underwater! A moziba beülő számára tehát egy percig sem lehetett kétséges, hol játszódik a film...

Az 1955-ben bemutatott film legnagyobb sztárja egyértelműen Jane Russell volt, a sokoldalú színésznő, aki musicalekben, romantikus filmekben, drámákban egyaránt sikerrel szerepelt. Itt most leginkább különféle, annak idején merésznek számító fürdőruhákban merült - vagyis ő kevésbé, hiszen a színeszek helyett többnyire dublőrök dolgoztak a víz alatt. A kalandos tengermélyi jeleneteket jellemzően stúdióban rögzítették, hiszen így sokkal biztonságosabb, de a nézők számára így is nagy élményt jelenthetett a víz alatt játszódó kalandfilm.

A sztori egyébként több, mint tipikus: búvárok bukkannak kincset rejtő hajó nyomára, de a mesés vagyonra gonosztevők is fenik a fogukat. Sokat merülnek, van szerelem, csapdába esés a mélyben, és más tipikus fordulatok. A korszakban nagyon szokatlan lehetett, hogy a film zöme víz alatt játszódik, és akkoriban még az sem feltétlenül volt tipikus, hogy a női főszereplő a férfiak oldalán kiveszi a részét a felszín alatti akciókban is, nem csak a fedélzeten várja aggódó tekintettel a hős búvárokat.

Eleve, az ötvenes évekről beszélünk, amikor a könnyűbúvárkodás még nagyon idegen volt az átlagemberek számára, csak egy pár év múlva kezdett népszerűvé válni ez a hobbi elsősorban az Egyesült Államokban. Így aztán a hitelességet senki nem kérte számon; egyébként is egy kalandfilm esetén messze nem ez a legfontosabb tényezője a sikernek.

A műfaj mindenesetre azóta is kedvelt a filmesek körében, egy másik klasszikus filmet, a The Deepet már én magam is bemutattam itt a blogon. Ezúttal viszont abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Youtube-on megtaláltam (legális volt-e a feltöltés vagy sem, azt nem tudom...) az Underwater!-t teljes egészében, és be is illeszthetem ide. Így aztán mindenki aki belenéz magának döntheti el, mennyire járt el az idő felette...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Egy klasszikus búvárfilm

Jó alapsztori, ügyes rendező, látványos felvételek és jó színészek- no meg egy vizes póló. Nagyjából így lehet összefoglalni a The Deep (A mélység) című 1977-es film sikerének titkát.

Mert ez a búvárfilm aztán sikeres volt a javából: az egész évet tekintve a legnagyobb bevételű mozifilmek közé verekedte be magát. A forgatás jelentős része zajlott a tengerben (állítólag 10870 órát töltöttek a mélyben a forgatás során a stábtagok!), Bermudán egy egész víz alatti stúdiót alakítottak ki. Noha úgy indultak neki a filmnek, hogy a színészeket szinte végig dublőrök helyettesítik majd, végül a sztárok egyre többet és többet merültek, a jelenetek jelentős részében ők szerepelnek. Velük együtt merült a stáb, még a rendező, Peter Yates is belátta, csak a víz alatt tudja nyomon követni igazán a történéseket.

Nick Nolte, Robert Shaw és Louis Gossett Jr. voltak a férfi főszereplők, de a reklámkampány nem rájuk épült, hanem a filmben legjobb formáját mutató Jacqueline Bisset adottságaira. Ő állítólag nem volt boldog miatta, ám a film nyitányaként egy bikinialsóban és egy szűk fehér pólóban bukkan fel a víz alatt és felett, és ezt a ziccert nem lehetett kihagyni.

De ne legyünk igazságtalanok. Ez a film nem a hírhedt jelenet miatt vált klasszikussá. A sztorit Peter Benchley jegyezte, aki egy másik tengeren játszó mozilegendával alapozta meg hírnevét: a Cápa neki is, Spielbergnek is mérföldkővé vált a karrierjükben. Benchley utólag már bánta, hogy jelentős részben a filmnek volt köszönhető a cápák iránti ellenszenv fellángolása, A mélységben viszont csak mellékszereplők a ragadozók.

Maga az alaphelyzet a tenger mélyén kinccsel megrakott roncs után kutató búvárokkal nem volt új, előtte is született ilyen film (Underwater!), utána is (pl. Into the Blue), de Benchley beleszőtt egy kis csavart a sztoriba. A műfaj érdekessége, hogy szinte minden filmben kötelező szereplő legalább egy, a férfiak oldalán búvárkodó vagány nő is, de Bisset kisasszonynál sokkal jobb választás aligha létezhetett '77-ben. A film búvárszemmel is érdekes, bárkinek bátran ajánlható kalandos alkotás.

Meg kell jegyezni még valamit. Ez a fajta víz alatti akciófilm még ma is sok munkával, összeszokott stábbal, vagány színészekkel és ügyes dublőrökkel készülhet igazán hitelesen, a számítógépes grafika használata nem szerencsés ebben a műfajban (emlékezhetünk a csapnivaló CGI-cápákra a különféle rémfilmekben). Ez mindenképpen hozzáad valamit az élményhez akkor, ha az ember búvárként nézi, mert jobban át tudja érezni a merülést egy roncsban, a levegő korlátozottságát, a veszélyes élőlények közelségét, hiszen az emberek tényleg merülnek- még ha csak díszletek közt is. Számomra az a jó film vagy könyv ilyen témában, ahol ezt az élményt, hangulatot át tudom élni nézés vagy olvasás közben (és szerzőként magam is ennek megvalósítására törekedtem). A mélység jó film, és utólag azért nem csak a vizes póló miatt lett maradandó- de a világ már csak olyan, hogy leginkább erre emlékeznek. Nem indokolatlanul, teszem hozzá...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Egy film kétféle befejezéssel

Búvárkörökban gyakori hivatkozási pont Luc Besson jól sikerült filmje, A nagy kékség (Le grande bleu). A rendező a búvárkodás szerelmese, ennek a filmjének maga írta a forgatókönyvét is. Az 1988-ban született alkotás két szabadtüdős búvár történetét meséli el, akiknek a szenvedélye az, hogy a lehető legnagyobb mélységbe merüljenek le egyetlen lélegzetvétellel. A film hangulata megkapó, a színeszek (Jean-Marc Barr, Jean Reno) is kiválóak a szerepben, és Eric Serra filmzenéje is a nagyszerű. Nem titok, blogom elnevezése sem véletlen, bár talán nem volt szerencsés az angol verziót választani- erről mindjárt bővebben szólok is.

Magáról a filmről annyit, hogy Jacques Mayol neve tényleg jól cseng a szabadtüdős búvárkodás világában, de a valós történetben másféle tragikus fordulat miatt hallhattunk róla: 74 évesen önkezével vetett véget életének. Volt egy Enzo nevű olasz búvár is a rekorderek közt, csak nem Molinari, hanem Maiorca, ő pedig ma is él. Létezik az a fajta No limit szabadtüdős rekord kategória is, amiben a búvárok a filmben versengenek, illetve akadnak más kategóriák, mindenesetre ma már egészen extrém eredményeket érnek el a legjobbak. Az osztrák Herbert Nitsch jelenlegi rekordja nem kevesebb, mint 214 méter!

De a játékfilm nem dokumentumfilm, tehát engem sem zavarnak a valóságtól való eltérések aki ismerem a szereplők igazi történetét, azoknak meg pláne mindegy, akik nem is hallottak róluk. Ennek nem nagyon van jelentősége, amikor a mozivásznon vagy a képernyőn látjuk az alkotást.

Van viszont olyan dolog, ami felett nehezebb napirendre térni. És itt kell a Big Blue kitérőt megtenni: Luc Besson ugyanis nem tehetségtelen rendező, de nem csak a filmezést szereti, hanem a pénzt is. És éppen ezért úgy gondolta, Amerikában a Serra-féle filmzene nem elég hollywoodi, és a film végére is kell egy izmos hepiend. Így aztán azok, akik megrendülten nézték annak idején a francia eredeti lezárását, kissé meglepődnek, amikor az amerikai verzió cukormázas zenével (a szerző Bill Conti) kísért szentimentális utolsó jelenetét először megnézik. Erről van szó:

Szóval van itt egy film, ami legendává vált az elmúlt negyed század során, sokan emlegetik, sokan hivatkoznak rá, sokan szeretik. És van ennek egy olyan verziója, ami remek példája annak, amikor a rendező lelkesen áldozza fel a film hangulatát a pénz oltárán. Vádolni nem kell érte, az ő ötlete, az ő munkája, és a siker meg a neheztelés is az ő jussa. Így döntött valamiért- mi pedig szerencsések vagyunk, amiért nem kell az amerikai verziót néznünk, mert mifelénk inkább az eredeti a hozzáférhető. Mivel ebben az évben van a bemutatójának a 25. évfordulója, talán érdemes is újra belenézni, persze szigorúan a Le grande bleu-be.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább
12345
»

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog