Big Blue Búvár Blog

Izrael első víz alatti nemzeti parkjában búvárokat várnak a múlt felfedezésére

Az Izraeli Régiségügyi Hatóság tengeri régészeti részlege reméli, hogy a látogatók segítenek majd megtalálni a víz alatti régészeti leleteket.

Izrael Caesarea ókori kikötővárosában nyitotta meg első víz alatti nemzeti parkját, ahol a búvárok bejárhatják a tengerbe nyúló egykori nagy komplexum 2000 éves maradványait.

Caesarea már most is Izrael egyik legjelentősebb turisztikai látványossága, ahol a régészek évtizedek alatt feltárták a parton elterülő hatalmas kiterjedt építkezések maradványait, amelyeket az i. e. első században élt Heródes király építtetett.

Heródes munkáinak nagy része azonban ma már a tenger alatt fekszik.

Azzal, hogy a meglévő nemzeti parkba tengeri területeket is bevonnak, a hatóságok azt remélik, hogy a búvárokat is a területre vonzzák Bátorítani fogják őket, hogy segítsenek a kikötő múltjának feltárásában. Míg a helyi búvárok már évek óta segítenek a régészeti munkákban, a hatóságok arra törekszenek, hogy távolabbról is vonzzák a látogatókat.

"Szeretnénk fejleszteni a búvárturizmust és az ország idegenforgalmát" - mondta Kobi Sharvit, az Izraeli Régiségügyi Hatóság tengeri régészeti részlegének igazgatója.

"Elvárjuk, hogy azok a búvárok, akik látnak valamit, jelentsék nekünk" - mondta. "A legtöbb esetben egy búvárok által tett kis felfedezés nagyon nagy és lenyűgöző felfedezéshez vezethet, és megváltoztathatja a képünket a helyről".

"Ez többször is megtörtént velünk az elmúlt években" - mondta Sharvit, és megjegyezte, hogy az év elején a viharos időjárás feltárt néhányat a kikötőben használt faszerkezetek közül.

Két példaként említette a 2015-ben talált nagy mennyiségű aranyérmét és egy olyan kereskedelmi hajót, amelynek roncsának rakterében még mindig volt rakomány.

A búvárok által talált tárgyakat megvizsgálják, katalogizálják, és az érdekesebb darabokat múzeumokban állítják ki - mondta Sharvit.

A víz alatti kikötő területe mintegy 50 hektáron terül el, bár a nemzeti park ennél is nagyobb területet foglal magában. A régészeti maradványok mellett, amelyek nagy részét iszap és alga borítja, gazdag tengeri élővilág is található.

Nemzeti parkká nyilvánítva a terület komolyabb védelmet kap és a szigorúbb szabályok betartatása előnyére válik.

Heródes Caesareát jelentős tengeri kikötővárosként építette, és Kr. e. 22-ben nyitotta meg. Figyelemre méltó volt, hogy nem egy öbölben épült, hanem inkább a tengerbe nyúlt ki. Alig száz évvel később azonban már nem használták, és körülbelül 250-300 évvel a megnyitása után a kikötő a tengerbe omlott. Hogy mi okozta az összeomlást, még mindig nem tisztázott- az egyik magyarázat a szökőár.

A Ynetnek a nemzeti parkról szóló, az év elején megjelent beszámolója szerint a projekt az Izraeli Tervezési Hivatal azon politikájának eredménye, hogy a part menti történelmi helyszíneken található tengeri területeket is bevegyék az ország nemzeti parki programjába.

Az izraeli utazásokhoz kapcsolódó friss hír, hogy az ország július 1-től szeretné megnyitni a határokat a koronavírus ellen beoltott turisták előtt.

Így kapaszkodnak a kötélbe a Fekete-tenger mélyén a csikóhalak.

Romániát ritkán emlegetjük búvárkörökben, pedig ahol tenger van, ott lehet búvárkodni is. Persze helye válogatja, mit lehet látni... Ez a videó azt mutatja be, hogy az általában keveset mozgó, farkukkal egy stabil pontja kapaszkodó csikóhalak gyakorlatilag csapatostól vertek tanyát egy vastag kötélen, a búvárok örömére. Még ha a Fekete-tenger zöldes vize nem is annyira csábító, azért feltétlenül érdekes a felvétel.

Búvárok 300 kiló maszkot és más hulladékot hoztak ki a tengerből a spanyolországi Barcelonában.

A Transportes Metropolitanos de Barcelona (TMB) nyolc buszvezetője, akik szeretnek búvárkodni, néhány órára otthagyta járművét, hogy 100 méterre a parttól a tengerbe merüljön. A cél a tengerfenék megtisztítása volt. A csapatnak egy délelőtt alatt 300 kiló használt szájmaszkot és egyéb szemetet sikerült összegyűjteniük a Helisub búvárklub oktatóinak segítségével.

A kezdeményezés ötletgazdája Israel Arribas, aki általában a H2 buszjáraton dolgozik mint sofőr a katalán fővárosban. Arribas elmondta, hogy ilyen hatalmas mennyiségre kevesen voltak: "12 vagy 13 búvár volt a csapatban, és még a negyedét sem távolítottuk el annak, amit láttunk. Még mindig sokkal több hulladék van a tengerben".

A takarítás során az önkéntesek nagyon furcsa tárgyakat találtak: a Városházáról származó kerítést, gumiabroncsokat, sőt még egy próbababát is. Természetesen a legtöbb a szájmaszkból volt. Arribas állítja, hogy olyan sok volt belőlük, hogy csak egy kis részét tudták a felszínre vinni. "Sokat ott kellett hagynunk, mert nem tudtunk megbirkózni a feladattal".

Bár a most szerdai takarítás volt az első, amit a csapat szervezett, a sofőr mindenkit biztosított arról, hogy ő és kollégái tervezik a projekt folytatását: "Olyan mennyiségű hulladék van, hogy lehetetlen mindent egy nap alatt összeszedni. Nem ez volt az utolsó alkalom. Vissza fogunk térni."

Az Egyesült Arab Emírségekben is szorgoskodnak a búvárkertészek.

A búvárok júniusban 15 mesterséges zátonyt telepítenek az Egyesült Arab Emírségek partjainál, Dibba közelében, hogy elősegítsék a tengeri ökoszisztémák regenerálódását. A területeket a kotrás és az óceánok pusztulása károsította, így szükség van az emberi beavatkozásra az újjáélesztésükhöz..

A Freestyle Divers tengeri természetvédelmi akadémia önkéntesei június 8-án az óceán világnapja alkalmából ellátogatnak a Dibba Rock tengeri természetvédelmi területre. A zátonyok egy új ökoszisztéma alapját képezik majd, és egybeesnek a fudzsairai búvárközpont Dibba Rock korallzátony-nevelőközpontjának bővítésével. 

Az engedélyek függvényében június és július folyamán 20 régi hajótestet süllyesztenek el, hogy mélyebb zátony-környezetet alakítsanak ki a búvárkodás, a természetvédelmi képzés és az oktatás számára.

"Az Egyesült Arab Emírségek partvidéke bővelkedik változatos tengeri élővilágban, de búvárként első kézből láttuk a szennyezés és az emberi tevékenység következményeit" - mondta Darryl Owen, a Freestyle Divers ügyvezető igazgatója.

"Programjaink révén láthattuk a természetvédelmi erőfeszítéseink eredményét a tengeri élővilág felbukkanásában és visszatérésében.

"Az óceánok pusztulása mindannyiunkat érint, ezért a valódi változás érdekében a tengervédelmi tevékenységeknek mindenki számára nyitottnak kell lenniük."

A World Resources Institute adatai szerint a korallzátonyok világszerte, így az Egyesült Arab Emírségekben is veszélyeztetettek, több mint felük veszélyben van. A tudósok becslése szerint 2030-ra a zátonyok akár 90 százaléka is veszélybe kerülhet.

Pedig ezeknek a területeknek a jelentősége óriási. A bolygó felszínének kevesebb mint 0,5 százalékát kitevő korallzátonyok a tengeri fajok 30 százalékának adnak otthont. Becslések szerint a tengeri élővilág 25 százaléka életciklusa valamelyik szakaszában a korallzátonyokra támaszkodik, miközben ezek az összetett ökoszisztémák világszerte emberek millióinak biztosítanak élelmet és munkát. Ezek a tengeri élőhelyek a Föld oxigénkészletének több mint felét állítják elő, és így kritikus szerepet játszanak az emberi túlélésben.

A világ egyik legnagyobb mesterséges zátonyának létrehozására irányuló terveket Fujairah partjainál 2019-ben jelentették be először. A kormány környezetvédelmi szakemberei amerikai tudósokkal együttműködve dolgozták ki a hatalmas, három futballpálya méretű víz alatti élőhely tervei.

A floridai korallzátonyokat hasonló veszélyek fenyegetik, mint az Emírségekben levőket, többek között a tengerek hőmérsékletének emelkedése, az emberi környezetszennyezés és a területkiemelés. Dibbában a Freestyle Divers összefogott az Azraq-kal, egy dubaji székhelyű, önkéntesek által vezetett tengervédelmi szervezettel.

A partnerség keretében az Azraq önkéntes, vállalati és iskolai tagjai hozzáférhetnek a Freestyle Divers tengeri természetvédelmi akadémiájához, amely a víz alatti elméleti és gyakorlati természetvédelmi oktatásra összpontosít. "A Freestyle Divers olyan környezetet biztosít, ahol a tudomány és a tengervédelem találkozik" - mondta Natalie Banks, az Azraq ügyvezető igazgatója.

"Ez nagyszerű lehetőséget biztosít arra, hogy a közösséget oktassuk, motiváljuk és aktivizáljuk a tengeri környezet védelmének fontosságára", tette hozzá.

Újfajta ötlettel dobtak fel egy édesvízi merülőhelyet Wales-ben.

A mesterséges víz alatti attrakciók kialakítása jellemzően ott fordul elő, ahol a búvárok egy idő után ráunhatnak a szokványos látványra, netán eleve nem annyira érdekesek a merülőhelyek. Ilyenkor aztán süllyesztenek mindent, repülőt, tankot és hajót, vagy afféle víz alatti játszótereket alakítanak ki.

A bányatavak világát sok magyar búvár is jól ismeri, hiszen nálunk többnyire ilyen helyeken merülhetünk. Ezeknek is megvan a maga érdekessége, de tény, ezekbe is kerültek különféle dolgok már. Egyrészt érdekesebb a búvároknak is, ha körbeúszhatnak odalenn mondjuk egy repülőt, másrészt megtelepedhetnek ezekben a halak, és így az élővilágnak sem tesz rosszat.

Wales-ben a meglehetősen mély Vivian Quarry jól ismert gyakorlóhelynek számít a búvárok körében. Itt azt találták ki, hogy a mostanában divatos szabadulószobák trendjét követve a víz alatt alakítottak ki kalandos helyszínt. Az ötletgazda Clare Dutton PADI búvároktató volt, és sok munkát beletéve hat tematikus program vár a búvárokra. Zombiinvázió, kalózok kincse, bűnügyi rejtély, pénzrablás- ügyességi feladatokkal megbolondítva.

A hagyományos szabadulószobákhoz képest itt végképp érthető, hogy van időtényező. Azért játék közben is észnél kell lenni, mégiscsak merülésről van szó, aminek szabályait be kell tartani. De azt hiszem, egy ésszel kialakított víz alatti kalandprogram egyszerre lehet élvezetes és biztonságos. Ha arra járnék, egyszer biztos megnézném.

A Scuba Escape honlapja

Így néz ki az etetett cápák forgataga Fijin.

Tetszik vagy sem, az igazán látványos közeli felvételek a cápákról még ma is gyakran úgy készülnek, hogy a cápákat csalikkal vonzzák a búvárok közelébe. Ez többnyire veszélytelen kaland, de azért nyilván sokakat elijeszt a cápák nyüzsgése, majd az, ahogy egyre jobban bepörögnek, minél többet próbálnak zabálni az ingyen kajából.

És azért jön itt olyan jószág is, mint a hatalmas tigriscápa. Annak láttán azért elég sokan húzzák magukat össze igen kicsire, ami több mint érhető. Szóval adrenalinbomba az ilyen merülés, nagyon ritka a baleset, és mégis... Sokan nem szeretik az etetést.

Erről én most nagyon okosat nem akarok mondani, kifejtettem én erről már a véleményem a könyvemben. Most pedig csak beteszem ide a videót, mert akárhogy is készült, látványosnak látványos...

Így cicáznak a macskacápákkal brit vizekben.

Természetesen ez az erdő nem olyan erdő: kelpnek hívják ezeket a hatalmasra megnövő moszatokat, amelyek egy-egy területet úgy el tudnak lepni, hogy a közöttük való úszás sűrű erdei sétára emlékeztet.

Az ilyen egyedi élőhelyeknek egyedi az élővilága is, hiszen a kelpek sok állatnak nyújtanak menedéket. Van, amelyik itt rejtőzni próbál, mások pedig vadásznak- s van, amikor az állat nappal menekül, éjszaka vadászik.

A macskacápák a kisebb, emberre végképp veszélytelen cápák közé tartoznak, és nem csak az Atlanti-óceánban élnek, hanem például az Adrián is előfordulnak. Ez a felvétel Devon közelében készült, az Egyesült Királyság déli részén, és igazán hangulatos képet ad arról, milyen ezekkel a kisebb élőlényekre vadászó ragadozókkal merülni a lobogó levelű kelpek között.

Gáláns kedvezménnyel csalogatják a búvárokat Máltára.

Ahogy  a nyár közeledik, egyre több országban érzik úgy, hogy új ötletekkel kell fellendíteni a turizmust. A búvárkodásra már régóta odafigyelő, és hosszú ideje a szektort kiemelten kezelő Máltának nagyon fontosak azok, akik merülni érkeznek a roncsairól, tiszta, meleg vizéről ismert kis országba. Így aztán az új lehetőség részben nekik szól. A kezdeményezés másik fele pedig az aktív turizmust, sportot kedvelőket érinti.

A búvárok esetén a máltai idegenforgalmi hivatali (Malta Tourism Authority) oldalán lehet regisztrálni. Ha van repjegyük, emailben kapják meg a 100 eurós vouchert, amit a szerződött partnereknél válthatnak be merülésekre. 750,000 eurós a keret, tehát 7,500 búvár élhet a lehetőséggel. (Nem lepne meg, ha a bejelentés óta eltelt napban esetleg már el is fogytak volna, azért ez egy jó kis támogatás,  hiszen arrafelé egyébként sem drága a búvárkodás.)

Málta egyébként az Európai Unióban élen áll a beadott vakcinákat tekintve, nyárra szinte a teljes lakosság be lesz oltva. Bizakodnak, hogy így kialakul a védettség, és sokan tervezik majd ide a biztonságos nyaralást. A búvárkodás is kellemes, a költségek is kézben tarthatók- minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés az ország kínálta lehetőségek iránt.

Lehet-e egy ilyen lehetőség még vonzóbb? Igen! Málta ugyanis pár nappal korábban azt jelentette be, hogy a legalább 3 éjszakát ott töltő turisták, amennyiben 3, 4 vagy 5 csillagos hotelben szállnak meg, 100, 150 vagy 200 eurós kedvezményt kaphatnak. Ennek a keretösszege több, mint 30 ezer turistának teheti olcsóbb a nyaralását, és nem zárja ki a búvárkodásra vonatkozó voucher igénybe vételét.

A világ minden részét érintő járványra egészen máshogy reagálnak az országok.

Tudjuk, hogy egy nagyon fenyegető járvány esetén sokadrangú kérdés, hol,  hogyan lehet olyan hobbiknak hódolni, mint a búvárkodás. A koronavírus is azt hozta magával, hogy az első időkben eluralkodott a pánik, de aztán az egyes országok teljesen eltérő stratégiákat kezdtek el követi.

Nekünk nagy-nagy szerencsénk volt tavaly év elején, amikor még pont a lezárások előtt el tudtunk utazni Thaiföldre, és nagyszerű napokat töltöttünk Ázsiában. Hazaérkezésünk után nem sokkal lezárták a magyar határokat, de a thai hatóságok még nagyobb szigort léptettek életbe. Kötelező karantén, kijelölt hotelekben- ez gyakorlatilag véget vetett a turizmusnak például Phuketen. A helyi vendégek pedig egyszerűen nem tudták eltartani a búvárcégeket.

Aztán szép lassan beindult valami, legalább a thai vendégek érkeztek. És ugyan a kisebb búvárcégek lehúzták a rolót, néhány azért próbált túrákat indítani, merüléseket tervezni. Már külföldiek is megjelentek. Aztán most, hogy Phuketen néhány új fertőzöttet regisztráltak, máris azonnal léptek a hatóságok és mindent lezártak, a búvárkodás is tilos egy időre. Csak pár hétről van szó- ami meghosszabbítható. Ez azért aligha kedvez az egyébként is takaréklángon égő iparágnak.

Malajziából, Baliról is rossz hírek érkeznek. Például Malajziában a helyi, búvárvezetőként dolgozó emberek most éppen teljesen pénz nélkül maradtak. Visszamentek dolgozni halászként, amivel vagy keresnek egy keveset, vagy legalább a családjuknak tudnak élelmet adni. Ám mondani sem kell, ez igencsak nehéz kenyér, és messze nem olyan jövedelmező, mint az arrafelé igencsak jól pörgő búvárturizmus. Rengeteg, az idegenforgalomból élő ember került a tönk szélére Ázsiában, értelemszerűen nem csak a búvárok, hanem mindenki más. Ám ezekben az országokban még nem nagyon haladnak a vakcinálással, és egyszerűen nem mernek utazókat beengedni, mert attól félnek, hogy a gyorsan terjedő, sok embert megbetegítő járványt nem bírná el az egészségügy.

Vannak, ahol viszont egészen máshogy gondolkodnak, inkább kockáztatnak. Dubaj, Mexikó, Zanzibár, Egyiptom például várja most is a nyaralókat, és a MaldÍv-szigeteken is igyekeznek kedvező beutazási feltételeket teremteni. Egy negatív teszt elég, és már indulhat is a felhőtlen nyaralás. A búvárkodás egy távol eső zárt resorton, vagy egy szafarihajón talán még biztonságosabb is.

Sőt, a Maldív-szigeteken már a közeli jövőben beengedhetik teszt nélkül azokat, akik igazolni tudják a beoltottságot. Ez a két dózisú vakcinák második adagjának beadása után két héttel kezdődik. Hogy ezt hogy fogják ellenőrizni, még nem tudni, de biztos kitalálnak rá valamit. Egyébként az országban sokakat beoltottak már, a turizmusban szinte mindenkit, így olyan lehetőség is felmerült, hogy a nyaralók a koktél mellé akár egy adag vakcinát is kérhetnek. Bizonyára van, akinek ez belefér egy egzotikus nyaralásba...

Nagyon remélem, hogy azért le fog csengeni ez a koronavírus-mizéria, és nem az alapján kell úti célokat keresni, hol hogyan kezelik a járványt. De ez most még nagyon a jövő zenéjének látszik...

A koronavírus életünk minden területén jelen van.

A Photographer of the Year (POY) Asia fotósverseny több kategóriáját is a világjárványnak szentelték. A Természet és környezet kategóriában egy víz alatti felvétel győzött, amit egy török fotós, Sebnem Coskun készített. Az látható rajta, ahogy Isztambul közelében egy búvár, Sahika Ercumen a vízben lebegő, jelentős részben a járvány alatti védekezés során használt eszközöket próbál begyűjteni.

A feladat természetesen reménytelen. A számtalan eldobott egyszer használatos maszk, a sok védőfelszerelés begyűjtése a világ minden sarkában aligha oldható meg, és ahogy általában a hulladékkal történik, a végén a nagy részük a tengerben köt ki. A kép pedig erről szól, ezt mutatja be. Sajnos a világ sok más pontján készültek hasonló felvételek.

A kép Sebnem Coskun oldalán