A víz alatt is fenyegetnek a magányos támadók.

Manapság a terrorizmusnak egy olyan vállfaja ijeszti meg az embereket, amikor nem egy alaposan kitervelt, bonyolult akció során támadnak meg ártatlanokat, hanem magányos elkövetők ölnek. Ez ellen szinte lehetetlen védekezni, hiszen egy embert, akinek a terveiről alig tudni, aki nem osztja meg mással a szándékait, nem lehet kiszúrni a tömegből.

A felszín alatt sem csak nagy tengeralattjáróktól, búvárhadseregtől kell félni, amiket ki lehetne szúrni a korszerű eszközökkel viszonylag egyszerűen. De egy ember az már más tészta. Mostanában arról adtak hírt Kínában is, hogy egyik idegen kikötőben álló hajójukról azt észlelték, búvár kémleli ki, s Japánt vádolták ezzel, és az Egyesült Államok egyik katonai bázisán okozott zavart egy "szellembúvár". Noha észleltek valamit, semmit sem találtak, és ez érthetően nem tetszik a csúcstechnikájára büszke haditengerészetnek.

Mondani sem kell, egy tengerparti nyaralóhelyen is tragédiát okozhatna, ha a víz felől, észrevétlenül közeledne egy terrorista, aki nem kést, hanem automata fegyvert vinne magával. Ezzel a veszéllyel is számolni kell, s a katonai kikötőknek is készülni kell a fenyegetésre.

Csak éppen hogy? Hermetikusan lezárni nem nagyon lehet egy kikötőt, egy magányos búvár elég kicsi ahhoz, hogy alkalmat találjon a bejutásra, s akár a riasztó-figyelő rendszereket is kicselezze. Létezik olyan búvárfelszerelés már elég régóta, ami nem ereget buborékokat légzés közben, tehát a felszínről nézelődve a búvárt nem lehet kiszúrni. Ezzel közelebb lehet lopózni hajókhoz, főleg ha nem túl védett kikötőben vannak éppen. A hajó pedig felrobbantható ha egy bombát tud rá erősíteni a búvár. A legsúlyosabb ilyen támadás 1964-ben történt, amikor egy vietnami "békaember" süllyesztette el a USS Card nevű hajót.

Ami még problémásabb, az az, hogy nem is feltétlenül kell, hogy robbantás legyen a behatolás célja. Azért az mégiscsak veszélyesebb, amikor annyira megközelít a támadó egy hajót, hogy arra rá tudjon erősíteni egy bombát. Ehhez képest elhelyezhet egy aknát a kikötő bejáratánál, ami akkor aktiválódik ha hajó halad el felette. Esetleg lehallgató, megfigyelő eszközt helyezhet el kikötőben, a hangok alapján ugyanis azonosítható a hajó, annak mozgása. Vagy esetleg a víz alatti kommunikációs kábelekre kerülhet valamilyen műszer.

A búvárok persze nem láthatatlanok, lehet bevetni szonárokat, sőt, idomított tengeri emlősöket is az elfogásukra. Különleges víz alatti gránátok és drónok is szóba jöhetnek. Az viszont mégis idegesítő lehet a világ legerősebb haditengerészetei számára, hogy egyetlen magányos búvár elsüllyeszthet, megrongálhat vagy más módon akadályozhat dollármilliós, csúcstechnikás eszközöket egy kis szerencsével.