Korallvidék

Sokféle merülőhelyet szeretek, de ha a szívemre teszem a kezem, meg kell állapítanom, a korallos, meleg vízű tengerekben roppantul élvezem azt, hogy csak úszom és nézegetem a színes korallokat, a körülöttük sürgő-forgó kis halacskákat.

Ugyanis roppant sok állat él az ilyen korallos helyeken. Pici korallsügérek és nagy ékszersügérek, utóbbiak a tenger legszebb állatai közé tartoznak. Néhol bohóchalak bujkálnak az anemonák csápjai közt, a papagájhalak a korallokat csipegetik, és ha jól figyel az ember, apró rákokat is felfedezhet.

A korallok közül lágy- és kőkorallok is szép számban élnek a még nem leharcolt élőhelyeken- sajnos ahol túl nagy a hajóforgalom és túl sok a búvár, gyakran látni sérüléseket. A Vörös-tenger déli részén nem kevés ilyen szép korallzátonyt látni, de például északon a Ras Mohammednél meg a hatalmas halrajok nyűgözik le az embert.

Szóval nincs mese, mindenféleképpen élmény ilyen helyeken a búvárkodás, akár nagyvadak, akár pici élőlények csodálhatóak meg ott. A víz pedig jó meleg, az ember szívesen időzik egy óránál bőven tovább is egy-egy merülésen a tenger mélyén. És elég egyetlen szép koralltömb...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Kisokos az őszi-téli búvártúrákhoz

Amikor nemrég őszi úticélokról írtam, kaptam megjegyzést, miszerint lehetnék konkrétabb, írhatnék árakról, lehetőségekről részletesebben. Ennek végülis nincs semmi akadálya, tehát most egy kis listát állítottam össze olcsóbbtól a drágábbig az őszi-téli búvárkodási lehetőségekről. Azt előre leszögezem, nagyon extrém, nagyon sok önálló szervezést igénylő úti célt nem vettem bele a bejegyzésbe, mert ezeket úgysem fogja senki egy pár mondatos leírás alapján tető alá hozni. Egyébként nem voltam a felsorolt helyek közül az összesen, de a lehetőségekkel nagyjából tisztában vagyok, ezért vettem a bátorságot az összegzéshez.

Az árakról annyit, hogy a repjegyeknél nem a valaha létezett legolcsóbb árakkal kalkuláltam, egyszerűen azért, mert mázlival ugyan ki lehet fogni az egy eurós jegyet, de az általános mégsem ez. Van egy megfizethető, különösebb mutatványozás nélkül elérhető árszint elég sok helyre, ezt szerepeltetem a repjegyáraknál (természetesen tévedhetek is, és persze nem vagyok mindentudó, létezhetnek bárhova olcsóbb alternatívák). A végső összegben pedig jellemzően nincs benne a transzfer, az étkezés, a többi program költsége- ahol mégis, jelzem.

A legolcsóbb lehetőség ebben az időszakban a medencés merülőhelyek felkeresése. Igen, ez csak annyit tud nyújtani, amennyit, de városlátogatással egybe kötve nem olyan rossz program. A brüsszeli Nemo33 felkeresése tipikus téli kiruccanás, a szervezés sem bonyolult. A Wizzair és a Ryanair is repül Charleroi reptérre, de szerintem a Wizz menetrendje szerencsésebb. A 30 eurós retúr árban csak kézipoggyász van, tehát ilyen konstrukcióban csak pár napos utazás tervezhető. A Nemo33 22 eurós árában a teljes felszerelés bérlete benne van, tehát a kézipoggyász még a búvároknak is elég. A szállás két éjszakára 80-100 euro lehet, szóval 150 euróból már kényelmesen tervezhető a repjeggyel, szállással, merüléssel a városlátogatás. Jótanács: hétköznapra legyen időzítve a merülés, mert akkor sokkal kevesebb a búvár a medencében.

Bár a Nemo33 a legismertebb, akad azért még más medencés merülőhely, például Németországban ott van a siegburgi Dive4Life 20 méter mély medencéje, ahol minden féle víz alatti néznivalók vannak. Ide a bő 1100 kilométeres távolságot leküzdve akár autóval is el lehet jutni- és akkor nincs poggyászgond, nem kell transzferdíjakat fizetni, és a merülés után sem kell várni 24 órát a repülés előtt.

Az igazi merülési élményekre vágyók számára aránylag olcsó alternatíva Ciprus akár még januárban is, bár akkor a víz már kicsit lehűl. Ide repül a Ryanair és a Wizzair is, de utóbbi a nyerő, mert közvetlenül Larnakába megy, ahonnan a bázisok a Zenobia roncsát merülik. Szerencsésen foglalva a 150 eurós retúr repjegyár reális (azért nem kevesebb, mert a keresésnél kiadott összegben még nem szerepel a feladós poggyász borsos ára, és ide bizony mindenki vinni szokta a búvárcuccát). Lehet 4 éjszakás utat tervezni, ekkor a szállás szerény helyen megúszható nagyjából 100 euróból, és két nap, 4 Zenobia merüléssel kijöhet 180 euróból. Összesen 430 euro, repüléssel, szállással, Európa egyik leghíresebb roncsának merülésével- korrekt összeg. A nem merülős napra a legjobb program egy kirándulás a fővárosba, Nicosiába, ahol a török oldalra is át lehet menni, de figyelem, oda nem elég a személyi, az útlevelet kérik!

November végéig, illetve tavasztól kiválóan merülhető Málta. Ide a Wizzair és az Air Malta repül, a repjegy egy árnyalattal drágább szokott lenni a ciprusinál, de 200 euróból megúszható. A szállás egy hétre 200 euróból már kellemes helyen is elérhető szezonon kívül, 10 merülés pedig nagyjából 250 euro. Ezért a cirka 650 euróért igazán változatos merüléseket lehet tervezni, általában kellemes az időjáras, és a nem merülős napo(ko)n pedig lehet barangolni a szigeten- van mit nézni, érdemes időt áldozni az őskori romokra, a lovagvárra, Mdinára.

A téli időszakban Máltánál a Kanári-szigetek kellemesebb, bár a víz olyankor már ott is csak 19-20 fokos. Ez persze vastag búvárruhában még mindig nem rossz. Amikor néha hallok nagyon olcsó repülési lehetőségről Tenerifére vagy Gran Canariára, mindig megnézem, átszállásos, fapados mókáról van-e szó. Mert ha igen, akkor a poggyászdíj miatt (egy hétre utazunk, búvárcuccot is vinni kéne) összesen 4(!) útszakaszon kell külön-külön poggyászfelárat fizetni, és az átszállásnál is rohangálhatunk a teljes csomaggal. Azt gondolom, nagyjából az a reális, ha a repjegyre és egy egyszerűbb apartmanos szállásra együtt minimum 400-450 euróval kalkulálunk, 10 merülés pedig 250 körül lehet. Ha mondjuk 700-at szánunk rá, akkor abba gyakorlatilag minden beleférhet az ellátáson kívül- persze ehhez kell egy kis szerencse. De érdemes pár plusz napot hagyni a szigetek felfedezésére, 2-3 napra bérelni egy autót igen olcsó, és rengeteg szép hely van a szigetcsoport összes tagján. Ha magunk szervezünk, akkor nem csak 7, hanem mondjuk 9-10 napos repjegyet is választhatunk, a szállás pluszköltsége már minimális, és így minden belefér a programba. Merülni valószínűleg Gran Canarián a legjobb, de az összes mellett akad pár jó merülőhely.

Aki télen is inkább meleg vízben búvárkodna, gondolkodhat egy last minute vörös-tengeri szafariban. Ez akár már 600 euróból is kijöhet, a repjegy durván 350 euro, és itt az árban a transzferek, a teljes ellátás is benne van. Cirka 1000 euro, meleg víz, akár 20 merülés, jöhet delfin, cápa, manta- nem csoda, hogy minden politikai bizonytalanság ellenére népszerű az egyiptomi búvárkodás.

A Karib-tenger már nagyobb falat, a számos kis szigetország különféle lehetőségeket kínál. Vannak cápakedvelőknek ajánlható helyek, mint a Bahamák, az egyéni búvárok számára ideális helyek, mint Bonaire, a komplett szállás-ellátás-merülés csomagokat jó áron kínáló szigetek mint Utila, de itt azért több egyéni szervezés szükséges. Aki inkább egyszerűen foglalható csomagokban gondolkodik, Bécsből repülhet Mexikóba például, 1-2 hét bő 1000 euro körüli összeg, és nem csak a tengerben, de a Yucatán-félsziget csodaszép cenotéiban (víz alatti barlangjaiban) is merülhet. Egy 10 merüléses csomag nagyjából 300-400 euro pluszban, attól függően, hogy tengeri vagy cenote merülések vannak benne.

Bár elsőre talán drágábbnak tűnik, a valóságban mégsem feltétlenül az a Dominikai Köztársaság. Sokak szerint ez az ország inkább csak "turistagyár" a Karib-térségben, de kétségtelenül megfizethető: egy normális szállodában két hét teljes ellátással, repüléssel és transzferrel akár 1200 euróból elérhető a német lastminute oldalak kínálatában. Ehhez lehet venni egy 250 eurós, 10 merüléses csomagot, és akkor a tengerparti heverészés mellett víz alatti kalandok is lesznek a programban. Ám megjegyzendő, nem itt vannak a Karib-tenger legjobb merülőhelyei, tehát nem számít a búvárkodás fellegvárának az ország. Ha mégis választani kell, a legtöbben Bayahibe térségét ajánlják a merülésre, mert itt a legtöbb a látnivaló. Szintén a Karib-térségben szóba jöhet még Kuba is, ahova szintén kínálnak korrekt árú all inclusive szállásos csomagokat, de sokan inkább szeretnék maguk felfedezni a különleges sziget minden zegét-zugát.

Az egzotikumra vágyók gondolkodhatnak egy kenyai utazásban is. Itt az ár nagyban függ attól, mit szeretne az ember programba iktatni: pár nap a tengerparton néhány merüléssel 600 euro körül kijöhet, de ha valaki már ilyen messze utazik, érdemes egy szárazföldi szafariparkot is felkeresni, ezzel együtt pedig inkább 1000 eurós nagyságrendről beszélünk. Ebben persze azért benne van, hogy minden szempontból változatos az utazás, és fázni biztos nem fog senki a kenyai télben. A repjegy ára nagyjából 700 euro körül indulhat, tehát összességében nem olcsó útról beszélünk, de nem is hétköznapi az afrikai kontinensen átélhető élmény.

Végül pedig nézzünk valamit Ázsiában. Itt elsősorban Malajzia, Indonézia, Thaiföld vagy a Maldív-szigetek szoktak tipikus úti célok lenni, de érdemes odafigyelni rá, hogy a szezonon kívüli időszak gyakran azért olcsó, mert az esős évszakban messze nem nyújt annyit egy-egy hely. Az ember pedig némileg bosszús, amikor spórolt ugyan 200 eurót, és így már "csak" 1500-at kellett fizetnie egy túráért, ahol az eső napjában többször bőrig áztatta. Szóval az, hogy Dél-Kelet-Ázsia, nem mond sokat, a pontos időszak és a pontos hely ismeretében lehet megmondani, mire lehet számítani.

A december-március közötti időszak például igen jó a thaiföldi Phuketen, a repjegy a Qatarnál például 7-800 euro körül van, a kinti szállás két hétre akár 200-250 euro körül megoldható. A merülések ára függ attól, hogy 2 vagy 3 merüléses napi túráról van szó, melyik helyeken, van-e csomagkedvezmény, de mondjuk 400 eurót rászánva már lehet rendesen búvárkodni. Összesen 1500 euróról beszélünk, természetesen ehhez még nyilván jöhet némi költség, de az ár semmiképpen sem mondható elrugaszkodottnak.

Ez így meglehetősen vázlatos összefoglalása a lehetőségeknek, és mindenki egyéni elképzelései, lehetőségei döntenek arról, szóba jöhet-e bármelyik. Tudom, manapság csak elméletben könnyű ezer eurókkal dobálózni, de hátha akadnak olyan szerencsések, akik merülhetnek még télen is. Nem feltétlenül kell a legdrágább utakat választani, máshol is vannak érdekes merülések. Legyünk előre tisztában azzal, mire lehet számítani látnivalóban, vízhőmérsékletben, árakban, és akkor nem ér csalódás.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A csodálatos Claudia

A cím talán becsapós lehet, de a most bemutatandó szép Claudia elsősorban a búvárok körében népszerű. Egy jól ismert merülőhelyről van szó a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszának déli részén, ahová manapság a többség szafarihajóval jut el.

Emlékszem, amikor pár éve nagyon pörgött az egyiptomi búvárkodás: hajók álltak sorban a Claudia zátony előtt, és a búvárcsapatok folyamatosan jöttek mentek. Az idén nyáron viszont az idő nagy részében egyedül horgonyzott hajónk a merülőhely felett, senki nem zavart minket, tudtunk nyugodtan merülni, fotózni, nézelődni.

A Claudia önmagában talán nem lenne a legérdekesebb zátony, hacsak nem lenne itt egy sekély, könnyen beúszható, fényjátékos üregrendszer. Kétségkívül a déli szafarik egyik leglátványosabb merülőhelye ez, sokan vannak, akik nem tudják megunni, és rendszeresen visszatérnek. Évekkel ezelőtt én is készítettem itt egy videót, az utóbbi időben viszont inkább fotózgattam merülés közben. Amikor eszembe jutott most a Claudia, úgy döntöttem, előkotrom a régi felvételeket, és gyorsan vágok belőle egy rövidke filmet.

Ám a Claudiához egészen konkrétan személyes élmények is kötnek, méghozzá a legutóbbi nyári túráról. Ebben az évben is egy nagy csapat fotós társaságában indultunk útnak, és eleve úgy terveztük, a Claudián egy egész napot töltünk: reggel kezdjük itt a merüléseket, és egy éjszakait is beiktatunk.

Eleinte volt egy kis áramlás, amit benn az üregben egyáltalán nem lehetett érezni, így aztán nyugodtan, kedvünkre úszkálhattunk a járatokban. Később aztán volt, aki még visszatért a barlangos részre, mások kívül néztek szét, a szerencsések még egy cápát is láttak a távolban, másoknak teknős, napóleonhal jutott- unatkozni itt nem lehetett.

Zárásként jött az éjszakai merülés, ismét némileg felerősödő áramlásban. Pont emiatt nem az én saját, nagyobb gépemet vittem magammal, hanem a barátnőm kisebb kompaktját kértem el. És aztán a saját butaságomnak köszönhetően az üregben azt vettem észre, nincs meg... Mentünk tovább, láttunk spanyol táncost, különleges rákokat, úszkáltunk az este egészen más hangulatú üregekben, én meg bosszankodtam a gép miatt, és tanakodtam, vajon előkerülhet-e még.

A Claudia üregeiben éjszaka néha teknőst látni, mi viszont nem találkoztunk vele, és lassan indulni kellett vissza. Ahogy az üreg egyik bejáratához értünk, valaki lámpájának a fényköre egy különös állatra esett: egy óriási tüskés rája úszott alattunk! Szerencsés találkozás volt, az meg feltette a koronát a merülésre, hogy a rája egyenesen nekiment egy hatalmas teknősnek! A meglepett állat egy darabig közöttünk úszkált, megnézhettük alaposan, aztán eltempózott. Mi felmentünk a felszínre, ahol búsan meséltem a merülésvezetőnek, hogy a fényképezőgépem a barlangban maradt - valószínűleg örökre.

Ő egy kollégájával visszament, én meg kimásztam a vízből, és töprengtem, mit mondjak a barátnőmnek. Végül amikor találkoztunk, megkérdeztem, örül-e, hogy épségben visszajöttem? Rávágta, hogy természetesen igen. Az jó, mondom, de sajnos a géped viszont nem úszta meg a merülést... 

Így aztán a szép élmények ellenére nyomott hangulatban ültünk le vacsorázni, amikor megjelent a merülésvezető: kezében a géppel! Hihetetlen módon megakadt egy szikla mögött a kis kompakt, és sikerült megtalálniuk. Mit ne mondjak, a túra végén szép baksist (borravalót) kaptak a fiúk, az eset pedig megmaradt egy jó sztorinak. Ezek azok a jóféle kalandok, amik a leginkább emlékezetesek egy túráról, pláne ha happy end a végük...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A búvár és az ősz

Az ember élvezi a kevés napsütéses órát, örül, ha még nem kell téli gumit cseréltetni pár hétig, de a búvárkodás szerelmesei már tudják, hogy egy darabig nem nagyon lesz lehetőség váratlanul beiktatott merülésekre közeli tavakban, vagy az Adrián.

Igen, a víz hideg, a felszínen a levegő is hideg, ez így együtt pedig nem ideális kombináció. Szebb szeptemberi napokon talán még jó időtöltés egy merülés egy szebb hazai, szlovákiai vagy osztrák tóban, és ha süt a nap, akkor az ember gyorsan átmelegszik a kissé hűvös vízben töltött óra után. A vizek talán még tisztábbak is mint a nyáron, és esetleg némileg más képet mutat az édesvizek élővilága is. Esetleg érdemes olyan merülőhelyet választani, ahol valamiért ősszel, télen is melegebb a víz, ilyen például Tatán a Fényes-forrás, de annak idején gyakran merültek a magyar búvárok a meleg Hévízi tóban, vagy a szlovákiai Tornalján.

Az Adria déli részén még októberben sem olyan vészes a merülés, persze szárazruhában még később és északabbra sem problémás a búvárkodás. Ma már egyre többeknek van szárazruhája, tehát ez sokak számára jó alternatíva. Megjegyzendő, ilyenkor meglehetősen nyomottak az árak, zsúfoltság sehol nincs...

Aki melegebb vizekbe vágyik, Cipruson vagy Máltán még novemberben is kellemes viszonyok között búvárkodhat. A kalandvágyók becsomagolhatják a szárazruhájukat, és valamelyik fapadossal elutazhatnak Svédországba, vagy kereshetnek más úticélt északon. Meglehetősen más élményt nyújt az ottani búvárkodás, de nem meglepő módon ez csak keveseket hoz lázba.

A meleg tengerek közül a többség ilyenkor Egyiptom felé kacsingat, ám az utóbbi hetek eseményei nem javítottak az ország megítélésén. A charterjáratok a jelek szerint újraindulnak, tehát végre megint utazhatnak a nyaralók, a jelek szerint odakinn normalizálódott a helyzet. Mivel kevesebb az utazó, kevesebb a búvár, kicsit egészségesebbnek tűnik az élővilág. A Vörös-tenger mindig szép, de ha még gyakrabban láthatunk különleges élőlényeket, annak csak örülhetünk.

Ott vannak aztán a jóval távolabbi úti célok, de lássuk be, Indonézia, Thaiföld, Malajzia, a Maldív-szigetek vagy a Karib-tenger nagyon sok búvár számára nem megfizethető. Azon kevesek, akik rendszeresen utazhatnak ezekre a drágább, de nagyon izgalmas helyekre, nyilván eddig is mentek, ezután is fognak.

Mi marad még? Hát a csempeszámlálás, a medencés merülések "izgalmas" világa. Azért ne írjuk le ezt a lehetőséget sem, hiszen az uszodázás jó alkalmat teremt a gyakorlásra, egy korallzátonynál úgysem fogunk maszkot üríteni. Változatos feladatokkal ez is lehet egyfajta kikapcsolódás, és végülis merülünk, búvárok társaságában vagyunk, tehát nem elvetendő lehetőség. Vannak ezekből a medencékből is különlegesebbek, mint a brüsszeli Nemo33 a híres 33 méteres mélységével, és Németországban több, kifejezetten búvárok számára kialakított medencés merülőhely van. Ezek közül több elérhető olcsó fapados járatokkal, és egybe lehet kötni a kiruccanást egy városnézéssel is.

Szóval hiába van vége a nyárnak, mi azért nem kell, hogy partra vetve töltsük ezeket a hónapokat...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Jó, jobb, legjobb

Imádjuk a listákat, szeretjük böngészni a Top5, Top10, Top100 merülőhelyről szóló cikkeket, de mielőtt gyorsan befizetünk egy Best of búvártúrára, árnyaljuk kicsit a képet.

Van ugyanis pár bökkenő ezekkel a listákkal. Egyrészt az, hogy a kitöltők többsége honnan származik. Nyilván mondanom sem kell, egy Karib-tengert jól ismerő amerikai búvár közösség, egy Vörös-tengerre és Földközire járó európai fókuszcsoport, vagy a Dél-Kelet-Ázsiába "hazajáró" hongkongi búvárok más és más részét ismerik alaposan a világtengereknek. Így aztán hiába mondják a fapadosokkal Máltára könnyen eljutó angolok, hogy Málta az egy kiváló hely, egy amerikai búvár számára úgy tűnik, hogy szép-szép, de marha drága... Mint ahogy mi sem ugranánk át egy hosszú hétvégére Cozumelre.

A másik tipikus gond az, hogy pontosan miről szól a lista: országokról, országon belül térségekről vagy egyes merülőhelyekről. Ha az összképet nézzük, akkor Egyiptomban a Vörös-tenger valószínűleg a többség számára izgalmasabb a színpompás korallzátonyaival, mint mondjuk Ciprus. De ha az a kérdés, az egyiptomi vizekben nyugvó Giannis D az érdekesebb roncs, vagy a hasonló korú Zenobia Ciprusnál, sokaknál billenne utóbbi felé a mérleg.

Szintén problémás az, hogy minden merülési élmény más. Legutóbb a szafarin az egyik zátonyon a csapat egyik fele semmi érdekeset nem látott, a másik fele pedig előbb teknőssel, aztán egy delfinnel úszott perceken át. Az egyiknek maximum átlagos élmény, a másiknak élete nagy kalandja- most akkor jó hely vagy sem? Még az olyan biztosabb merülési élményt nyújtó helyek, mint az Elphinstone is más arcukat mutatják mindenkinek: van akinek nem jön cápa, és csak a korallokat nézegetheti erős áramlásban, másnak karnyújtásnyira jönnek az óceáni fehérúszójú cápák...

Végezetül pedig kitérhetünk arra is, hogy vannak egyéni preferenciák, amik miatt a toplisták is torzulnak. Például aki nem merül édesvízben, az kihagyja mondjuk az ausztriai Grüner See páratlan élményét. Akit taszít a hideg vízben való búvárkodás, lemond Norvégiáról, Izlandról, Brit Kolumbiáról. Aki semmiféle zártabbnak tűnő térbe nem úszik be, az nemet mond a mexikói cenoték hihetetlen fényjátékáról. 

Szóval nehéz igazán eligazodni a toplisták világában. Persze nem akarom azt mondani, én nem böngészem ezeket lelkesen magam is, hiszen jó ötletadók, szívesen keresek rá további információkra egy-egy különlegesnek ígérkező úti cél kapcsán. Csak éppen nem szentírás egyik sem. 

És ezek után abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a saját kis kedvenc-listámról is szemezgethetek, hiszen mint fentebb vázoltam, az ilyesmit nem kell komolyan venni. Az enyémet se, ez inkább csak egy csokor néhány nagy merülési élményemből. (Európai és magyar búvár szemszögből tekintve...)

Ha elérhető áron akar valaki roncsoknál merülni, szerintem erre Málta a legkézenfekvőbb választás illetve az egyiptomi északi roncsszafarik vagy esetleg Ciprus és a Zenobia. A legérdekesebb roncsok számomra azok, amiket már igazán benépesített az élővilág, tehát a Carnatic, a Thistlegorm vagy az Ulysses a nyerő (ezek egyiptomiak). A modernebb roncsokból a Zenobia a csúcs.

A legszebb korallos élővilág és a potenciális cápás kaland miatt nagy kedvenc az Elphinstone zátony Egyiptomban, de nagyon hasonlóan jó és látványos merüléseket ígér a Ras Mohammed is. Nagyon szeretem az olyan sekély, könnyen merülhető, mégis mozgalmas korallzátonyokat, mint Safaga mellett a Tobya Arbaa vagy Hurghada közelében a Gota Abu Ramada.

A kedvenc fényjátékos üregem a Claudia a Vörös-tengeren, de nagyon szerettem Korfun a Hole of Ha (Himmelsloch) nevű helyet is például. Nagyobb élőlényekkel, nagy halrajokkal könnyen lehet találkozni Gran Canarián, itt van angyalcápa, többféle nagy rája, bizonyos helyeken óriási rajok- ez az egyik kedvenc úti célom. Édesvízi merülőhelyek tekintetében az ausztriai tavak közül a Grüner See a favorit, de ha több halat szeretnék látni, akkor inkább az Erlaufsee-t venném célba. 

Mi az, ahol még nem jártam, de mindenképp szeretnék? Nagyon jó lenne búvárkodni Norvégiában, illetve Hollandia Zeeland régiójában. A Földközi-tenger térségében szívesen merülnék olasz vizekben, főleg a szigetek (Elba, Szardínia, Ustica, stb.) partjainál, illetve Nápoly mellett az ókori romoknál. Ázsia még fehér folt, itt leginkább talán Bali és Sipadan vonz. A Karib-tengeren a jó árak miatt érdekelne Honduras, vagy a szabad parti merülés lehetősége miatt Bonaire, illetve ezen a kontinensen vannak a cenoték is. Ebből a listából vannak egyszerűbben felkereshető helyek, no meg jóval drágábbak is. De hát mit számít a pénz, az a legkevesebb...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Pörölycápák a mélyben

Már nem egyszer írtam a blogban a cápákról, cápás filmekről. Az Adrián nem valószínű hogy találkozunk velük, de a Vörös-tenger már más tészta, itt bármi előfordulhat.

A kívülállók számára eleve nagy kérdés, mit akarunk a cápáktól, hiszen azok veszélyesek. Azok; mint ahogy veszélyes lehet egy nagy testű kutya is. Mégis vonzza az embert annak a lehetősége, hogy saját szemével láthasson egy tengeri ragadozót.

A múlt heti túra során több merülőhelyen is felbukkant a szerencsések szeme előtt pár másodpercre szirti cápa, és ebben az a jó hír, hogy mostanában a sekélyebb zátonyokon erre szinte semmi esély sem volt. Meglehet, a kevesebb búvár miatt van mostanában több a ragadozókból?

Azért sokkal valószínűbb, hogy nyílt tengeri zátonyoknál látunk egy cápát. Ezért iktattuk be a túrába az Elphinstone zátonyt, az egyik legendás egyiptomi merülőhelyet. Fantasztikusan szép merülőhelyről van szó, ahol rengeteg lágykorall él és azok körül nyüzsgő számtalan hal. Ám a hosszú zátony végén a mélyebb részeken nagyon gyakran bukkannak fel cápák, méghozzá több fajba tartozók. Láttak itt már szirti cápát, pörölyt, rókacápát, tigriscápát egyaránt, a sekélyebb vízben pedig ősszel óceáni fehérúszójúak fordulhatnak elő.

Kis csónakból ugrottunk a vízbe és gyorsan ereszkedtünk, mert itt gyakran erős az áramlás. Ezúttal viszont mázlink volt, a víz alig mozgott, kifejezetten könnyű volt a merülés. Igyekeztem a helyi vezető közelében maradni, általában ők szokták kiszúrni a különlegeseebb látnivalókat. Most is így volt, nagyjából 30 méteres mélységben mutatta az egyezményes jelet: cápa! Méghozzá pörölyök! 

Mi is mélyebbre úsztunk és láttuk is őket, méltóságteljesen úsztak el, de jóval alattunk. A cápák minden ellenkező híreszteléssel ellentétben egyáltalán nem hajkurásszák az embereket, hamar eltűnnek a szemünk elől, ám közben pontosan tudják, mi hol vagyunk. Hja kérem, a tengeri életmódhoz "kicsivel" jobban alkalmazkodtak...

Nekünk mindenesetre megvolt az élmény, még ha nagy felvételeket esélyünk nem volt készíteni. Sebaj, láttuk őket a saját szemünkkel! De hogy el lehessen képzelni, hogy is fest a mélyből felbukkanó pörölycápa, szétnéztem az interneten, és az egyik jellemző videót be is illesztem. Nagyjából ilyen amikor az "átlagos" Elphinstone merülésből egy csapásra izgalmas lesz...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A kárhozat útja

Még frissek az élmények, térjünk hát vissza a múlt heti vörös-tengeri szafarira. Ezúttal egy kevésbé örömteli dologról osztanám meg a gondolataimat.

Több, mint tíz éve járok Egyiptomba búvárkodni, és sajnos nem lehet nem észrevenni azt, hogy sok helyen vannak letört, elpusztított, halott koralltömbök. Főleg akkor voltak csúnya esetek, amikor még horgonyoztak a hajók, és amikor túl közel kerültek a zátonyhoz, akkor a nehéz horgony egész sávban tarolta le a korallokat. Manapság is előfordul, hogy a kapitány a búvárok kedvéért kockázatot vállal, amire aztán ráfizet, de ennek árát főleg az élővilág fizeti meg. Én a magam részéről inkább úszok plusz tíz métert a víz alatt, és ezzel a héten nem is volt semmiféle gond.

Ám nem egy elsüllyedt búvárhajó roncsánál merültem már (ezen túrán például kettőnél), ami jelzi, néha a természet is "törleszt". De ez persze édeskevés ahhoz képest, mi minden kárt lehet okozni nekünk, embereknek. Mi ezen a túrán is felhívtuk mindenki figyelmét az óvatosságra, és a csapatunk szerintem szépen is viselkedett ahhoz képest hogy jórészt fotósok voltunk, de érezhető a jele annak, hogy a népszerű pontokon nagy terhelésnek vannak kitéve a zátonyok. Még talán jó is az, hogy visszaesett a turizmus, hiszen sokkal kevesebben merülnek most a Vörös-tengerben, egy kicsit regenerálódhat az élővilág, aminek vannak is jelei. Sok szépet láttunk, óriási élményeink voltak, hiszen egy túrán volt cápa, delfin, teknős páraknak, panaszra okunk nem lehet.

Persze a letört korallok újjáéledése viszont egészen más tészta. Csodák nincsenek, és csak bízni lehet benne, hogy a tenger majd szép lassan jóvá teszi azt, amit mi, emberek elrontottunk. Mi pedig igyekezzünk úgy tengerre szállni, hogy mindig szem előtt tartjuk az óvatosságot. Ezért is készítettem az alábbi fotót "a kárhozat útjáról", egy zátony faláról, ahol egy vélhetően rossz helyen ledobott horgony egész sávban törte-zúzta a korallokat, hallottá téve a színpompás élőhely ezen részét.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Egyiptom másik arca

Tahrir tér és a Vörös-tenger víz alatti világa- micsoda kontraszt!

Volt szerencsém egy hétig a Cassiopeia hajón lakni és onnan sokat merülni a napokban Egyiptomban. Gyorsan össze is foglalnám az aktuális tapasztalataimat, és pár képet is megosztanék a túráról.

Az utazás nagyjából úgy zajlik, mint az utóbbi években zajlott: szerény színvonalú szolgáltatást nyújtó charterrel repültünk, Egyiptomban a tengerparton nem fogadtak vészes állapotok egyáltalán, de az látszik, hogy kevés a turista. Mi délebbre, Marsa Alamba buszoztunk, hogy hajóra szálljunk és merüljünk öt napon át.

Bár volt internet is a hajón, tudatosan nem néztem a híroldalakat. A napirendem legfontosabb része az volt, hogy felkeltem, meghallgattam a merülés előtti eligazítást, vízbe mentem, aztán evés és merülés, felváltva egészen az éjszakaiig. Mert errefelé naplemente után is merülni szokás, hiszen a tenger élővilága olyankor egészen más, aktívvá válnak bizonyos ragadozók, a halak alszanak, felbukkannak apró rákok, van mire rácsodálkozni.

Egy-két roncs és szép, fényjátékos üregek dobták fel a hetet, de a Vörös-tenger igazi "sztárja" a tenger élővilága. Hihetetlen, hogy míg a közelben levő sivatag olyan kihalt, a mélyben igazi színpomás korallzátonyok vannak. Sokat fotóztunk, és elhúzódtak a merüléseink, hiszen nem fáztunk a 28-29 fokos vízben.

Az út egyik fénypontja az Elphinstone zátony volt, ahol mélyen alattunk pörölycápák úsztak el- nagy élmény volt, de fotózni máshol tudtunk igazán. Annyi téma volt, halak és halrajok, barlangok és búvárok, roncsok és maradványok. Néhány kedves képemből osztok meg egy csokorra valót...

Búvár egyiptom vörös-tenger

Búvár egyiptom vörös-tenger roncs

Búvár egyiptom vörös-tenger 

Vörös-tenger tűzhal

Búvár egyiptom vörös-tenger bohóchal

Vörös-tengeri és más víz alatti fotók Facebook-oldalunkon!

0 Tovább

Esti vers

Egy ógörög vers a tengerről, az óceánok világnapjának előestéjén. És persze nem nehéz a víz erejének emlegetése kapcsán a mostani árvízre gondolni- tisztelet a gátakon dolgozóknak!

ANTIPATROSZ
Bárhol tenger...


Bárhol tenger a tenger. Mért vádolni a Hellész-
      pontoszt, Oxeiait s vészteli Küklaszokat?
Rágalom ez csak; mindezeket kikerülve, különben
      hogy veszhettem el én lokriszi öblök előtt?
Partravivő szelekért könyörögj, mert tenger a tenger:
      fekve e sírban, jól tudja Arisztagorasz.

Búvár és roncs

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Cápák gyűrűjében

Gondolkodtam, hogy írjak-e egyáltalán bármit az alábbi videóm mellé kommentárként. Ez a pár percesre rövidített anyag egy órányi felvételből lett összevágva. Egyetlen 50 perces merülés során készült a Vörös-tengeren, ami alatt néhány óceáni fehérúszójú keringett körülöttünk folyamatosan.

A kívülállók egy része úgy gondol általában a cápákra, hogy azok emberevő ragadozók, míg a búvárok szerint szép és izgalmas állatok, amelyek semmi veszélyt nem jelentenek. A totális leegyszerűsítés természetesen ebben a helyzetben sem szerencsés. Erre majd a sztori végén kitérek...

Szóval egy mélydéli hajós szafarin voltunk éppen, amikor beugrottunk egy kis zátony mellett. Körbeúsztuk, ritka szerencsés hely volt: egy csoport delfint látott, mások szirti cápát, mi pedig mantát. Aztán minden csoport meglepődött amikor visszaért a hajó alá: a sekély vízben ott voltak az óceáni fehérúszójúak, és kíváncsian úszkáltak a búvárok körül. A második merülésre a tervünk ezért annyi volt, hogy a hajó mögött 5-10 méteren lebegünk a nagy kékben és várjuk a cápákat.

Azok pedig jöttek. Mindenki fotózott vagy videózott a csapatban, utólag derült ki, a tolakodó cápák miatt többen is díjnyertesek lettünk a felvételeinkkel. Bevallom, szűk óra után stresszes lettem, és kimentem a vízből- szép volt, jó volt, elég volt. Talán az is számított, hogy legrutinosabb búvár barátunk, Dani engem is megviccelt azzal, hogy hátulról az ártatlan búvártárs mögé lópozott, és cápaharapást imitálva jó erősen rámarkolt a vádlinkra... Egyikünknek se volt őszinte a mosolya.

Azért elmondhatom, ott voltam, átéltem, videóztam- nem mindenkinek jön össze egy ekkora búvárkaland. És senkinek nem lett baja, pedig sok hajó járt arra. És sokan mások is merülnek óceáni fehérúszójúakkal, ami egyébként egy rosszhírű, valóban veszélyesnek számító faj. Az ember legyinhetne: nem olyan vészes az.

De... Alig pár héttel a mi túránk után, szinte ugyanazon a helyen megint ott voltak a cápák. Megint a vízbe mentek páran. De voltak, akik nem tartották be az alapszabályokat. Mert igenis vannak szabályok. Például az, hogy nem szerencsés készülék nélkül, légzőcsővel úszkálni a cápák felett. Nem szerencsés elszakadni a merülőtársaktól. És nagyon rossz ötlet lebukni a cápákhoz, hogy megpróbálja a sznorkeles megérinteni őket. Egy francia nő pedig mindenkitől távol, egyedül akart közel férkőzni az egyik fehérúszójúhoz. Az csak visszakapott, de ez is elég volt: megsértett egy ütőeret, és hiába próbálták gyorsan a partra vinni az áldozatot, nem élte túl a támadást.

A cápa itt és most sem volt hibás. Az ösztöneinek engedelmeskedő ragadozó csak egyetlen mozdulatot tett, nem marcangolt szét senkit a cápasereg. De látni kell azt, hiába hisszük mi, búvárok időnként, hogy a cápával úgy lehet viselkedni mint egy kedves, játékos delfinnel, és fittyet hányhatunk az óvatosságra, ez butaság. A víz alatt mindent, a kicsi és nagy élőlényeket is tisztelettel kell megközelíteni- vagy az ő érdekükben, vagy a mienkben. (Megjegyzem, a delfin is ragadozó, és akár veszélyes is lehet bizonyos helyzetekben...) Így a felvételeimet nézve néha arra gondolok, a velünk úszó cápák egyike is lehetett a sérülést okozó példány- egyetlen merülés, mégis milyen hosszú történetet lehet kihozni belőle. Vajon jobb lett volna, ha csak egy szó nélkül teszem be a videót?

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

4 Tovább

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog