Se óriási szörnycápa, se elkötelezett cápavédő, aki büszke a harapására, hát milyen világban élünk? Két nap, két hír, két olyan sztori, aminek olvastán felvontam a szemöldököm.

Kezdjük az egyszerűbb történettel! Bejárta a világot a Pakisztánban kifogott megalodon-rokon híre, ami több, mint 10 méter hosszú és 15 tonnás. Nos, most már mindig oda kell figyelni, mi az ilyen sztorik forrása: a World News Daily Report kifejezetten kamuhíreket tesz közzé, és nyilván a szerkesztők jókat vihognak, amikor valamelyiket elkezdik valóságosként megosztani mindenfelé. Szerencsére van, aki utánakeresett, honnan indult ez az egész, így aztán kiderült, senki, sehol nem fogott gigantikus ragadozót. A cikk arról is írt, hogy a melegedő tengervíz miatt jönnek fel egyre sekélyebb vízbe ezek a félelmetes ragadozók, ám természetesen ez is kitaláció, meg lehet nyugodni.

Ugorjunk tovább! A másik sztori pár napja indult. Egy lelkes környezetvédő, Elissa Sursara azzal került bele a hírekbe, hogy elmesélte, a tengerben úszva megharapta egy cápa, ám ő erre egyfajta kiváltságként tekint, és továbbra is harcolni fog a cápák védelméért. A 26 éves aktivista elmesélte, hogy csak egy szürke állatot látott, aztán érezte a harapást, de egy ütéssel elzavarta a ragadozót. Hozzátette, büszke rá, hogy ilyen találkozásban volt része, mert kevesen kerülnek ennyire közel a cápákhoz, és cápatámadás áldozataként is harcolni fog a cápák kiirtását célzó kampányok ellen.

A csinos fiatal hölgy ismert arcnak számít, és meglehetősen jól lavíroz a közösségi médiában, próbálja tovább építeni karrierjét- igen, létezik ilyen a környezetvédelem területén is. A WWF, a Sea Shepherd munkájában is részt vesz, blogol a National Geographicnak, egyébként már gyerekkora óta szerepel különféle filmekben, sorozatokban, újabban pedig dokumentumfilmekben is. Pech, hogy az interneten nem csak a történetét osztotta meg, hanem egy fotót is, amin egy sok kapoccsal összefogott köríves seb (vélhetően cápaharapás) látható egy emberi törzsön.

Már a támadásos is sztorit megkérdőjelezték páran, ugyanis egyetlen adatbázisban sem szerepelt Elissa incidense. Aztán a feltöltött képet alaposabban megnézve derítették ki, hogy bizony az egyszerű manipuláció, ugyanazt a két kapcsot másolták egymás mellé többször elforgatva, méretet változtatva. Innentől kezdve enyhén szólva is megkérdőjeleződött a hölgy beszámolójának hitelessége.

Némi kínos hallgatás után Elissa egészen izgalmas magyarázattal szolgált a történtekre. Megírta, hogy az őt megharapó cápa egészen pici volt, a seb pedig teljesen jelentéktelen, a fotót meg illusztrációként töltötte fel, azon nem ő látható, azt se tudja, honnan van. És az újságírók ferdítették el a szavait, nem azért érzi magát kiváltságosnak, mert egy cápa megharapta, hanem azért, mert közel kerülhetett egy ilyen ragadozóhoz.

Szóval mindenért a média a hibás, mert olyat adnak a szájába, amit nem mondott, meg azért, mert komolyan vesznek mindent, amit ő megoszt a közösségi oldalakon. Még ilyet! Hogy meglepődhetett a gyerekkora óta kamera előtt szereplő, később operatőrködő és újságírással is foglalkozó környezetvédő, hogy miket nem képesek komolyan venni az olvasók. Micsoda mázli, hogy végülis szó sem volt komoly támadásról, Elissa még sokáig védheti a cápákat, és ezek a ragadozók tényleg veszélyesebbek a kamu sztorikban, mint a valóságban.

Tanulság? Egyrészt nincsenek szörnycápák a tengerekben. Másrészt tessék minden nagyon váratlan, nagyon meglepő történet esetén először szétnézni, egészen véletlenül nem vagyunk-e átverés áldozatai, mert pár perc figyelemért sokan élnek vissza a hiszékenységünkkel. A cápák igen jó alanyai az ilyen médiazsonglőrködésnek, de higgye el mindenki, ők pont nem vágynak az ilyen kétes hírnévre...

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!