Az ember időnként böngészgeti a légitársaságok akcióit, csak úgy, hogy elkeserítse magát. Hiába olcsó viszonylagosan Mumbai vagy Johannesburg, azért nem jellemző, hogy hirtelen ötlettől vezérelve vennék egy repjegyet, aztán elkezdenék szállást keresni, lesz ahogy lesz.

Mégis érdekes néha gondolatban utazni, hiszen soha nem tudhatjuk, mikor üt be a lottóötös, és akkor már kész terveink lesznek a világ körüli búvártúra legjobb állomásaira. Most például Japán merülőhelyeinek néztem utána, ugyanis 160 ezer forint körüli áron láttam retúrjegyet Tokióba és Oszakába is, ez pedig már választási lehetőséget is jelent- természetesen szigorúan csak elméletben.

Ritkán gondolunk arra, hogy a hosszan elnyúló Japán északon kifejezetten érdekes hideg vízű merülési lehetőségeket kínál, míg délen, Okinavában gyakorlatilag trópusi korallzátonyoknál búvárkodnak. Az egész ország lakossága kötődik a tengerhez, olyan különleges hagyományokkal, mint például a japán búvárnőké. Mivel mindenhez közel van a tengerpart, bíztam benne, a fent említett két város közelében is van valami jó hely.

Tokiótól nem messze esik például az Izu-félsziget, ahol gyakran merülnek a búvárok. Megjegyzendő, Japánban sokan hódolnak ennek a hobbinak, így aztán bőven van búvárbolt is. Szóval azt hiszem, Izu környékén sem lehet nagy ügy tető alá hozni pár merülést. És odalenn mi vár? Például csikóhalak, békahalak, bohóchalak, érdekes sziklaalakzatok, meleg vízű források... A félsziget keleti és nyugati oldalán több tucat merülőhelyet tartanak számon, van miből válogatni.

Izutól délre esik egy kicsi, lakatlan sziget, Mikomoto, ami gyakorlatilag egy, a tenger fenekéből kiemelkedő hegy csúcsa. Maga a sziget annyira apró, hogy csak egy világítótorony van rajta, a búvárok egészen más miatt érkeznek ide. Ez a hely ugyanis azért számít különlegesnek, mert az őszi hónapokban a pörölycápák hatalmas rajokban úsznak a sziget körüli tengerrészeken. A mély víz és az erős áramlások miatt csak tapasztalt búvárok számára ajánlják az itteni merülést, ők viszont igazán nagy élményeket élhetnek át a mélyben- a világon nem sok pont van, ahol hasonlót láthatnak.

Mivel Oszaka még délebbre van, a körzet tengeri élővilágát meghatározzák a korallmezők. A tengeri áramlat meleg vizet hoz az Oszakánál levő Kii félszigetre, így errefelé 120 korallfaj él, ennek köszönhetően a búvárok különösen kedvelik az itteni merülőhelyeket. A Kushimoto városa közelében levő tengeri nemzeti park az első ilyen védett övezet volt az egész országban, így aztán nem csoda, hogy rengeteg a néznivaló. A sok kis színes apróság mellett szép halrajok is úszkálnak a korallzátonyok felett, biztosra veszem, hogy nem unatkoznék.

Jó is lenne egy kis időt Japánban tölteni, de az némi gondot jelent, hogy a repjegy viszonylagos olcsósága csak egy dolog, az ország sokkal inkább a drágaságáról ismert. Így aztán meg sem mertem nézni, mennyibe kerülne egy hétvégés búvárkiruccanás. Nem is baj, hogy ezt nem tudom, ha netán rájönnék, megfizethető lenne egy túra, csak még jobban fájna a szívem, hogy ezt is el kell halasztanom a bizonytalan jövőbe...