Murénaközelben

A muréna egyike a félreértett tengeri élőlényeknek. Noha jellemzően veszélytelen, kissé riasztó külseje miatt nem tud népszerű. Kétségtelen, az Alien-filmek szörnyét idézi az, hogy van egy második, belső állkapcsa is, ami az elkapott prédát szintén megragadja és így az áldozatnak nincs esélye menekülésre.

A Vörös-tengeren ráadásul gyakran találkozni akár másfél méteres, tátogó murénákkal, amelyek veszélyesnek látszanak. Természetesen a tisztes távolságot tőlük is illik megtartani, de az igazi kockázatot az vállalja, aki a búvárokhoz hozzászokó murénákat eteti. Meg is lehet akár simogatni ezt a ragadozót, látni is rengeteg ilyen videót, az etetésnél viszont az a baj, hogy a murénának a szaglása jó, a látása viszont nem az, és volt már, hogy összekeverte a búvár ujját a neki szánt falatokkal. A végeredmény sejthető- ilyen felvételt is töltöttek már fel a YouTube-ra, de ezt nem linkelem be.

A magam részéről megmaradok az eddigi ember-muréna viszonynál, megnézem az állatot, kicsit közelebb lopakodva meg is próbálom lefotózni, és ennyi pont elég. A lenti kép tavaly nyáron készült a Vörös-tenger északi részén, és valószínűleg érzékelhető hogy én is, merülőtársam is kellő óvatossággal merészkedtünk közel.

Búvár és muréna

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

2 Tovább

Új cikkeim

Ezúttal a player.hu oldalon írhattam egy keveset a búvárkodásról. Itt most nem "szaklapról" van szó, tehát igyekeztem közérthető maradni- talán sikerült is.

Az egyik cikk egy összeállítás tíz extra merülőhelyről:

http://player.hu/havi-tema/a-vilag-legjobb-merulohelye/#.UV8-BpOePTo

A másik cikk arról szól, hogyan faragnak az emberből búvárt:

http://player.hu/havi-tema/hogyan-legyel-buvar/

Bevallom, abban is benne volt a kezem, hogy ki legyen az interjúban a beszélgetőtárs, kiváló búvárfotós barátomat, Selmeczi Danit javasoltam a szerkesztő kollégának:

http://player.hu/havi-tema/selmeczi-daniel-interju/#.UV8-rpOePTo

0 Tovább

Víz alatti flotta

A roncsmerülés manapság az egyik legkedveltebb ága a búvárkodásnak. Még a rutintalanabbak is megtalálhatják azokat a nem túl mélyen levő, mégis érdekes hajókat vagy más járműveket, ahol élvezhetik a merülést.

A roncsok több szempontból számítanak vonzónak. Egyrészt maga az érzés, hogy a víz alatt lehet körbeúszni egy valamikor a tengeren úszó hajót, különleges és egyedi. Sőt, a búvár gyakran egészen közel mehet olyan részekhez, amire a felszínen nem lett volna lehetőség: a hajócsavart, a legmagasabban fekvő részeket vagy a hidat könnyebb felkeresni, ha a hajó már a víz alatt van. A roncsokon rengeteg kisebb-nagyobb zug és búvóhely van, ami miatt benépesítik az apróbb élőlények, ezért hamarosan megjelennek a nagyobb halak is, amelyek a fedélzet felett cirkálva lesnek prédára. A maradványok új életre kelnek, a rozsdásodó roncsból élettel teli mesterséges zátony lesz pár év alatt.

Egy szó mint száz, a roncsok igazán "merülésbiztos" helynek számítanak. Éppen ezért az a különös helyzet állt elő, hogy időnként az, ami másnak katasztrófa, később a búvárbázisoknak főnyeremény. Rengeteg jól fizető búvárt vonzanak az olyan könnyen megközelíthető, nagy és látványos roncsok, mint a ciprusi Zenobia, az egyiptomi Giannis D vagy Thistlegorm, a horvát Adriában nyugvó Baron Gautsch vagy Peltastis, és a sor hosszan folytatható.

Élelmesebbek pár évtizede rájöttek arra, hogy a búvár számára tulajdonképpen mindegy, hogy a víz alatt levő hajót a természet ereje, egy háborús esemény vagy a búvárüzletben dolgozók összefogása küld a tenger fenekére. Elkezdtek egyre több helyen hajókat süllyeszteni, és ez lett az igazi nagybetűs mesterséges zátony alkotás. Itt már nagyon tudatosan választják meg a helyet, mindig szempont az, hogy könnyen elérhető mélységben legyen a roncs, lehetőleg ne dőljön az oldalára, és ma már az is nagyon fontos, hogy ne szennyezze a környezetet.

Ez a részea projekteknek ugyanis a leginkább kritikus. A magyarázat egyszerű: a modern hajók tele lehetnek üzemanyag-maradványokkal, nem lebomló műanyagokkal, mérgező anyagokkal. Tulajdonképpen a süllyesztési projektek legköltségesebb és legjobban elhúzódó része a tisztítás, amelyekre a nyugati országokban komolyan odafigyelnek. A legnagyobb mesterségesen elsüllyesztett hajó egy kiszuperált amerikai repülőgéphordozó, az Oriskany volt- el lehet képzelni, mennyi ideig tartott az irdatlan méretű hajótest megtisztítása, és persze a süllyesztést magát is hónapokon át tervezték.

Mert hiába tűnik egyszerűnek az, hogy ütünk egy jó nagy léket a hajó alján, és az majd elsüllyed, a történet ennél jóval összetettebb. Először is jól kell helyet választani, vigyázni kell arra, hogy ne természetes korallzátonyra süllyesszék- azért ne alakítson ki senki mesterséges zátonyt, hogy közben elpusztítsa az igazit. Oda kell rá figyelni, hogy a hely legyen megközelíthető és aránylag védett, ne legyen kitéve a nagyobb viharoknak. Azok ugyanis nem csak a felszínen képesek felborítani egy hajót, hanem még a mélyben is. Nem árt, ha nincsenek túl erős áramlatok, a búvárkodás legyen kényelmes. A víz alatt is rögzíteni kell a roncsot, mert ha instabil, akkor veszélyes lehet a látogatókra.

Azt hihetnénk, hogy a mesterséges roncs projektek mind megbirkóznak ezekkel a kihívásokkal, hiszen józan ésszel is végig lehet gondolni, mire kell odafigyelni. Ám a valóság azt bizonyítja, nem olyan sima ügy ez. Volt, ahol a süllyesztésnél nem számoltak azzal, hogy a mélybe merülés közben a hajótestet odébb fogja vinni az áramlás, ezért a tervezettnél sokkal mélyebb pontra került, a búvárok töredéke merülheti csak. Máshol nem sikerült a rögzítés, és a repülőkből álló "légiflotta" többségét egyszerűen elvitte a tenger.

Ha minden jól megy, akkor viszont olyan merülőhelyet lehet kialakítani, aminek az egész világon híre megy. A már fent említett Oriskany szép példa arra, mennyire felpörgetheti a búvárturizmust egy korábban nem túl népszerű helyen egy látványos roncs. Igyekeznek több helyen olyan hajókat süllyeszteni, amiknek történelmi jelentősége van, mert a búvárok számára vonzóbbak az ilyen roncsok. Általában a múlt és a érdekesebb felépítmény miatt a hadihajókat részesítik előnyben, ráadásul ezek már eleve kormányzati kézben vannak, és ezerszámra állnak a rozsdásodó haditengerészeti járművek a különféle kikötőkben.

Legutóbb Portugáliában, Algarve közelében döntöttek úgy, hogy a búvárturizmus érdekében mesterséges zátonyt alakítanak ki. Az Ocean Revival projekt kedvéért mindenki összefogott: a búvárkodásban dolgozók, a helyi önkormányzat, és a haditengerészet is, ami négy(!) hajót adományozott a terv megvalósításához. A legnagyobb közülük 102 méteres, de még a legkisebb is 44 méter hosszú. Igazán egyedinek számít majd az, hogy egymás közvetlen közelében, 26-32 méteres mélységben nyugszik majd a "flotta" összes tagja. Akár egy egész búvártúrát tervezhetnek majd ide a roncsmániások.

És hogy mi lesz a jövő? Süllyesztenek-e el még hatalmas hajókat, netán a fentihez hasonló egész flottát? Biztosan. De azért csínján kellene bánni a dologgal, mert nem lenne jó, ha a turizmus fejlesztésének ürügyén roncstelepet csinálnánk a tengerekből és óceánokból. Főleg azokon a helyeken kell odafigyelni a mesterséges zátony-projektekre, ahol a nyugati országokénál jóval megengedőbb a környezetvédelmi szabályozás. Mert a mélyben levő hajó csak akkor vonzó igazán, ha az magához vonzza a tenger élőlényeit, otthont ad nekik, nem pedig elpusztítja őket.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Magyar-nemzetközi búvárfotós verseny

Oké, ez a történet jórészt a mi saját mindennapi életünkben számít nagy dolognak, de azért a sztori végkifejlete reményeink szerint már nem rólunk fog szólni. Ám mielőtt a versenyről szólnék, néhány szóban szeretnék kitérni arra, honnan indult ez a dolog. Amikor elkezdtük a divecenter.hu-t, alig volt magyar nyelvű oldal a búvárkodásról. Ma már valamivel több információforrás van, de arra büszkék vagyunk, hogy az évek alatt elég sok szolgáltatást sikerült elsőként megvalósítani.

Persze ami igazi közösséget tudott kovácsolni, az egyrészt a fórum, másrészt pedig a havi fotósverseny volt. Utóbbi később videós versennyel is kiegészült, majd pár napos adriai és egész hetes vörös-tengeri fotós túrákat is szerveztünk, amelyek nagyon jól sültek el, és a kis hazai búvárfotós közösség számára biztosítottak elsősorban versenyzési, megmérettetési lehetőséget, és nagyon sokat lehetett fejlődni, tanulni ebben a közegben.

Volt viszont egy pont, amikor úgy éreztük, kellene egy olyan nagyobb versenyt szervezni, amire külföldieket is jobban meg tudunk invitálni, komoly díjakat tudunk a győzteseknek adni, és nemzetközi zsűri dönt a képekről. Amikor szervezni kezdtük, még nem voltunk biztosak semmiben. Most, amikor a két nyelvű versenyhonlap él, és ott van a rangos zsűri névsor (Selmeczi Dániel Magyarországról, Danijel Frka Horvátországból és Steven Kovacs Kanadából) illetve a komoly felajánlások (búvárutak, búvárcsomagok Hondurasba, Egyiptomba, Indonéziába, a Kanári-szigetekre, Thaiföldre, Malajziába, Horvátországba), elmondhatjuk, valósággá váltak a tervek. Bizakodtunk benne, hogy eljutunk idáig, de kicsit minket is meglepett az, hogy mennyi régi és új ismerős állt a verseny mellé.

Most pedig már várjuk a versenyfotókat, itthonról és külföldről. Természetesen annyiban kedvezünk honfitársainknak, hogy van egy teljesen magyar oldala a versenynek a szabályokkal és tudnivalókkal, de az értékelésnél nem a nemzetiség fog számítani- és hiszünk benne, hogy nem is ezt várja tőlünk senki. A lényeg az, hogy április végéig várjuk a képeket a Subsurface 2013-ra, ráadásul a nemzetközi víz alatti fotós versenyekre nem feltétlenül jellemző módon, nálunk ingyenes a részvétel.

Szóval úgy érezzük, mi már eddig is sokat dolgoztunk azon, hogy rangos versenyt hozzunk tető alá, de a színvonalért nem mi felelünk, hanem a nevező fotósok. Abban bízunk, hogy szép számban küldenek képeket itthonról is. A mi búvárfotósainkban mindig meg lehet bízni, mert sokan letették már a névjegyüket nemzetközi szinten, ám ezúttal "hazai pályán" nézhetnek szembe a külföldi konkurensekkel. Nincs mese, izgalmas versenyre számítunk!

A Subsurface 2013 Éves fotós verseny honlapja

0 Tovább

Mantamentő

A közelmúltban egy újabb videó járta körül a világot, amiben a búvár egy kötélbe gabalyodott állatot szabadít meg- ezúttal egy manta kap segítséget.

Az az igazság, hogy sokan el sem tudják képzelni, mennyi beszakadt háló és kötél van a tenger mélyén. Mivel ezek jelentős része műanyagból van, rettentő hosszú idő alatt bomlanak le- addig viszont tovább pusztítatnak. A "szellemhálók" fogása viszont nem lesz senkié, az azokban rekedt állatok tucatszám pusztulnak el, teljesen értelmetlenül. Az egész világon súlyos problémát jelent ez a kérdés, ráadásul a nagy hálók levágása nem mindig könnyű feladat. Valamit mégis tenni kellene, mert a rengeteg háló, elveszett rákcsapda és zsineg bőven több élőlényt öl meg, mint egy halászflotta!

Sajnos az ilyen videók nagyon egyedi eseteket rögzítenek. Az állatok túlnyomó többsége már rég halott, mire bárki észrevenné őket, én is láttam hálóban elpusztult macskacápát. Szóval a világot bejáró bravúros mentőakciók képei a figyelemfelhívás miatt fontosak, nem pedig az egy-egy megmentett állat miatt, mert az sajnos csak csepp a tengerben. 

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Magyar cápafilm a tévében

Kicsit mindannyiunkat meglepett, amikor kiderült, a közelmúltban magyar búvárok is készítettek egy nagyon izgalmas dokumentumfilmet a cápákról, a veszélyeztettségükről. A cápák ugyanis jóval kisebb veszélyt jelentenek az emberekre mint fordítva: milliószámra fogják ki őket az uszonyaikért, majd a haldokló, levágott uszonyú cápákat egyszerűen visszadobálják a tengerbe. Mindezt azért, hogy Kínában éttermekben, banketteken, esküvőkön méregdrága leves lehessen az uszonyból... A cápából készült termékeket már egyre több helyen tiltják be, mint ahogy a cápák halászatát is, de egyelőre még annyira jövedelmező ez az üzlet, hogy illegálisan is megéri cápára halászni.

Ezt a témát dolgozza fel a Cápák a keresőmben, ami a kiváló búvárfotós, Selmeczi Dániel útját követi, aki a víz alatt csodálja és megörökíti a cápákat, a víz felett viszont sokkal keserűbb élmény a viszontlátás, mert ott már csak az élettelen állatok bukkannak fel. Sásdi Zsolt és Molnár Attila Dávid a sok éves munkával rögzített felvételekből egy nagyon színvonalas filmet készített, amelyet most hétvégén a Magyar Televízió is műsorára tűz.

Cápák a keresőmben
M2: 2013. március 30. 20:35
M1: 2013. április 1. 15:10

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Búvárhúsvét

A világ szerencsésebb pontjain húsvétkor talán nem havat kell lapátolni, hanem kellemes szabadtéri programokat szerveznek. Ezek egyik kissé bolondos formája a víz alatti tojáskeresés, néha ajándékokat is lehet nyerni az ilyen rendezvényeken. Itt Közép-Európában a vízhőfok még egy normál húsvéti időjáráskor sem kedvez a búvárkodásnak, ilyenkor meg pláne nem, de azért páran talán elég merészek lesznek a merüléshez. (Ausztriában például szoktak búvárhúsvétot szervezni.)

Szóval visszatérve a melegebb éghajlatra, Floridában például rendszeresek a tojáskeresős események. Az alábbi videón pedig az látszik, hogy már a tojások elrejtését is stílusosan oldják meg, nyúlruhába bújva merül alá a búvár. Így könnyű megalapozni a jó hangulatot...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A búvárkuponok titka

Manapság egyre több kuponos oldalon hirdetnek búvártanfolyamot. Vannak jó ajánlatok, de néhány igen becsapós is, ezért megpróbálok egy kicsit segíteni az eligazodásban.

A kuponos búvártanfolyamokat sokan szidják, mert irreálisan olcsó áraik miatt piactorzítók lehetnek. Két dolgot viszont le kell szögezni: egyrészt az ár és a kapott szolgáltatás egyáltalán nem biztos hogy összefüggésben van egymással, tehát igenis lehet egy olcsó tanfolyam is színvonalas, ha az oktató lelkiismeretes. A másik fontos dolog pedig az, hogy a búvártanfolyamot egyszer az életben kell elvégezni, ha valakinek van egy sokak által dicsért oktató ismerőse, nem 20-30 ezer forinton érdemes spórolni, mert a biztonságunk fontosabb. A búvárkodás egyáltalán nem ördöngösség, de néhány fontos dolgot meg kell tanulni a legelején, ezért nagyon fontos, hogy jó oktatót válasszunk.

Természetesen a kezdők többségének nincs búvár ismerőse, és nincs tapasztalata sem a búvárkodás terén. Sokan csábulnak el a nagyon olcsó tanfolyamok láttán, és vesznek egy kupont- én örülök neki, ha mind többen megismerik a víz alatti világot, de aki csalódik egy-egy becsapós hirdetésben, az esetleg hátat fordít a búvárkodásnak. Higgye el mindenki, a delfineknek nincs köze a trükközőkhőz, ha rossz tapasztalat is ér valakit, attól még a tenger ugyanolyan szép.

Mindenesetre pár tanácsom lenne a rafinált hirdetések kiszűrésére. Jelenleg egy búvártanfolyam ára 60-80 ezer forint, ebben egy dolgot kivéve minden benne szokott lenni, az a bizonyos dolog pedig a nemzetközi búvárigazolvány díja. Végülis azt kár is lenne előre kifizetni, hiszen nem vizsgázik le mindenki, viszont aki igen, úgyis kiváltja, hiszen erről szól az egész tanfolyam, ennek az igazolványnak a birtokában lehet merülni a világ minden pontján.

A kuponos tanfolyamok ehhez képest 10-30 ezer forintos árukkal komoly spórolást ígérnek. Az egyik előforduló trükk az, hogy nem az önálló merülésre feljogosító Open Water Diver (nyílt vízi búvár) tanfolyamot kínálják ezen az áron, hanem a csak oktatóval történő merülésre feljogosító PADI Scuba Diver vagy hasonló tanfolyamot. Amelyik ajánlatban ez van (ez könnyen felismerhető abból, hogy csak 2 nyílt vízi merülést tartalmaz), arra teljesen értelmetlen befizetni, mert olcsó, de nem is túl sokat ér. Az önálló búvárminősítés ez után a tanfolyam után  is megszerezhető, de rá kell fizetni, újra kell tanulni, és új kártyát is kell kiváltani. Nem kell magyarázni talán ezek után, mennyire éri meg a "félbúvár" képzés.

A másik dolog, amire nagyon figyeljünk oda, az az, hogy mit tartalmaz az olcsó ár. Ahogy írtam, a 60-80 ezerben általában minden benne van, de láttam már olyan kuponos akciót, ahol a töredékár mellett az szerepel, hogy nincs benne könyv (ez bizony akár 10 ezer forint is lehet), nem tartalmazza az ár uszodázás költségét, sem a nyílt vízi merülésnél a belépőt. A legijesztőbb az volt, ahol az ajánlat szerint csak az elméleti oktatás van benne az árban- a medencézésért és a nyílt vizért annyit kér az oktató amennyit akar?... Ilyenkor előre kell tisztázni, pontosan mennyit is számolnak fel ezekért pluszban. Számoljunk egy kicsit! Mondjuk az ajánlat 15 ezerről szól, de ha külön van a tankönyv (10 ezer), két uszoda (mondjuk kétszer 5 ezer), a két nyílt vízi alkalom (kétszer 5 ezer) no és a gyakorlati oktatás költsége (legyen szerény az oktató, kérjen 10 ezret), a 15-ből 55 ezer lesz varázsütésre. Szóval hol is van a kedvezmény?...

A másik lehetőség, hogy a tanfolyam tényleg olcsó, csak éppen a szervező ott spórol ahol tud. Rövidre fogott elmélet, összesen egyetlen, rövid uszodai gyakorlási lehetőség, túl nagy búvárcsoport, a nyílt vízben elsietett tanfolyam, egyetlen napra összezsúfolt merülésekkel. Jó tudni: szinte minden búvárrendszer legalább két napra elosztott, legalább négy merülést ír elő a tanfolyam részeként. Ha egy oktató 2-3 rövidke merülés után azt mondja, kiadja a kártyát, mert a tudás megfelelő, a te gyakorlási lehetőségeid lecsökkentésével a te biztonságodon spórol. Ez természetesen a tanuló becsapása. Szintén nem létezik olyan, hogy levizsgázol, de a kártyát "magánál tartja". Ha valaki teljesíti a követelményeket, akkor meg kell kapnia a kártyát (kifizette, az övé!) amivel azzal és ott merül akivel és ahol akar, ha nem teljesíti, újra kell vizsgáznia. A tanfolyam után nem vagy az oktatóhoz kötve, bárkivel mehetsz túrázni, és ott veszel felszerelést is ahol neked tetszik.

Búvárok

Természetesen a korrekt módon dolgozó oktatóval érdemes búvártúrára menni, nagyon sokan kedvező lehetőséget kínálnak arra is, hogy megvedd első felszereléseidet. De aki már az elején, a hirdetésnél átverősnek tűnik, abban nem lehet megbízni a jövőben sem. Éljetek a gyanúperrel, ha valami túl olcsó, olvassátok el az összes feltételt, sőt, búvárfórumokon is lehet érdeklődni, sok a segítőkész búvár, hiszen mind voltunk kezdők, akik hálásak voltunk minden támogatásért.

Egy szó mint száz: merülni jó, de először tanfolyamot kell végezni. Ha szerencséje van valakinek és olcsón tanulhat, az már dupla öröm. De ismétlem, nem feltétlenül az első tanfolyamon kell spórolni, amikor először találkozunk ezzel az új, minden szempontból ismeretlen világgal, a víz alatti léttel. 

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Egy könnycsepp a mantákért

Rengetegen osztották meg mostanában a Mantas Last Dance című videót, ahol egy hölgy táncol a víz alatt a hatalmas mantarájákkal. (A készítők megérdemlk, hogy megemlítsük a nevüket: Shawn Heinrichs volt a rendező, a víz alatt sellőként tündöklő hölgy pedig Hannah Fraser. Nem akármilyen szabadtüdős képességekhez van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen biztonsággal mozogjon a tenger mélyén. A felvételek egyébként a Hawaii-hoz tartozó Kona mellett készültek, itt az egyik fő búvárlátványosság az éjszakai merülés a mantákkal.) 

Merültem már mantával, még ha nem is túl gyakran fordult elő velem ilyen nagyszerű kaland. A manták a legnagyobb ráják, 6-7 méteresek is lehetnek, de a régi hiedelmek ellenére az emberre teljesen veszélytelenek, planktonokkal táplálkoznak. A porcoshalak közé tartoznak, tehát a cápák viszonylag közeli rokonai. A hihetetlen kecsességgel úszó hatalmas ráják minden búvárt lenyűgöznek, néhányan kifejezetten azért úsznak bizonyos helyekre, mert az ott élő mantákat közvetlen közelről lehet megfigyelni. Ilyen helyként tartják számon például a Maldív-szigeteket, Indonéziát, Mozambikot vagy a már említett Konát.

Ám a manták veszélyben vannak- erről szól, erre hívja fel a figyelmet a Mantas Last Dance. Nem ragadozók tizedelik meg őket, hanem az emberi tevékenységnek esnek áldozatul. Mint ahogy rengeteg más állat, úgy sok manta is a halászhajók hatalmas hálóiba gabalyodva pusztul el, és a hajóról dobálják vissza őket "selejtként". Emellett van, ahol magát a mantára is mennek, időnként az egyre fogyó cápák uszonyait pótolják a levesben, illetve kopoltyúikat ázsiai gyógyítók használják "csodaszerként". Ennek a keresletnek sok manta esik áldozatul, és ezeknek az állománya lassan reprodukálódik, nem túl szaporák, így félő, hogy sikerül teljesen eltüntetni őket.

Vannak helyek már most is a világban, ahol védik ezeket a békés óriásokat, de ez nem elegendő. A napokban a CITES (the Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) 2013-as tanácskozásán döntenek a manták kereskedelmének tiltásáról. Talán még nem késő cselekedni és megmenteni ezeket a csodálatos állatokat, és Hannah nem utoljára táncolt velük a víz alatt...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Az búvárlányokról...

Nemzetközi nőnap van, így a legnagyobb tisztelet hangján szót ejtenék a sok ügyes búvár hölgyről.

Az élet úgy hozta, hogy elég sokszor merültem lányokkal, és meg kell mondjam, remek merülőtársak, odafigyelnek, tudják mit csinálnak. Egyre több a jó fotós köztük, bátran vesznek részt mélymerülésben, sokan barlangokban, roncsokban merülnek rendszeresen. Az én számomra már inkább megmosolyogtató, ha a búvárkodást "férfias" sportnak titulálja valaki. 

Nem az- szerencsére. Azért jó hölgyekkel búvárkodni, mert a többségük igyekszik ésszel merülni, tisztában vannak a korlátaikkal, és nagy örömüket lelik abban is, ha egyszerűen csak nézelődnek a sekély vízben. Néha előfordul, hogy kisebb-nagyobb dolgokban kell nekik némi segítség, de ez kölcsönös is lehet, mert a kevesebb levegőt fogyasztó nem egyszer segítik ki a teremtés koronáit a közös merülés végén... Egyébként is jobb a hangulat, ha vegyesen vagyunk egy búvárhajón.

Szóval éljenek a lányok és asszonyok, búvárok és nem búvárok, ezen a napon. Bár az ritka, hogy ilyen szép hölgykoszorú jöjjön össze egy merülőhelyen, mint ezen a képen, de úgy gondoltam, nőnap alkalmával ennél frappánsabb fotót aligha tudnék betenni.

Búvár hölgyek

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog