Újabb kincsvadász tudja "biztos forrásból", hol kell keresni az elrablott náci kincset.

Egy brit búvár szerint 100 millió font értékű arany lehet a Balti-tenger mélyén, a Wilhelm Gustloff nevű hajó maradványai közt. A Wilhelm Gustloff jelenleg elsősorban más miatt ismert: a menekülő civilekkel teli személyszállítót 1945. január 30-án a szovjet S-13 tengeralattjáró süllyesztette el. A tragédia közel tízezer ember életét követelte, ez mindmáig a világ legnagyobb hajókatasztrófája.

Az 1938-ban szolgálatba állított, 208 méter hosszú hajót a második világháború kitörésekor "vonultatták be" a német haditengerészet állományába. Amikor 1945 elején a folyamatosan előrenyomuló szovjet csapatok a németek kezén levő Kelet-Poroszországot veszélyeztették, megkezdődött a hatalmas volumenő evakuálás, aminek során több, mint kétmillió embert menekítettek ki. A Golenhafenből indult hajó úti célja Kiel volt, de a prédára leső szovjet tengeralattjáró rátalált és három torpedót lőtt ki rá. Mindegyik eltalálta a Wilhelm Gustloffot. A hajó megdőlt, kitört a pánik, és a pokoli hidegben szinte lehetetlen volt a mentés, a legtöbb embernek esélye sem volt a túlélésre.

Mivel a hajóra számolatlanul özönlöttek a kétségbeesett menekülők, egy idő után már nem vezették a nyilvántartást. Ezért nem lehet tudni arról mindmáig, hogy pontosan hányan voltak a fedélzeten és mennyien vesztek oda- az biztos, hogy nagyon sokan. A hajó roncsa pedig ma is ott nyugszik a Balti-tenger mélyén.

Egy búvár, Phil Sayers szerint viszont nem csak az emberek voltak a fedélzeten úgy, hogy nem szerepeltek semmilyen nyilvántartásban. Pletykák alapján úgy véli, a raktérbe értékek is kerültek, köztük jelentős mennyiségű arany. Egy túlélő, Rudi Lange rádiós volt a szemtanúja annak, hogy nehéz ládákat cipeltek a fedélzetre. Lement elszívni egy cigit, és akkor látta a cipekedést. 1972-ig viszont ő sem tudta, mit szállíthattak- ekkor egy másik Gustloff-túlélővel beszélgetett, aki őrként szolgált, és elmesélte neki, hogy a ládákban arany volt.

Sayers 1988-ban merült a roncsnál, ami darabokra szakadt a mélyben. Úgy véli, valahol a maradványok közt kell lennie az aranynak is. A búvár néhány rácsozott ablakú helyiséget is látott, ami szerinte egyértelműen jelzi, hogy értékes rakományt szállítottak a raktérben.

Azért valljuk be, elég keskeny bizonyíték ez arra, hogy még hét évtized után is ott rejtőzik az a rengeteg arany (már ha tényleg olyan sok) a roncsban. De a kincsvadászok már csak ilyenek, mindig tudnak egy tuti tippet- legyen szó vagyonokat szállító hajókról, aranyvonatról vagy bármi másról. A jóérzésű búvárok egyébként értelemszerűen az áldozatok iránti tiszteletből aligha bolygatják a Wilhelm Gustloff maradványait, de mindig akadnak páran, akik számára semmi sem szent.