Egy angol búvár súlyos szembetegsége ellenére imád merülni, és még fotózik is a víz alatt.

Mark Jeffrey 26 éve vizsgázott a British Sub-Aqua Club (BSAC) tanfolyamán, azóta merül rendszeresen. A most 48 éves Jeffrey megbecsült tagja a helyi BSAC-klubnak, és klubtársai nagyra becsülik az általa készített fotókat is: cápákat, rákokat, halakat és minden mást lelkesen próbál megörökíteni.

A civilben egykor építőipari gépkezelőként dolgozó Jeffrey 23 éves korában vette észre, hogy romlik a látása. Hosszas vizsgálódás után megállapították, Stargardt-szindrómában szenved: ennek a betegségnek a következményeként folyamatosan veszti el a látását. A gyógyíthatatlan kór miatt már nem dolgozhat, ugyanis hivatalosan látássérültnek számít, mára már csak némi perifériás látása van.

Ám úgy döntött, ez nem állhat útjába annak, hogy legkedvesebb hobbiját tovább űzze. A mindennapi életben kompromisszumot kell kötnie, míg búvárkodás közben felszabadultnak érzi magát. Annyi elég neki, hogy le tudja valahogy olvasni a műszereit, és lássa merülőtársát, a többivel boldogul.

A speciális helyzete miatt természetesen olyan emberekkel szeret merülni, akik tisztában vannak a korlátaival, ám ugyanúgy szeretnek a víz alá menni, mint ő. Jeffrey-nek olyan helyzetekben van szüksége segítségre, amikor a hajóra kell kijutnia, vagy a parton mozognak búvárfelszerelésben, hiszen maga elé nem lát. 

A klubban barátai és merülőtársai már tudják, mivel jár ez a betegség. Ám néhányan így is irigylik Jeffrey-t, aki meglepően ügyesen fotóz a víz alatt. Állítólag a látása fokozatos elvesztése miatt például nagyon precízen megtanult navigálni, a fotózásban pedig segíti a türelme. De hogy milyen módon zajlik tulajdonképpen a komponálás, azt azok sem értik teljesen, akik jól ismerik. 

Talán épp elég az, hogy nagyon szeret búvárkodni, jól érzi magát a mélyben és igyekszik a korlátozott látása ellenére minden minél jobban megfigyelni. Aki nem kapkod és tiszteli a víz alatti világot, azt megjutalmazza a tenger...