Búvártőr és szigonypuska

A James Bond-filmekben elég gyakran előfordulnak víz alatt játszódó jelenetek, de az egyikben még a többihez képest is nagyobb hangsúlyt kaptak a víz alatti akciók.

Az 1965-ös Thunderball (félelmetes, majdnem fél évszázada készült!) sztorija önmagában nem annyira meglepő: egy világuralomra törő gonosz atomfegyverrel zsarolja a szabad világot, és csak az angol szuperügynök, a 007-es mentheti meg a helyzetet. Mit ad isten, még egy szép lány is felbukkan- ezúttal a víz alatt "ismerkedik meg" filmbeli partnerével Bond, vagyis Sean Connery. Megjegyzendő, Claudine Auger egyébként a szebb Bond-lányok közé tartozik, jól áll neki a búvárcucc is- vagyis a mélyben a dublőrének.

De ez csak mellékszál. Az igazi látványosság a film végén a rossz és jó oldalon álló búvárok epikus harca. Tőrökkel és szigonypuskákkal esnek egymásnak, és mondani sem kell, még pár cápa is feltűnik a jelenetben. Bond természetesen bőségesen kiveszi a részét a közelharcból, de ezt el is várjuk a Királynő legjobb titkosügynökétől. 

Meg kell jegyezni, technikailag komoly kihívást jelentett ennek a búvárharcnak a leforgatása. Kellett sok ügyes kaszkadőr, aztán a munka közben derült ki, páraknak mégsem megy olyan jól a merülés, akadtak sérülések. A koordinálás nyilván nem egyszerű, amikor egyszerre ennyien mozognak a vízben, nem lehet hangos utasításokkal egyszerűen irányítani az embereket, az operatőrnek és a stáb több tagjának pedig szintén a víz alatt dolgozva kellett kihozni a lehetőségekből a maximumot. Gondoljunk bele, 40 búvár volt lenn egyszerre a harcot előadni, plusz a filmesek, ráadásként pedig még egy csapat biztosító búvár!

Az is tipikus, hogy a film rendezőjének semmilyen víz alatti tapasztalata nincs, ezért igazán el sem tudja képzelni, milyen is ebben a közegben dolgozni. Vannak nehézségei, cserében viszont a kamera mozoghat bármerre, nézhet fel és le, és meg kell tanulni, hogyan kell kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. Nincs mese, a Thunderball alkotóinak sikerült is.

A helyzet az, hogy egy izgalmas víz alatti akciójelenetet gyakorlatilag ma is szinte ugyanúgy kellene megvalósítani, mint annak idején. A kameratechnika változott, de a búvármunka különlegessége nem, és a számítógépes animáció szerintem még sokáig nem tudja megközelíteni az élesben felvett jelenetek látványát. Aki nem hiszi, annak ajánlom, hogy nézze meg ezt a kis összeállítást a film víz alatti akcióiból- ismét csak felhívom rá a figyelmet, hogy majdnem ötven éves ez a búvárcsetepaté!

A Thunderball tehát egyike a legemlékezetesebb Bond-filmeknek, nem kis részben a tenger mélyén játszódó részek miatt. Ráadásul a sztorit némileg módosítva később újból feldolgozták egy "kalóz" Bond-kalandban- egyszer még erre a filmre is visszatérek.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

0 Tovább

Leo a cápák oldalára állt

Nemrég írtam arról, hogy állítólag Leonardo DiCaprio elég vegyes élményeket szerzett egy cápás merülés során. Előfordul persze az ilyesmi, nem mindenki élvezi azt, hogy egy ketrecbe zárva néz szembe egy hatalmas nagy fehér cápa rémisztő fogsorával.

Mindenesetre a remek színész ettől a kalandtól függetlenül aggódik a ragadozók sorsáért. Ezzel nincs egyedül: milliószámra fogják őket, hogy aztán uszonyaikat levágják, és azokat Kínában szép pénzért eladják.

DiCaprio úgy döntött, ő is szép pénzzel száll be az ügybe: alapítványa három millió dollárral támogatja az Oceana nevű környezetvédelmi szervezet munkáját. A pénzből nem csak cápavédelemre jut, de általában a tenger megóvását célzó programokra.

Az Oceana elég aktívan lobbizik több ügyben, így például azok ellen a vonóhálók ellen is harcolnak, amelyekbe gabalyodva nagyon sok élőlény, így delfinek, bálnák, teknősök pusztulnak el értelmetlenül. Ezt a fajta "felesleget" ugyanis egyszerűen élettelenül visszadobálják a vízbe. Ki tudja hány állatot öl meg ez a halászati módszer- értelemszerűen senki nem tesz jelentést erről a visszadobált mellékes fogásról, és nincs minden halászhajón ellenőr.

Szóval lesz még dolga a környezetvédőknek bőven. Az Oceana egyébként abban is elég jó, hogy sztárokat vonjon be a programjaiba. Elég például példaként említeni January Jones nevét, aki cápás kampányban szerepelt, míg Kate Walsh egy teknősös képsorozatban bukkant fel.

Kár tagadni, egy sztárral egy ilyen környezetvédelmi kampány is jobban eladható, én már hozzá is szoktam ahhoz, hogy sok szervezet támogatói között tűnnek fel hírességek. DiCaprio három millió dollárja viszont bőven több annál, mint hogy valaki egyszerűen csak húzónévként csatlakozik a harchoz, és ez mindenképpen megsüvegelendő.

Búvárkodásról, a víz alatti világról szóló hírek, búvárfotók és víz alatti videók a Facebookon is!

0 Tovább

Akit a halak nem ismernek

Talán meglepő lehet, de nem kevés híresség szeret búvárkodni. Merül például Tom Cruise, Kevin Costner, Cameron Diaz, Sandra Bullock, Jessica Biel, Lars Ulrich, Hayden Panettiere és Bill Gates. Akadtak olyanok, akiknek egy filmszerep kedvéért kellett tanfolyamot végezni, mint Brooke Shields, Nick Nolte, Salma Hayek vagy Kate Hudson. Természetesen csak egy részüknek maradt hobbija a búvárkodás, de kétségtelenül vannak, akik szívesen űzik ezt a sportot. (Még Paris Hilton is...)

Gene Hackman is a lelkes búvárok közé tartozik, sőt, az ismert víz alatti régésszel, Dan Lenihannel egy búvárboltban futott össze. Barátságot kötöttek, majd közösen írtak egy könyvet is, amibe természetesen víz alatti jelenetet is beleszőttek.

Sok oka lehet annak, miért szeret merülni valaki, de a paparazzik által üldözött hírességeknek lehet egy egészen különleges oka erre. A magánéleti botrányairól is hírhedt golfozó, Tiger Woods úgy fogalmazta meg ezt: "A halak nem tudják, ki vagyok én."Ő egyébként a hébe-hóba merülő búvárkodó hírességek között is kivétel, mert sokat és nagyon lelkesen merül, hivatásos merülésvezetői képzettsége van, de speciális szabadtüdős tanfolyamot is végzett. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde szintén merül, gyaníthatóan jól esik neki, hogy az árfolyamok, kamatlábak változása helyett csak olyan adatokra kell figyelnie, mint a levegő mennyisége a palackjában vagy a mélység.

Valahol meg tudom érteni őket, mert a víz alatti lét nagyon demokratikus. Egyrészt a felszíni érdemek mit sem számítanak, odalenn mindenki egyenlő egy cápával szemben vagy ha bohóchalakat nézeget. Az is mindannyiunkra igaz, hogy a palackunk levegőtartalékának erejéig terjedhetnek a búvárkodási lehetőségeink. A nagy sztároknak is fel kell jönni előbb-utóbb... És odafenn is egy összetartó közösség van, aminek legfőbb ismérve az, hogy minden felesleges szeretünk otthon hagyni. Emlékszem, amikor egyszer Horvátországban a parton sétáltunk, egy ismerős arcot láttunk feltűnni- egy remek színész volt, félig neoprénbe öltözve. Hozzánk képest kezdő búvár volt, lelkesen köszönt előre. Látszott rajta, élvezi, hogy ott lehet, ahol minden fontossági sorrendet felülír a búvárkodás elsősége.

Ha végigmegyek gondolatban a legjobban sikerült búvártúráimon, akkor arra kell jussak, azok voltak az igaziak, ahol a csapat jó hangulatú és összetartó volt. Vicces, hogy a jó búvártúrák kulcsa nem feltétlenül a felszín alatti élményekben van: ha barátokkal utazunk és jól érezzük magunkat, akkor minden merülést élvezni fogunk. Szerencsére ilyen a túrák többsége, valószínűleg különösebb okítgatás nélkül ráérez mindenki, hogy ez nem az az alkalom, amikor vitázni kellene az otthoni dolgokról. A lehetőség megvan rá; de aztán jön a naplemente, amit csendben nézünk a felső fedélzetről, vagy épp ebben az időben szereljük össze a felszerelést az éjszakai merülés előtt. Mit számít, mit hagytunk odahaza és mi vár majd ránk ott!

Szóval úgy tippelem, ez a fajta elszakadás a hétköznapi világtól még egy híresség számára is kellemes lehet. A víz alatt mindenki szívesen pózol egy paparazzinak... És persze kiváló stresszoldó is a merülés, bőven van mire figyelni, az ember feledi a felszíni felhajtást, a gondokat, az elintézendő ügyeket.

Eddig ez mind szép is. Csak hát az szintén az eszembe jut, ez a sok híresség, akik közül páran többféle búváros filmben is szerepet vállaltak, a víz alatti jelenetekben inkább csak bajba kerülnek. elfogy a levegőjük, cápák támadnak rájuk, vagy szigonypuskával lövöldöznek egymásra. Jessica Alba például a Flipper sorozatban vagy az Into the Blue című filmben annyiszor harcolt az életéért a víz alatt, hogy ez egy átlagbúvárnak bőven elég lenne ahhoz hogy inkább abbahagyja az egészet.

Talán még James Cameron az, akinek a vonzódása a felszín alatti világ iránt a leginkább megnyilvánul békésebb formában. Legutóbb az egyszemélyes tengeralattjárójával egészen a Mariana-árok legmélyebb pontjáig jutott, erről dokumentumfilm is készült, mint ahogy korábbi Titanic-expedíciójáról is. Tudom én, hogy egy játékfilmben vagy regényben csak korlátozottan érdekes az, ha valaki egyszerűen csak élvezi a búvárkodást (magam is bűnös vagyok, hiszen saját regényemben is több hangsúlyt kapott az akció mint a relaxáció), de... Van bennem időnként hiányérzet.

Valahogy mégiscsak jó lenne többször kihangsúlyozni azt, mennyire kellemes, békés hobbi a miénk. Nem véletlen, hogy olyan sokan kedveljük, életkortól, foglalkozástól, vagyoni helyzettől függetlenül. Remek érzés, hogy mind ugyanolyan nagyszerű dolgokat élhetünk át a mélyben: vendégek vagyunk a víz alatt, és ez egyenlővé tesz minket.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

DiCaprio és a cápák

Még a sztárok sincsenek biztonságban, ha felbukkan egy nagy fehér cápa? A színész elmondása szerint egyszer veszélyes helyzetbe került egy cápaketreces merülés során.

Leonardo DiCaprio egy interjúban mesélt a még 2006-ban Dél-Afrikában történt esetről. A Véres gyémánt felvételei közben szakított időt egy cápás túrára, de a dolog nem pont úgy alakult, ahogy elképzelte. A cápáktól rettegő színész a ketrecben nézett szembe egy "gigantikus" méretű nagy fehér cápával.

Ekkor olyan dolog történt, amihez hasonlót állítólag három évtized alatt sem láttak a túraszervezők: a ketrec tetejénél levő tonhalcsalit elragadni szándékozó cápa ugrott egyet, és félig belógva a ketrecbe próbált elkapni amit ér. Leo megpróbált a ketrec aljára hasalni, de a ragadozó félelmetes állkapcsai így is közel voltak hozzá.

Egy cápák védelméért küzdő csoport szervezte ezt a különleges cápás kalandot, de az ijesztő élmény miatt nem éppen pozitív benyomásokat szerzett a híresség. Elismeri a cápavédők munkáját, de a maga részéről köszöni, nem kér az ehhez hasonló találkozásokból többé.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Merülő hangulatfelelősök

A búvárkodás mindenkié: még a Dallas Cowboys cheerleaderei is szétnéztek a víz alatt. Mert manapság ez már igazán nem olyan extrém hobbi, hogy ne űzhetnék kicsik és nagyok; és a Cowboys csinos szurkolólányai a jelek szerint szintén nagyon élvezték a merülést.

Az amerikaifutball-csapatok jelentős részének vannak cheerleaderei (de nem az összesnek), akik a meccseken táncolnak a pálya szélén, szurkolásra biztatva a nézőket. A cheeleader-csapatokba bekerülni nagy megtiszteltetés, komoly válogatáson kell bizonyítani hozzá. Évről évre megújulnak a csapatok, mindig bekerül néhány új tag, a régiek közül páran búcsút intenek. A szurkolás természetesen nem főállás, a lányok munka vagy egyetem mellett gyakorolnak, hogy aztán hétvégén csinos egyenruháikba bújva örvendeztessék meg a közönséget. A téli hónapokban ez nem is feltétlenül kellemes szórakozás, mert időnként fogvacogtató hidegben kell szerepelniük.

Van azért kellemesebb oldala is ennek a hobbinak, és ez a rendes évi naptárfotózás. A lányok általában egy melegebb éghajlatú helyre, tengerpartra utaznak, ahol elkészülnek a következő évi naptárhoz a bikinis fotók. A csapatok oldalai komolyan tudósítanak ezekről a roppant fontossággal bíró eseményekről, sok képpel illusztrált naplók, beszámolók kerülnek fel az oldalakra.

Jut idő a kikapcsolódásra is: a dallasiak megismerkedhettek például a búvárkodás rejtelmeivel. Természetesen ők sem az Északi-sarkon jártak, a mexikói Cozumel szigeten kaptak lehetőséget arra, hogy a Karib-tenger néhány szép zátonyán szétnézzenek. Cozumel roppant népszerű az amerikai búvárok körében, hiszen Mexikó csak egy rövid repülőút, a Karib-tenger kellemesen meleg, van is mit nézni a mélyén, ráadásul tele van a környék a búvárbázisok mellett hotelekkel, bárokkal, éttermekkel.

Visszatérve a búvárkodó pomponlány-csapatra, a bikinis brigád a fotós beszámoló szerint először a tengerparton készült a merülésre, de aztán hajóra szálltak, és csobbantak egyet. Valószínűleg a búvárhajó legénységének ritkán van benne része, hogy ilyen speciális csoportot merültethetnek, de ki tudja, talán más cheerleader-csapatok is rendszeresen programba iktatják a búvárkodást, és minden évben lesz pár szuper napja egy búvároktatónak...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

2 Tovább

Priscilla, a búvároktató

Elvis Presley felesége is belekóstolt a víz alatti kalandfilmek világába egy valós események alapján készült alkotásban. (Ne feledjük, maga a király is vállalt ilyen szerepet...)

Meg kell jegyezni, az igazi történet maga kifejezetten érdekes. John Everingham ausztrál újságíró 1949-ben született, fiatalon otthagyta az iskolát a kalandozás kedvéért. Európába készült, de csak Indokínáig jutott, és ott is maradt: Dél-Kelet-Ázsia szerelmese lett, már tinédzserként fotóriporkedett. Később azzal a sztorival vált ismertté, hogy a Vietnamot bombázó amerikai B-52-esek thaiföldi bázisaikra visszatérve időnként a bombaterhük egy részét Laosz felett oldották, ami ártatlan emberek életét követelve.

Everingham Laoszban telepedett le, és üdvözölte amikor a régi diktatúrát leváltották. Ám kiderült, a kommunisták sem jobbak, letartóztatták őt, majd kitoloncolták Thaiföldre, százezer képre rúgó archívumát viszont elkobozták és megsemmisítették. Még a Laoszban töltött évek során egy helyi lányba szeretett bele, ám Keo Sirisomphone-t a kiutasítása után letartóztatták, és egy átnevelő táborba hurcolták. Az ausztrál újságíró ekkor egészen vakmerő mentőakcióba vágott bele: a víz alatt úszott ki vele az országból!

1978 májusában Everingham elmerült a Mekong folyó zavaros vizében búvárfelszerelést viselve. Hosszú úszás várt rá az áramlással szemben, majd célba érve a parton várakozott. Amikor Keo megjelent, tartalék légzőautomatáját odaadva neki alámerültek, hogy elmeneküljenek a mélyben. Keo viszont úszni sem tudott, és a felkavarodott vízben pánikba esett. A férfi a felszín közelében próbált maradni, hogy a fényt látva kicsit megnyugodjon a lány, végül 20 percnyi tempózás után egy thai járőrhajó vette őket a fedélzetére. 

Ez volt a Love is Forever (forgalmazták Passion and Valor címmel is) alapjául szolgáló történet. Michael Landon alakította az újságírót, a feleségét Laura Gemser játszotta, és szerepet kapott a filmben Priscilla Presley, aki mint búvároktató vezeti be a mentőakcióra készülő férfit a merülés rejtelmeibe. A laoszi tábort vezető tiszt szerepét szintén ismert színész kapta, a német Jürgen Prochnow.

Everingham nem volt maradéktalanul elégedett a végeredménnyel, állítása szerint kissé túl sok volt az eltúlzott, klisés jelenet, miközben pár fontos, érdekes részlettel nem forogtak a film készítői. Búvárszemmel azért érdekes, szokatlan a film, mert elég sokat foglalkozik azzal, ahogy a kezdőt igyekeznek felkészíteni a várható körülményekre, másrészt a víz alatti mentőakció is elég drámai sikeredett a pánikoló lánnyal és a búvárokat üldöző járőrhajó megjelenésével.

Mindenesetre érdekes színfolt ez az 1983-as alkotás a búvárfilmek palettáján. Kár, hogy csak rossz minőségű kópiákat lehet elérni, de azért így is érdemes belenézni a víz alatti jelenetek kedvéért. (A búvárképzés nagyjából 1:04-nél kezdődik.)

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Spock magyar merülőtársa

Leonard Nimoy arcát elsősorban a Star Trek sorozatból, majd a Star Trek filmekből ismeri a közönség. A jellegzetes megjelenésű színész által megformált Spock igazi geek ikonná vált, de Nimoy azért más műsorokban is munkát vállalt.

Csak nem is ő búvárfilmben bukkant fel, kérdezik most talán páran. Nos, a válasz igen. Az ausztrál Ben Cropp volt a rendezője és operatőre a Coral Jungle című sorozatnak, amiben Nimoy volt a házigazda. Az ausztráliai korallzátonyokról szóló epizódok különböző témákat dolgoztak fel, cápák, delfinek, roncsok közelében merültek a búvárok. A hetvenes évek közepén még nem feltétlenül volt tipikus az, hogy hírességek bukkantak fel az ilyen dokumentumfilmekben, így Nimoy neve mindenképpen segíthetett a népszerűsítésben.

Persze a filmben Nimoy társaságában Cropp csapatának rutinos tagjai merültek. És itt érdemes egy kis kitérőt tenni: elég gyakran előfordul, ha egy ismertebb búvárfilmes olyan feleséget választ, aki később a filmjeiben is aktívan közreműködik. Már Hans Hass második felesége, Lotte is erről volt ismert, de említhetjük például Ron és Valerie Taylor jól működő csapatát is.

Ben Cropp ezen a téren mindenképpen kitűnt, három dekoratív búvárfeleséggel. Először Van Laman volt a partnere a víz alatt is, aztán Eva Papp (nos, itt magyar szálat vélhetünk felfedezni, és nem is tévedünk, valóban magyar származású), harmadjára pedig egy kanadai hölgyet, Lynn Pattersont vett el. 

A Coral Jungle sorozatban tehát a Magyarországról elszármazott Eva Cropp volt Nimoy merülőtársa, éppen ezért róla kerestem néhány felvételt, ami igazolja, hogy Ben Croppnak nem csak a tengeri élővilág megörökítéséhez volt jó szeme.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Látványos, érdekes víz alatti és búváros képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Sophia, a sellő

A búvárfilmekben feltűnt hírességek közül talán az egyik legmeglepőbb név az olasz színészlegendáé: Sophia Loren is büszkélkedhet ilyen szereppel. Az isteni Sophia fiatalon és csinosan meglehetősen sok filmben bukkant fel, amelyek jelentős részen felejthető alkotás, és maximum egy-egy különlegesség miatt tartják számon.

Az 1957-es Boy on a Dolphin így aztán elsősorban azért lett emlékezetes, mert Sophia egy görög szivacshalász-lányt alakít, aki egy víz alatt felfedezik antik szobor miatt keveredik mindenféle bonyodalmakba.

Mindenesetre, ha a filmet nem is ismerik túl sokan, az annak idején készített fotók még ma is gyakran bukkannak fel az interneten. Sophia még búvárcuccban, korántsem túl elegáns ruhában is roppant vonzó nő volt, ez tagadhatatlan.

A víz alatt nyilván kaszkadőr dolgozott helyette, gondolhatnánk. Ám ki tudja- ugyanis nem ez volt az első búvárfilmja! A ma már tényleg alig ismert Africa Sotto i Mari című filmben is merült Sophia, és meglehet, ezekben a régi, kis stábbal készült, olcsó olasz filmekben talán még dublőrre sem telt? Akkor azért még messze nem volt akkora sztár Sophia: 1952-ről beszélünk, amikor alig 18 éves volt, és ekkortól szerepelt Loren művésznéven.

Nos, azért csodák nincsenek, a feltörekvő ifjú színésznőt egy olasz sportolónő helyettesítette a veszélyesebb jelenetek felvételekor. Azért így is érdekességnek számít ez a sok évtizede készült film a búvártémájú alkotások közt. Meglepő módon az alapsztori nem túl sok akciót ígér: egy vörös-tengeri tudományos expedíció hajójára vesznek fel egy ifjú hölgyet, aki meglehetősen felkavarja a monoton napok állóvizét.

Amikor ilyen különleges régi filmeket látok, elgondolkodok, vajon mennyi érdekes alkotás született a világ különböző sarkain az elmúlt évszázadban?

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Cápaterápia

Az egyik legkülönösebb dokumentumfilm amit valaha láttam, az Tanya Streeter cápafóbiájának leküzdéséről szól.

Ki is Tanya Streeter? Világhírű (és nagyon csinos) szabadtüdős búvár, azaz olyan sportoló, aki egyetlen lélegzetvétellel igyekszik minél mélyebbre merülni. Ezt pedig igencsak jól csinálta, amikor egy évtizede karrierje csúcsán volt, két kategóriában is olyan rekordot állított fel, ami egy ideig a férfiak legjobb eredményét is felülmúlta! A no limit kategóriában 160 méterre merült egyetlen légvétellel- fantasztikus teljesítmény volt ez 2002-ben.

Szóval Tanya ezer szállal kötődik a tengerhez, a búvárkodáshoz. Ezek után kissé furcsa volt a számomra, hogy retteghet ennyire egy rekorder búvár a cápáktól, és ezt a fóbiáját miért csak úgy tudja leküzdeni, hogy a világ számtalan fantasztikus pontján merül a különféle ragadozókkal? A film bemutatja a stáb által szervezett cápaterápiát, Tanya pedig nem meglepő módon rájön a film végére, hogy a cápák tulajdonképpen csodálatos állatok, és indokolatlan volt a félelme. Őszintén szólva nem hiszem, hogy adásba került volna a program, ha Tanya csak még jobb megutálja őket és vöröslő fejjel üvöltözi, "irtsuk ki mindet!!!"

A magamfajta búvár meg persze csak csendben elgondolkodik, milyen jó lenne, ha a magyar társadalombiztosítás is finanszírozná ezt a fajta kezelést. Mert ha csak sok merüléssel lehetne gyógyítani, akkor én is félek a cápáktól. Meg a delfinektől, a bálnáktól, a polipoktól, a csikóhalaktól is...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

1 Tovább

A Király a mélyben

Igen, maga Elvis Presley is játszott búvárfilmben! Ma már nem nagyon nézik az annak idején futószalagon gyártott Elvis-filmeket, amiben a Király különféle bonyodalmakba keveredik, de a lényeg az volt, hogy a történet bizonyos pontjain énekelhessen egy rock'n'roll slágert, a hatvanas években viszont sok rajongó váltott jegyet ezekre.

Az 1967-es Easy Come, Easy Go (Kalifornia kincse) egyértelmű sztárja Elvis volt, aki egy katonai búvár szerepét kapta a filmben. A történet nem túl izgalmas: van benne csinos fiatal lány, elsüllyedt kincs, gonosz ellenfél és sok zene. Ha nem kapcsolódna a búvárkodáshoz, nem is nagyon lenne értelme megemlékezni róla.

Elvis Presley, a búvár

Így viszont mégiscsak érdemes megemlíteni érdekességként, hiszen valószínűleg Elvisről a legtöbbeknek nem egy víz alatti akciójelenetekkel tarkított kalandfilm jutna az eszébe. Ő egyébként nem volt rossz színész, de középszerű filmekben nehéz nagy alakítást nyújtani, főleg, ha gyakorlatilag a nevével adták el az összeset, és a zenélés fontosabb volt, mint a sztori.

Igazán különleges talán attól lehetett volna az Easy Come, Easy Go, ha a Király a víz alatt is dalra fakadt volna. Ám valószínűleg az így is filmtörténeti érdekesség, hogy Elvis egy jógaórát énekléssel dob fel...

(A víz alatti akciójelenetek nagyjából a 80. perctől indulnak, a megzenésített jógaóra pedig a 33. percben kezdődik. Elnézést az orosz nyelvért...)

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog