Cápák és búvárok

Tegnap futottam bele egy videóba, amin az látható, hogy a kötélbe gabalyodott cápát kiszabadítani akaró búvárt a történéseket nem értő állat megtámadja. Ugyan a búvár nem szenvedett komoly sérüléseket, azért egyértelmű, a cápaszabadítás veszélyes hobbi.

Azért nehéz erre okosat mondani, mert búvárként valahol normálisnak gondoljuk, hogy segítségére siessünk egy bajba került állatnak. Ez eddig rendben is van, de azt viszont nehéz elmagyarázni egy halnak, hogy nem levadászni akarjuk, hanem megmegmenteni. Lehet beszélni összhangról, meg arról, hogy mit éreznek meg az állatok, de a példák azt mutatják, hogy még az intelligensnek számító emlősök is tudnak komoly sérülést okozni ijedtükben. Ezért szokták azt mondani, hogy csak profi, állatmentésre szakosodott búvárok próbálkozzanak a segítségnyújtással, még ha nagy is a kísértés, hogy kamerák előtt vállaljuk a kockázatot és legyünk egy milliós nézettségű YouTube-videó főszereplői.

Az állatokat egyébként meg lehet érteni. Mi is a legtipikusabb helyzet, amikor egy kötél vagy háló fogságba ejti? Igen, a halászok áldozatává válnak ilyenkor jellemzően, esetleg egy szigonypuskás lövi meg és próbálja a kötélnél fogva magához húzni a zsákmányt. Szóval messze nem az a leggyakoribb, hogy véletlenül beakad és egy arra járó kedves búvár kiszabadítja. Így hát amikor az ember próbálja a kötélnél fogva magához húzni hogy elvágja a hurkot, akkot az állat védekezik ahogy tud.

Mellesleg a napokban egy másik videót is láttam, amin egy speciális "víz alatti autót" használ fel egy tudós ahhoz, hogy biztonságosan a cápák közelében férkőzhessen. Az persze kérdéses, mennyire inkább marketingfogás a VW búvár-Bogara az autógyártó illetve a Discovery Channel számára, mindenesetre jól néz ki a szerkezet. Azért minden bizonnyal a búvárok többsége marad a hétköznapi uszonyozásnál és a távolságtartásnál...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Pörölycápák a mélyben

Már nem egyszer írtam a blogban a cápákról, cápás filmekről. Az Adrián nem valószínű hogy találkozunk velük, de a Vörös-tenger már más tészta, itt bármi előfordulhat.

A kívülállók számára eleve nagy kérdés, mit akarunk a cápáktól, hiszen azok veszélyesek. Azok; mint ahogy veszélyes lehet egy nagy testű kutya is. Mégis vonzza az embert annak a lehetősége, hogy saját szemével láthasson egy tengeri ragadozót.

A múlt heti túra során több merülőhelyen is felbukkant a szerencsések szeme előtt pár másodpercre szirti cápa, és ebben az a jó hír, hogy mostanában a sekélyebb zátonyokon erre szinte semmi esély sem volt. Meglehet, a kevesebb búvár miatt van mostanában több a ragadozókból?

Azért sokkal valószínűbb, hogy nyílt tengeri zátonyoknál látunk egy cápát. Ezért iktattuk be a túrába az Elphinstone zátonyt, az egyik legendás egyiptomi merülőhelyet. Fantasztikusan szép merülőhelyről van szó, ahol rengeteg lágykorall él és azok körül nyüzsgő számtalan hal. Ám a hosszú zátony végén a mélyebb részeken nagyon gyakran bukkannak fel cápák, méghozzá több fajba tartozók. Láttak itt már szirti cápát, pörölyt, rókacápát, tigriscápát egyaránt, a sekélyebb vízben pedig ősszel óceáni fehérúszójúak fordulhatnak elő.

Kis csónakból ugrottunk a vízbe és gyorsan ereszkedtünk, mert itt gyakran erős az áramlás. Ezúttal viszont mázlink volt, a víz alig mozgott, kifejezetten könnyű volt a merülés. Igyekeztem a helyi vezető közelében maradni, általában ők szokták kiszúrni a különlegeseebb látnivalókat. Most is így volt, nagyjából 30 méteres mélységben mutatta az egyezményes jelet: cápa! Méghozzá pörölyök! 

Mi is mélyebbre úsztunk és láttuk is őket, méltóságteljesen úsztak el, de jóval alattunk. A cápák minden ellenkező híreszteléssel ellentétben egyáltalán nem hajkurásszák az embereket, hamar eltűnnek a szemünk elől, ám közben pontosan tudják, mi hol vagyunk. Hja kérem, a tengeri életmódhoz "kicsivel" jobban alkalmazkodtak...

Nekünk mindenesetre megvolt az élmény, még ha nagy felvételeket esélyünk nem volt készíteni. Sebaj, láttuk őket a saját szemünkkel! De hogy el lehessen képzelni, hogy is fest a mélyből felbukkanó pörölycápa, szétnéztem az interneten, és az egyik jellemző videót be is illesztem. Nagyjából ilyen amikor az "átlagos" Elphinstone merülésből egy csapásra izgalmas lesz...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Egyiptom másik arca

Tahrir tér és a Vörös-tenger víz alatti világa- micsoda kontraszt!

Volt szerencsém egy hétig a Cassiopeia hajón lakni és onnan sokat merülni a napokban Egyiptomban. Gyorsan össze is foglalnám az aktuális tapasztalataimat, és pár képet is megosztanék a túráról.

Az utazás nagyjából úgy zajlik, mint az utóbbi években zajlott: szerény színvonalú szolgáltatást nyújtó charterrel repültünk, Egyiptomban a tengerparton nem fogadtak vészes állapotok egyáltalán, de az látszik, hogy kevés a turista. Mi délebbre, Marsa Alamba buszoztunk, hogy hajóra szálljunk és merüljünk öt napon át.

Bár volt internet is a hajón, tudatosan nem néztem a híroldalakat. A napirendem legfontosabb része az volt, hogy felkeltem, meghallgattam a merülés előtti eligazítást, vízbe mentem, aztán evés és merülés, felváltva egészen az éjszakaiig. Mert errefelé naplemente után is merülni szokás, hiszen a tenger élővilága olyankor egészen más, aktívvá válnak bizonyos ragadozók, a halak alszanak, felbukkannak apró rákok, van mire rácsodálkozni.

Egy-két roncs és szép, fényjátékos üregek dobták fel a hetet, de a Vörös-tenger igazi "sztárja" a tenger élővilága. Hihetetlen, hogy míg a közelben levő sivatag olyan kihalt, a mélyben igazi színpomás korallzátonyok vannak. Sokat fotóztunk, és elhúzódtak a merüléseink, hiszen nem fáztunk a 28-29 fokos vízben.

Az út egyik fénypontja az Elphinstone zátony volt, ahol mélyen alattunk pörölycápák úsztak el- nagy élmény volt, de fotózni máshol tudtunk igazán. Annyi téma volt, halak és halrajok, barlangok és búvárok, roncsok és maradványok. Néhány kedves képemből osztok meg egy csokorra valót...

Búvár egyiptom vörös-tenger

Búvár egyiptom vörös-tenger roncs

Búvár egyiptom vörös-tenger 

Vörös-tenger tűzhal

Búvár egyiptom vörös-tenger bohóchal

Vörös-tengeri és más víz alatti fotók Facebook-oldalunkon!

0 Tovább

A legócskább cápafilmek

A minap olvastam, megint valami bődületes marhaság bukkan majd fel a másodvonalbeli tévécsatornák műaorán: a cápák majd a tornádóból fognak támadni, a címe Sharknado... 

Ezek a blőd baromságok mostanában évről évre felbukkannak itt-ott, az Asylum nevű Zs-kategóriás filmszemét-gyártó garázscég ontja őket. Az ő kezükből kerültek ki mostanában mindenféle olyan "mesterművek", mint a Sand Sharks, a 2-Headed Shark Attack, a Mega Shark vs. Crocosaurus... Semmiféle komolyan vehető dolog nincs ezekben a filmekben, ostoba történetek, máshonnan kikopott színészek, gagyi effektusok fémjelzik őket. Tipikus, hogy a cápák nagymacskákra emlékeztető morgással vetik rá magukat a szerencsétlen áldozatokra. A homokban "úszó" cápák sztorija volt talán mind közül a leggázabb, bár erős a konkurencia...

De nem kell azt hinni, hogy mások korábban nem csináltak vacak cápás horrorokat. Az egyik közülök a Deep Blue Sea (Háborgó mélység) 1999-ből, ami még egy-két ismertebb arcot is felvonultatott a vásznon, mint például Samuel L. Jackson. Talán az átlagnál több pénzt költöttek az effektekre is, de ez igencsak elfecsérelt pénz volt, mert a végeredmény semmivel sem vehető komolyabban, mint a fenti darabok. Látványos ökörség az egész szuperintelligens cápákról, akiknek komplex haditerveit egy igazi generális is megirigyelhetné.

Volt egy cápafilmes sorozat, a Shark Attack 1, 2 és 3, ami közepes vagy gyenge filmekből állt, és az elsőben tulajdonképpen még érdekes is volt az alapszitu: a cápák nem voltak hibásak a támadásokért, és nem is őket mészárolták le, hanem a cápákat emberekre vadító gonoszokat. Aztán később visszatértek a gonosz cápák sztorijához, végül a negyedik film már a Shark Zone címet kapta 2003-ban. Nos, itt már kicsit sem ügyeltek a részletekre: a búvárok helikopterrel indulnak merülni, a vízbe ugrás után egészen más búvárokká válnak, ugyanis a korábbi Shark Attack filmek jeleneteit használták fel. Ez is egyfajta "újrahasznosítás", de értelemszerűen nehezen lehet komolyan venni egy olyan filmet, ahol még arra se vették a fáradtságot, hogy pont a látványos víz alatti jeleneteket ne forgassák le, csak beillesztették máshonnan őket... Sztori? Ugyan már...

Már így is elég sok filmipari hulladékot tettem be, így aztán ahelyett, hogy minden borzasztó cápafilmet betennék (hosszú lenne a lista...), egy régebbi "klasszikussal" zárom a bejegyzést. Az 1984-es Monster Shark a jó példája annak, hogy teljesen vad ötletek nem mostanában pattantak ki a filmesek fejéből: ebben az örökbecsű alkotásban egy polippal keresztezett mutáns cápaszörnnyel kell végezni...

Mit is lehetne mondani ezekről a filmekről? Általában jellemző a cápás felvételek gagyisága: vagy teljesen máshonnan származó, más minőségű cápás felvételeket kombinálnak a legócskább makettekkel, vagy eleve sok gyengécske számítógépes animációt alkalmaznak, ezért aki ilyen filmet lát, biztos lehet benne, a cápák valódi viselkedéséhez semmi köze nincs a jeleneteknek. A másik gond búvárszemmel az, hogy ha valaki víz alá merül, szinte biztosan cápaeledel lesz, pedig a valóság egészen más képet mutat. Az egy másik kérdés, hogy a "fejlődés" már oda jutott, hogy a tornádós meg homokban úszkáló cápák miatt a tengertől kilométerekre sincs már biztonságban senki a filmekben. Sajnos ugyanilyen veszélyeztetett a néző is, aki számos agysejtjével fizet azért, ha időt áldoz ezekre a borzalmakra...

Szeretnél még többet megtudni a víz alatti világról? Böngészd Facebook-oldalunkat!

7 Tovább

Felbukkan egy nagy fehér

Lássuk be, a cápás videókat nem lehet megunni. Ezúttal ismét egy hangulatos darabra bukkantam rá, ami azért lóg kicsit ki az átlagból, mert fekete-fehér. Nagyon szép lassítások is vannak benne, de hogy a félelmetes fogsorú ragadozó ijesztőnek vagy elegánsnak tűnik-e, nos, azt valószínűleg minden néző máshogy ítéli meg.

A felvételek egyébként a mostanában nagyon népszerű mexikói Guadalupe sziget mellett készültek, ez a legjobb helyek egyike a fehér cápák megfigyelésére, sokan szerveznek ide ketreces túrákat. Különösen az amerikai búvárok kedvelik, akiknek így nem kell Dél-Afrikába vagy Ausztráliába elutazni egy ilyen kalandért.

Egy szót pedig ejtenék a kameráról is, a GoPro kis mérete ellenére nagyszerű felvételeket tud készíteni. Hihetetlenül gyorsan terjedt el a búvárok körében is ez a minikamera, szinte teljesen kiszorítva a hagyományos, nagyobb méretű digitális videokamerákat. (Amik egyébként a régi kamerákhoz képes már maguk is picik voltak, de egy cigarettásdoboz méretű konkurrenshez képest óriásinak tűnnek.) Fejlődik a technika, és ami a legszebb, még csak nem is túl drága egy ilyen kifejezetten rugalmasan használható, jó minőségű cucc. Szerintem ennek a videónak a képei is magukért beszélnek...

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Cápákkal táncoló

Hoppá, milyen érdekes videókra lehet bukkanni időnként! Az alábbi nagyon hangulatos fekete-fehér filmben egy szabadtüdős búvár keringőzik egy cápa társaságában.

Bár az állat legalább olyan kecses, mint a búvár, és igazán elegáns kettejük összhangja, ez már olyan kaland, ami nem ajánlható mindenkinek. Ismerni kell hozzá a cápák viselkedését és teljes biztonsággal kell mozogni a víz alatt. Ez az állat ugyanis egy óceáni fehérúszójú, ami veszélyes fajnak számít (és meglehetősen érdeklődő is, a velük való merülésemről már itt a blogban is írtam).

De a film készítői tudták, mit csinálnak. Nem először merülnek cápákkal, hiszen a búvár a Shark Angels csapat tagja- egyike a sok szervezetnek, ami ezekért a ragadozókért küzd. Mert bármennyire hihetetlen, ma már az óceáni fehérúszójú cápa is a veszélyeztett fajok listáján van. Ha így folytatódik, nem veszélyeztet és nem is gyönyörködtet senkit. Kár lenne érte, mint ahogy minden más kihalófélben levő állatért kár.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Az Adria cápái

A tengerparti nyaralást tervezők egy részében igen gyakran merül fel az a kérdés, van-e cápa ott, ahova utazni akar? Azt az elején le kell szögezni, hogy a Balaton biztosan cápabiztosabb hely minden tengernél és óceánnál, de igyekszek igazolni, hogy a sós vízben se vagyunk igazán nagyobb veszélyben.

Mivel a legtöbb magyar mostanában a horvát Adriát célozza meg, ezért elsősorban erre a tengerre koncentrálok. Először is azt kell kijelenti, hogy a cápák tengerben élnek, és ezek között megvan az átjárás, tehát elvileg sok cápafaj fordulhat elő bármelyik tengerben. Ez körülbelül olyan kérdés, mint az, hogy felbukkanhat-e egy magyarországi erdőben egy medve. Elvi esélye van hiszen a medve erdőben él, annak a valószínűsége viszont hogy egy hazai erdei séta közben barnamedvével fussunk össze, igen csekély.

A nagyobb testű cápák esetében is hasonló a helyzet, legalábbis az Adrián, de jellemzően az egész Földközi-tengeren is: bizonyára vannak ilyenek a vízben, de szinte soha nem látnak egyet sem a nyaralók. Ennek oka egyrészt az, hogy a zsúfolt, sekély tengerpartok minden tengeri élőlényt elriasztanak, köztük a cápákat is, tehát gyakorlatilag kizárt, hogy normális ragadozó ott kalandozzon, másrészt a cápák (még a nagyok se) embert esznek, biztosan nem akarnak prédára lesni ezeken a helyeken.

Úgy tudják, hogy a nyílt tenger mélyebb részein élő nagyobb testű cápák sok területen előfordulnak Európa közelében, így az Adrián is, de ezeknek a nyomára bukkanni külön tudományos expedíciók szoktak, illetve hébe-hóba halászok hálójába akadnak, akár hatalmas példányok is. De Európában és azon belül az Adrián alig van feljegyzett cápatámadásról tudomásunk. Utoljára 2008-ban támadott meg egy cápa egy embert Vis sziget mellett, ám jó tudni, egy szigonnyal halászó búvárról volt szó, és a nála levő lelőtt, vergődő, vérző halak nyilván sokkal inkább vonzották a ragadozókat, mint egy pancsoló nyaraló.

Az Adrián elsősorban kispettyes macskacápa fordul elő, az is üregek mélyén, 30 méter alatt, tehát kizárólag búvárok találkozhatnak vele- ha nagyon-nagyon szerencsések. Esetleg a halpiacon bukkannak fel, de aki ott látja, szerintem megérti, ettől nem nagyon kell félni, mert 60-70 centis állatokról van szó apró fogakkal, ami elsősorban apró halakra, rákokra jelenthet veszélyt.

Szerintem egy adriai nyaraláson sokkal nagyobb veszélyt jelenthet az, ha valaki nem úszik jól vagy ha vitorlázás közben lecsap a hajójára egy vihar, esetleg az, ha nem friss halból készítik a vacsoráját az étteremben, megfázik a túl hidegre állított klímától, netán túl gyorsan hajt az autópályán. A legtöbb gondot egyébként a tengeri élőlények közül a tengeri sün szokta okozni, mert belelépve csúnyán megszúrhatja az ember lábát.

De a cápa kicsit sem számít reális veszélyforrásnak, tehát ha valaki kizárólag miattuk tart az adriai nyaralástól, inkább foglaljon gyorsan egy szállást Horvátországban vagy Montenegróban, és töltsön egy szuper hetet a tengerparton. Ússzon, sznorkelezzen, próbálja ki a búvárkodást, és kalandozzon bátran a tengereken az Isztriától Dalmáciáig, fedezze fel a Kvarner-öböl szigeteit vagy Dubrovnikot, mert ennél sokkal jobb program nem létezik. Egyszer talán még a cápát is megkedveli, hiszen az ugyanúgy hozzátartozik a tengerhez, mint minden más, ami örömet okoz és a víz partjára vagy mélyére vonz.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

2 Tovább

Cápák gyűrűjében

Gondolkodtam, hogy írjak-e egyáltalán bármit az alábbi videóm mellé kommentárként. Ez a pár percesre rövidített anyag egy órányi felvételből lett összevágva. Egyetlen 50 perces merülés során készült a Vörös-tengeren, ami alatt néhány óceáni fehérúszójú keringett körülöttünk folyamatosan.

A kívülállók egy része úgy gondol általában a cápákra, hogy azok emberevő ragadozók, míg a búvárok szerint szép és izgalmas állatok, amelyek semmi veszélyt nem jelentenek. A totális leegyszerűsítés természetesen ebben a helyzetben sem szerencsés. Erre majd a sztori végén kitérek...

Szóval egy mélydéli hajós szafarin voltunk éppen, amikor beugrottunk egy kis zátony mellett. Körbeúsztuk, ritka szerencsés hely volt: egy csoport delfint látott, mások szirti cápát, mi pedig mantát. Aztán minden csoport meglepődött amikor visszaért a hajó alá: a sekély vízben ott voltak az óceáni fehérúszójúak, és kíváncsian úszkáltak a búvárok körül. A második merülésre a tervünk ezért annyi volt, hogy a hajó mögött 5-10 méteren lebegünk a nagy kékben és várjuk a cápákat.

Azok pedig jöttek. Mindenki fotózott vagy videózott a csapatban, utólag derült ki, a tolakodó cápák miatt többen is díjnyertesek lettünk a felvételeinkkel. Bevallom, szűk óra után stresszes lettem, és kimentem a vízből- szép volt, jó volt, elég volt. Talán az is számított, hogy legrutinosabb búvár barátunk, Dani engem is megviccelt azzal, hogy hátulról az ártatlan búvártárs mögé lópozott, és cápaharapást imitálva jó erősen rámarkolt a vádlinkra... Egyikünknek se volt őszinte a mosolya.

Azért elmondhatom, ott voltam, átéltem, videóztam- nem mindenkinek jön össze egy ekkora búvárkaland. És senkinek nem lett baja, pedig sok hajó járt arra. És sokan mások is merülnek óceáni fehérúszójúakkal, ami egyébként egy rosszhírű, valóban veszélyesnek számító faj. Az ember legyinhetne: nem olyan vészes az.

De... Alig pár héttel a mi túránk után, szinte ugyanazon a helyen megint ott voltak a cápák. Megint a vízbe mentek páran. De voltak, akik nem tartották be az alapszabályokat. Mert igenis vannak szabályok. Például az, hogy nem szerencsés készülék nélkül, légzőcsővel úszkálni a cápák felett. Nem szerencsés elszakadni a merülőtársaktól. És nagyon rossz ötlet lebukni a cápákhoz, hogy megpróbálja a sznorkeles megérinteni őket. Egy francia nő pedig mindenkitől távol, egyedül akart közel férkőzni az egyik fehérúszójúhoz. Az csak visszakapott, de ez is elég volt: megsértett egy ütőeret, és hiába próbálták gyorsan a partra vinni az áldozatot, nem élte túl a támadást.

A cápa itt és most sem volt hibás. Az ösztöneinek engedelmeskedő ragadozó csak egyetlen mozdulatot tett, nem marcangolt szét senkit a cápasereg. De látni kell azt, hiába hisszük mi, búvárok időnként, hogy a cápával úgy lehet viselkedni mint egy kedves, játékos delfinnel, és fittyet hányhatunk az óvatosságra, ez butaság. A víz alatt mindent, a kicsi és nagy élőlényeket is tisztelettel kell megközelíteni- vagy az ő érdekükben, vagy a mienkben. (Megjegyzem, a delfin is ragadozó, és akár veszélyes is lehet bizonyos helyzetekben...) Így a felvételeimet nézve néha arra gondolok, a velünk úszó cápák egyike is lehetett a sérülést okozó példány- egyetlen merülés, mégis milyen hosszú történetet lehet kihozni belőle. Vajon jobb lett volna, ha csak egy szó nélkül teszem be a videót?

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

4 Tovább

Magyar cápafilm a tévében

Kicsit mindannyiunkat meglepett, amikor kiderült, a közelmúltban magyar búvárok is készítettek egy nagyon izgalmas dokumentumfilmet a cápákról, a veszélyeztettségükről. A cápák ugyanis jóval kisebb veszélyt jelentenek az emberekre mint fordítva: milliószámra fogják ki őket az uszonyaikért, majd a haldokló, levágott uszonyú cápákat egyszerűen visszadobálják a tengerbe. Mindezt azért, hogy Kínában éttermekben, banketteken, esküvőkön méregdrága leves lehessen az uszonyból... A cápából készült termékeket már egyre több helyen tiltják be, mint ahogy a cápák halászatát is, de egyelőre még annyira jövedelmező ez az üzlet, hogy illegálisan is megéri cápára halászni.

Ezt a témát dolgozza fel a Cápák a keresőmben, ami a kiváló búvárfotós, Selmeczi Dániel útját követi, aki a víz alatt csodálja és megörökíti a cápákat, a víz felett viszont sokkal keserűbb élmény a viszontlátás, mert ott már csak az élettelen állatok bukkannak fel. Sásdi Zsolt és Molnár Attila Dávid a sok éves munkával rögzített felvételekből egy nagyon színvonalas filmet készített, amelyet most hétvégén a Magyar Televízió is műsorára tűz.

Cápák a keresőmben
M2: 2013. március 30. 20:35
M1: 2013. április 1. 15:10

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

A nevem cápa. Angyalcápa.

A cápa, mint az közismert, porcoshal. Általában a nagy testű nyílt tengeri ragadozók ugranak be a cápák hallattán az embereknek, mint a nagy fehér. De vannak egészen másfélék is, mint az adriai macskacápák, vagy az angyalcápák. Az utóbbiak igazán különös állatok, lapított testük nem torpedószerű, és életmódjuk sem mindennapi: napközben a homokba temetkezve rejtőznek, csak a gyakorlott búvár szeme képes kiszúrni őket. Ha megriasztják, akkor sajátos, kígyózó mozgással úsznak a vízben.

Az angyalcápák igazi érdekessége a számomra az, hogy nem kell a világ végére elmenni értük. Ezek a cápák ugyanis jó eséllyel megtalálhatók az év jelentős részében a Kanári-szigetek sekély vizeiben (elsősorban a keleti szigeteken, tehát Gran Canarián, Fuerteventurán és Lanzarotén találkozhatunk velük gyakrabban). A nagyobbak akár másfél méteresek is lehetnek, és még hozzájuk is lehetne érni, mert nem egy izgatott állat. Bár nem számít veszélyesnek, azért ha valaki túl sokat zaklatja őket, még az angyalcápából is kibújik az ördög- tehát az alapszabály általában itt is áll: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Ha pedig mégis, akkor legyen a helyet jól ismerő búvár aki közelebb merészkedik, a többiek pedig ne zárják el a cápa útját, amitől az idegessé válik.

Mindenesetre a lényeg az, hogy ismét egy olyan úticél, amit a magyar búvárok csak töredéke keres fel, pedig igazi szép merülési élményt ígér, olyan fajokkal, amit máshol ritkán látni. Sajnos főleg azért, mert az egykor az egész Földközi-tengerben elterjedt angyalcápákat szinte teljesen sikerült kipusztítani az európai vizekből... Reméljük, a Kanári-szigeteken sikerül megvédeni ezeket a különleges ragadozókat, és még sokáig úszhatunk velük.

Érdekel mi történik a felszín alatt? Képek, hírek, videók a Facebook-on is.

0 Tovább

Legfrissebb bejegyzések

Google hirdetés


Google hirdetés

Google hirdetés

Elérhetőség

elche@freemail.hu

divecenter.hu

Hirdetés

Címkefelhő

Hirdetés

Kedvencek

Kultúrmunka Kultúrmunka

Élmény, benyomás, vélemény filmről, zenéről, irodalomról, tévéről...

Darwin Darwin

Kis és nagy teljesítmények az emberek és állatok világából. Van aki győ...

Táj-kép Táj-kép

Izgalmas, megkapó, elgondolkodtató, lenyűgöző fotók a világ minden sarká...

Sportfoglalkozás Sportfoglalkozás

Ez a mindennapos testnevelés fotelszurkolóknak: hírek, érdekességek, sztori...

Big Blue Búvár Blog Big Blue Búvár Blog

Kalandjaim a mélység világában és a felszínen, hírek a tengerről, és mi...

Reblog