Kevéssé ismert második világháborús roncsokat vizsgálnak a szakértők.
Az Atlanti csata során a német haditengerészet, elsősorban a tengeralattjárók próbáltak minél több angol, amerikai, kanadai hajót elsüllyeszteni az Atlanti-óceánon. Az Egyesült Államok keleti partjainál ólálkodó búvárhajók sok ellenséges hajót küldtek a tenger fenekére, de maguk is komoly veszteségeket szenvedtek.
A Virginia állam déli részétől induló, Észak-Karolina partvonalán folytatódó, Graveyard of the Atlantic (Atlanti temető) néven ismert tengerrész már évszázadok óta veszélyes helynek számító, renget hajó veszett itt oda. És a roncsok száma erősen megszaporodott a második világháború idején. Ezek közül többet merülnek az Észak-Karolinában megforduló búvárok, és sokat csak mostanában fedeztek fel, mert túl mélyen vannak.
1942. július 15-én süllyesztette el az U-576 tengeralattjáró az SS Bluefield nevű teherhajót a Cape Hatteras közelében. Ám a németek sem úszták meg az összecsapást, a parti őrség ellentámadása következtében a tenger fenekére süllyedt, 45 tengerésszel együtt. A német katonák vélhetően most is a tengeralattjáró belsejében nyugszanak.
Roncskutatók 2014-ben találták meg szonár segítségével a Bluefieldet, nagyjából 200 méteres mélységben- majd karnyújtásnyira tőle rábukkantak az U-576-ra is. Ebben az évben jött az alkalom, hogy egy nonprofit alapítvány felajánlásának köszönhetően, a NOAA szakemberei tengeralattjáró segítségével eljussanak a roncsokhoz és ott remek felvételeket készítsenek.
Ezeknek köszönhetően most minden érdeklődő betekinthet kicsit az Atlanti csata véres valóságába, hiszen ezeken a hajókon fiatalok szolgáltak majd vesztek oda. A maradványok ma is jó állapotban vannak, hiszen háborítatlanul nyugodtak a nagy mélységnek köszönhetően.
A régészek pedig tovább folytatják a munkat, mert az Atlanti temetőben még sok felfedezetlen roncs nyugszik- egy részük talán búvárok által látogatható mélységben kerül majd elő.
Csatlakozz a búvárok közösségéhez!
