Izraeli búvárcsapat keresi a folyóba lőtt emberek maradványait.

A második világháború végén, a zsidóüldözések idején nagyon sok zsidó származású magyart végeztek ki úgy, hogy egyszerűen belelőtték őket a Dunába. Az áldozatoknak több helyen állítottak emléket, de maguk a maradványok még a mélyben lehetnek.

Pontosabban szólva nem nagyon lehet tudni, hét évtizeddel később mi van a Duna fenekén. Egyrészt rengeteg idő telt el, a folyó sodrása sok csontot magával vihetett egészen akár a Duna torkolatáig is. Másrészt ez mindig is egy forgalmas folyószakasz volt, sok más ember is életét vesztette itt. Ráadásul itt folyamatosan voltak kotrások, munkavégzések is.

Amikor néhány éve, a Margit híd felújítása során maradványokat találtak, csak DNS analízis alapján vélték azt, hogy talán zsidó származású embereké voltak, akik a holocaust idején vesztették életüket. Ám biztosat ennyi év távlatából nem lehet mondani.

A mostani kutatás is, aminek során izraeli csapat dolgozik a Duna rövid szakaszán, inkább azért jelentős, mert a múlt egyik sötét foltjára koncentrál. A szakemberek pontosan tudják, hogy hiába vizsgálják szonárral a folyó fenekét, hiába szállnak le majd búvárok, mindent feltárni és biztosat mondani egyszerűen lehetetlen. Ám az semmiképpen sincs kizárva, hogy nem találnak azért fontos leleteket is egy módszeres kutatás során.

Mindez a munka azért érdekes, mert ismét rávilágít arra, mennyire nem hitelesek a víz alatti kincskeresők munkáját bemutató akciófilmek. Pont olyan viszonyban állnak a valósággal, mint Indiana Jones és a régészek igazi munkája. Nincs egy Heuráka-pillanat, gyorsan felszínre hozott, vagyont érő kincs és hasonlók, a víz alatti kutatómunka a legtöbb esetben egészen másról szól. Arról,  hogy a felszín alatt rejtve maradt titkok egy részét megismerhessük.

Komoly, szisztematikus munka vár tehát arra, aki itt szeretne dolgozni. Ennek része a valóban veszélyes, hozzáértést igénylő merülés a Duna forgalmas szakaszán. És az még csak a feladat legelső része, hogy ha találnak valamit, azt a felszínre hozzák. Utána jön az elemzés, hogy megállapítsák, mit is találtak pontosan.

1944-ben ugyanis a Margit hidat a Dunába robbantották, és ekkor is sok ember veszett oda, akiknek maradványai ott lehetnek. Természetesen nekik is ugyanúgy kijár a végtisztesség, de az izraeli csapat elsősorban a zsidó áldozatokat szeretné megtalálni.

Azt gondolom, hogy a küldetés jelentősége messze nem abban áll, hogy csontokat hoznak a felszínre, amiket méltó módon el lehet temetni. Inkább az a fontos, hogy emlékezzünk azokra az áldozatokra, akiket ilyen kegyetlen módon öltek meg annak idején. Nagyon tiszeletreméltó, hogy vannak, akik ennyi év után is időt, energiát nem sajnálva próbálják feltárni, megismerni ezeket a múltbeli történeteket, személyes tragédiákat.

Fotók: Fortepan