Idén már 13. alkalommal rendezték meg idehaza a búvárfotósok országos bajnokságát. Sajátos verseny ez, hiszen képeket összemérni nem egyszerű feladat. Mivel barátaim, ismerőseim is a nevezők között voltak, eleve úgy voltam vele, ott a helyem a díjátadón, majd a lebonyolításban is kaptam egy kis szerepet. Belülről élhettem meg a történéseket, most pedig meglehetősen szubjektívan válogatok néhányat a pályázat képeiből, elsősorban azokat, amelyek nekem személyes kedvenceim voltak.

A nagylátószögű kategóriában első helyezett fotó Tökölyi Csaba képe, Acélzátony a címe. Ezen a túrán én is ott voltam, sőt, a hajóroncs történetét bemutató bejegyzésemhez kaptam pár képet fotós barátomtól. Most pedig jó volt kategóriagyőztesként viszontlátni ezt a gondolatébresztő képet, ami már külföldi megmérettetéseken is sikert aratott.

Pohl András a makró kategória első helyét szerezte meg ezzel a remekbe szabott tintahal-portréval. Ezen a túrán is ott voltam, és tudom jól, éjszaka becserkészni ezeket a kiszámíthatatlanul mozgó, villámgyors puhatestűeket nem mindig egyszerű feladat. Ilyen remek képeket pedig ritkán látni róluk.

Násfay Béla a búvárfotós mezőny doyenje, ebben az évben viszont ő szerezte meg az összetett győzelmet, és övé lett a verseny legjobb felvétele is a zsűri döntése alapján: egy édesvízi hangulatkép, ami a Vihar előtti csend címet kapta. Ez lett a mérsékelt- vagy hideg égövi kategória első helyezett fotója is.

A kompaktoknál nagy kedvencem volt Szabó Tamás barátom édesvízi medúzája, amit akár nálunk is meg lehet figyelni. Persze az aprócska élőlényt a többség észre sem veszi, de a tavak jó ismerője sikeresen lefotózta őkelmét. Ezzel a képpel lett a kategória második helyezettje.

Kurucz Balázs szintén több érdekes édesvízi felvétellel rukkolt elő. A mérsékelt égövi kategória élmezőnyében négy fotóval is szerepelt, a Zöldben című képével második díjas lett.

A makrófelvételek között harmadik helyet érdemelt ki Bálint Attila, aki egy porcelánrákot örökített meg. Ezen aprócska rákok fotózásához türelem kell, mert ennek a fajnak az egyedei igen gyakran bújnak meg anemonák csápjai között, ahol nagyobb biztonságban vannak.

A halakról készült fotóknak külön kategóriája volt. Ebben az első helyet Tóth József érdemelte ki, aki a naplementében örökített meg egy látványos halrajt- a felezős képben egyszerre látszik a felszín felett vöröslő ég és a mélyben suhanó halak.

Szintén a hal kategóriából választottam ki még Válóczy István fotóját, aminek az Irokéz címet adta, és a második helyen végzett. Ez a szőrös békahal az egyik legfurább jószág a tenger lakói közül- a képben nincs semmi trükk, ezek tényleg így néznek ki.

A verseny valamennyi képét, köztük a díjazottakat a XIII. Búvárfotós Országos Bajnokság holapján lehet megnézni.