Komoly teljesítmény a víz alatt búvárcuccban tekerni.

Na, végre valami, ami bizonyítja, a sport és a búvárkodás közötti komoly kapcsolatot: egy indiai sporttárs víz alatti biciklizésben állított fel gyorsasági rekordot. Nishant Patel 32,7 méteres mélységben haladt a bringájával száz métert, és ehhez csak 6 percre és 47 másodpercre volt szüksége.

Aki meghökkent a "gyorsaságon", azt megnyugtatom: nem én írtam el, ez a kínosan szenvedős tempó az, amit odalenn biciklivel el lehet érni. Hát, ez egy ilyen műfaj, s természetesen ennyi az értelme is- de mókának biztos jó.

A 37 esztendős Patel egyébként a bringázás szerelmese, a felszínen kerékpárral szeret közlekedni, sőt, még versenyezni is szokott. Később ugrott be neki, hogy ezt kombinálhatná másik kedvtelésével, a búvárkodással. Ám nem csak úgy, ész nélkül vágott bele a projektbe: először medencében gyakorolt, aztán pedig nyílt vízben.

Erre azért volt szükség, mert bármennyire gyakorlott kerékpáros, a víz alatt minden más. Ki kellett tapasztalni, melyik aljzaton tud egyáltalán haladni (mint kiderült, a homok a tengerben sem előnyös), no meg a kisúlyozás is kérdéses volt. A kerékpárra is kerülnek ugyanis súlyok, hogy ne lebegjen, de nem mindegy, hova rakják azokat. A víz alatti tekerés technikáján is volt mit fejleszteni.

Aztán amikor több hónapi edzés után eljött a nagy nap, kiderült,  hogy a kinézett merülőhelyen erős az áramlás- át kellett szervezni mindent. A vízben mozogtak a pályát jelölő dolgok is, sőt, még a korallokat is ki kellett kerülnie. Félúton állítólag majdnem kiköpte a tüdejét, úgy elfáradt, de aztán sikerült új erőre kapnia. Igaz, nem csoda hogy elfáradt, mert azt hitték, 18 percre is szükség lehet a száz méter teljesítéséhez, ehhez képest a felénél is kevesebb ideig tartott a nagy út. 

A végén aztán a víz alatt ugrálva, táncolva ünneplni az indiai búvárrekorder. De  hogy meddig ülhet a búvárbiciklizés trónján, nagy kérdés, mert ki tudja, hányakat mozgat meg majd az új sportág híre...